Esztergom és Vidéke, 1893 (15. évfolyam, 1-118. szám)

1893-01-26 / 8. szám

a­honnan a tavaszi napsugár hozta azo­kat felszínre. —ff­. íme, vigasztalódhatnak. Ősapáink csak ugy fagyoskodtak annak idején, m­inít mi unokák anno 1893 januárjai)*!!. Farsang. Altisztek tánc­koszorúja. Házi ezredünk altisztjei f. hó 21-én tartanak a «Fürdő» vendéglőben tánc­koszorújukat, mely valóban szépen si­került. Ruff Gusztáv kapitány­ tapinta­tos vezetése alatt, Lotti, Vojtek, No­votni, Pawlik, Kricska, Vanek, Heina, Huszti és Kriske őrmesterekből állott a rendezőség. A fegyverekkel díszitett lépcsőházon át, rózsaszínű és fehér aranycafrangos vállszalagú rendezők kalauzolták a hölgyeket a terembe. A különféle fegyvernemek és vívó eszközökkel ékített karzatról az ezred zenekara zendítette rá a talp alá valót. Ő Felsége arcképével diszitett oldal­ajtónál a bátanya Grötz Arthur ezre­desné foglalt helyet, kinek a rendező­ség egy pompás élővirág csokorral ked­veskedett. Körülötte láttuk : Müllenaui Müllenau Mór alezredesnél, Kövesházi Köves Henrik őrnagynét, Wagner Mik­lós kapitánynét, Leit János kapitány­nét, Krupiauicz Kálmán alispánnét és Arankát, Perényi Árpádnát, Irmát stb. Hegyénk részéről Krupianicz Kálmán kir. tan. alispánt. A rendezőség a höl­gyeket ízléses sziv alaku táncrendekkel lepte meg, melyeken e felirat volt­ ol­vasható: «viribus unitis». D i. látjuk : Berger Fánui, Dudás Mariska, Damsz Olga, Fehér Örzsike, Gábris Lujza, Grószner növ. Hermann növ., Laiszky Margit, Lobog nőv., Lotti Mariska, Sin­ger nőv., Schalkhaz Irma, Teicherl Clemen­tin, Ö vös Emma, Zsalezsák Eve­tig Viola Emma, Wfinsehbach nőv., Vojtek Anna, Viola Etelka, Vass Anna stb. Továbbá : Midlerne, Huckemé, Novotnine, Pauvickué, Haineile, Gründ­lingné, Drexlerné, Wagnerné, Wanyerné, Majerné stb. A négyeseket 40 pár táncolta. A kath. legényegylet tánc­vigalma. A kath. legényegylet jan. 22-én tar­totta szinielőadással egybekötött tánc­vigalmát a «Fürdő»-ben. Szinrekerült Bodnár Gáspár *Vissza a műhelybe* cimü 4 felszínműve. A szereplők közül kiemelendő Mihalik Izabella k. a. és Schneider Ernő. Az egylet házi alapja javára rendezett estélyen papNá­cznnk része l­­­ett. trtunk : Sujánszky Antal c. püspököt, Rosszival István, Maszlaghy Ferenc apát ,-kanonokokat, dr. Vlachovits Gyula prímási titkár, dr. Horváth Ferenc pápai kamarást, Soóky Gábor papnöveldei aligazgatót stb. Majd SCitner Elemér Ákos egy. elnököt és Metzker György m. elnököt, városunk országgyűlési képviselőjét Frey Feren­cet. A négyeseket 50 pár táncolta. A zsúfolt teremben a jelenvolt nők név­sora csak hézagosan volt összeállitható s igy a rendezőség által rendelkezésre bocsájtott felette hiányos névsor ez­ek­ből nem volt közöl­he­ő. SPECTATOR: Az okirati függelékben szerzőnk a fel­nevezett német levéltárakból közli. Thurzó Elek grófnak 1542. jul. 26. Galgócon, 1542. jul. 29. Nyitrán, 1542. aug. 2. és aug. 18. Esztergomban kelt és Joachim herceghez intézett leveleit, valamint a hercegnek Thurzóhoz intézett válaszát, Pál érseknek és Thurzónak 1542. aug. 20. kelt és Joa­chim fejedelemhez irt levelét. Továbbá Nyári Ferenc két levele Joachimhoz Su­ j­rányból (1542. aug. 26.); Bali pasának Budán 1542. jun. 3. kelt levele Hor­váth Jánoshoz, ez utóbbiak 1542. jun. 18. Nógrádban kelt levele Medici Gáborhoz ; ugyanannak ugyanahhoz jül 29. kelt irata ; Muotnoky­(?) mik 1542. jun. 19-én Esz­tergomban kelt levele, melyben a marosi győzelemről értesíti Medici Jakab admirá­list ; Medicinek 1542. jul. 15. és 29. Esz­tergomban Jcen­ levelei a nagy szükségről Joachimhoz ; Deák Gergelynek 1542. jul. 30-án Vácott kelt levele Horváth János­hoz, melyben Tethelen (?) László jelenté­sét közli a töröknek helyzetéről Budán;­­Battyáni Ferenc 1542. jut. 29. Németúj­várott kelt levele Joachimhoz ; Battyányi P. Sárvárról 1542. aug. 2. irt levele Ung­nádhoz; Lukancz Jánosnak 1542. aug. 2 Vácott irt levele Medici Jakabhoz ; Pod­­­­mani (!) János Palotán 1542. aug. 4. Joa­chimhoz irt levele ; Bedegi Nyári Hont­megyéből 1542. aug. 27. Joachimhoz irt levele ; Buskay(!) István Nógrádmegye föis­­­­pánjához intézett átirata Joachimnak válasza a hevesmegyei rendek 1542 rept.l. Joachim­nak..érelmére ; Simon Jakab Egerből menesz­tett panasz levele Jo­schim herceghez latin­­ nyelven &gén% terjedelemben közölve vannak.­ Szerző nagy hibája, hogy magyar törté­neti irodalmunkat nem ismeri és saját val­lomása szerint nem i­­smer más hazai kút­főt, mint Istvánffyt. A magyar neveket igen elcsúfitja, Nyári helyett következetesen Wian-t ir és egy helyen a jó olvasást jellel látja el igy : Niam­i (sic) Palotán helyett Folothán, Su­rán helyett Surant ir A mellékelt kezdetleges térképen, mely a munkának legnagyobb bűne, Gyene Gi­néi (Gönyö) illetőleg Komárom és Esz­tergom között van Zentivár (Szent-Iván ?). Ez mind jellemzi a német alaposságot! Ezektől eltekintve azonban a mag­yar történetíró sok ujabb részletet fog találni e munkáb­an a tárgyalt hadjáratra vonat­kozólag. Azért a magyar történet­irók ügyel­mébe ajánlom. RÉCSEY VIKTOR. IN­HIOIC. — Vaszary Kolos hercegprimás f. hó 27-én utazik Bécsbe kíséretével a birenim átvétele végett, melyet ő Fel­sége fog a Burg kápolnában a herceg­pi­ímás fejére tenni. — Vaszary Kolos hercegprímást az egyházi és világi tudományos iro­dalomban szerzett kiváló érdemei elis­merésül a hittudományok tudorává ne­vezte ki a budapesti tudományos egye­tem tanácsa f. hó 21-én tartott rend­kívüli ülésén. — Vaszary Kolos hercegprímásnak f. hó 23 an ad a ál de la Porta Riso­dioni Carrara gróf, pápai követ, a bu­­dai várpalotában a biborsapkát. Az ünnepélyen a püspöki karból, főkápta­l­­anunk s papnöveldénk részéről többen­­ voltak jelen. Részt vette­k továbbá az ünnepélyen Lóskay Jeromos kormányzó, Breznay egyetemi rektor s a főváros díszküldöttsége, Gerb­ey alpolgármes­terrel élén. Rövid idővel az ünnepély előtt megérkezett László főherceg kí­séretével. A pápai követt olasz beszéd kíséretében nyújto­ta át a bíborsapkát, mire ő Eminentiája meghatott hangon köszönte meg a követ előtt Leó pápá­nak a magas kitüntetést. A küldöttségek tisztelgése mint d. u. 3 órakor díszebéd volt a prímási palotában, melyen mintegy 20-an voltak hivatalosak. A tanítói fizetések rendezé­séről. A közoktatásügyi bizottság le­tárgyalta a néptanítói fizetések rende­zéséről szóló törvényjavaslatot s azt csak 300 írtban állapította m­eg. Ez reánk tanítókra nézve semmit sem kedvező és biztató intézkedés, hanem inkább elszomorító és csüggedő hatás­sal van. Mert hisz a néptanítók 800 frtos fizetése már az ősregi intézmények egyik neméhez tartozott. Három-négy évtized előtT talán még kielégítette ezen összeg az akkori alacsonyabb fo­kon álló intelligenciáját és megélhetési módját. De azóta óriási haladás történt mindenben. Az iskola és a tanitó iránt támasztott igények napról-napra foko­zódnak s a kor szék­emé­letk Vetéli a tani­ótól is mint inteligens emberu­l, hogy mindenese­re »arson vele lépést, mert ha nem halad, hátra marad. A társadalom a néptanító intelligenciájától sokiekht* I) «ír­t-i­lyi­ kivin. tani', vala­mely 1500 frtos fiz­ ető­ iü tiszt­viselőtől.De milyen itt, az arány 300 és 1500 frt között az igények és szükségletek dol­gában ? A többi között minden néptanítónak az irodalom terén megje­lenő és szakkörébe vágó jeles müveket igen szükséges és hasznos lenne meg­szerezni, hogy azokból maguknak az iskolában való értékesítésre, pártolván ekkép az irodalmat is, szellemi táplá­lékot gyű­jthessenek. De erre nekik a mai drága világban, igen sajnos, cse­kély fizetésükből alig jut­ valami. Az állami és magántársulati tisztviselők s hivatalnokok legnagyobb részénél napi­renden van a fizetésjavítás. E ők mégis csak érzik, hogy fizetésük emelve van. Holott a néptanítók legna­gyobb része épen semmit sem érzi. «Nesze semmi fogd meg jól.» A « Tanítók országos bizottsága* di­cséret­ben költ. gondolkodásmódjáért, oly álláspontot foglalt el, hogy szeretett honunkban minden tényleg működő nép­tanító fizetése tekintet nélkül az iskola jellegére 600 frt minimumban állapítas­sék meg. Ez az ország 25 ezer népta­nutójának korszerű kérése ! Ők mun­kálkodnak a társadalom erkölcsi és anyagi művelődésén, jólé­én , tanítván ennek fiait vallásra, erkölcsre, ismere­tekre, ügyességekre és munkásságra. Tehát minden néptanító hivatása és működése felette fontos az államra nézve. Gondoskodjék ezért hál, tisztességes megélhetéséről. Ez uton is felkérem bizalomteljesen megyénk nagyságos or­szággyűlési képviselőit, hogy alázatos kérésünket a 600 frtos minimum kiesz­közlésénél az országházban egész befo­lyásukkal támogatni és érvényre jut­tat­ni kegyeskedjenek. Az összes magyar­országi tanítói egyesületek pedig ne m­ulasszák el kérvényeiket ez ügyben a kellő időben a képviselőházhoz be­nyútj­ani. Hogy kérésünk sikerüljön, adja a jó Is eu. Egy néptanító, — Jégünnepély. A torna egyesület f. hó 21-én tartott v. ülésén elhatá­rozta, hogy még a farsangban jégpályá­ján nagyobbszabású jégünnepélyt fog rendezni. — A Dal és zenekedvelők egyesü­lete f. hó 28-án a «Fürdő» vendéglő­ben hangversen­­nyel egybekötött tánc­mulatságot rendez, a­melyre a meg­­­hívókat a napokban küldötte szét.­ Kezdete esti 8 órakor. — A kaszinó mai házi estélye — az előjelekből v­é­ve­­ fényes sikerű­nek ígérkezik. A kaszinó ez alkalomból külön meghívókat bocsájtott ki a vég­ből, hogy alkalmat nyújtson mulatságain­ való részvételre az oly lányos családok­nak, melyeknek férfi család fen­tar­ója nincs. Az estélyre az aranyifjúság tagjai­ból külön rendezőség alakult, mi az erkölcsi sikert már­is biztosíta. — Gazdasági egyesületünk. F. hó 24-én tart­ói­v. ülésén szőlőtermelő gazdáinkra üdvös határozatot hozott, amennyiben kimondotta, hogy az ame­rikai direkt termő szőlővesszők ezrét a megye területén lévő gazdáknak ezen­túl 10 frtért adja el. Más vevők részére a vessző ezrét továbbra is 15 frtért száll­itja* — A vas uti vonatkozólag, mely szerencsétlenség megyénk területe Esztergom-Nana és Köbölkút vasut állomások között f. hó 23 áról 24-én menő éjjeli órákban történt, eredet értesülésünk alapján a következőke adjuk elő: F. hó 23-án az éjjeli órák­ban egy felette hoss­z és megrakot tehervonat lett felfelé indítva, mely a részben a nagy teher folytán, de főleg sikamlós vágányokon meglehető lassan haladott előre, ugyanannyira hogy a 152. sz. őrháznál álló őrnél a felet­te lassú menése a vonatnak fel­tűnt. Alig haladott a tehervonat ezer őrház előtt el, az őr észrevette, hogy a Budapestről jövő személyvonat az előbbinek nyomában van. Az őr a vö­rös lámpával részt jelzett a Buda­pestről jövő vonatnak, mely azonban a sürü ködben vagy nem vette a jel­zést észre, avagy talán a fékezés­ét megállásra elég ideje sem volt s tel­jes erővel neki hajtott az előtte lassan haladó 242. számú tehervonatnak. "A 118. számú személyvonat, mely Buda­pes­ről már háromnegyed órai késéssel indult el, a késést be akarván hozni, Esztergom-Nánáról gyorsvonat­ sebes*­séggel indult útnak s ütközött az előtte haladó tehervonat­ba. A tehervonat 5 u elsó kocsija, valamint a 118. sz. személyvonat, 6 első kocsija kisik­lott s többé kevésbbé megsérült. A személyvonat 6 első kocsijaiban sze­rencsére utasok nem voltak, s igy a a hátulsó kocsikban lévő 60 utasnak az ijedtségen kívül egyébb baja nem történt. A 118 sz. személyvonat 617 sz. mozdonya nem siklott ki, hanem csekély mérvben megsérült. A 224. számú tehervonat, személyzetéből Brickl Károly zárfékező, ki az utolsó kocsin fenn volt, meghalt. A személyvonat formálisan összelapította. A személy­vonat személyzetéből Wendl Antal le­velező főkalauz és Krammer János moz­donyvezető súlyos, Csermén­yi Árpád hivatalnok és Neugebauer Károly se­gédmérnök csekély sérüléseket szen­vedtek. A fűt 5 a hidegvizet tartó me­dence által szerencsésen menekült meg minden nagyobb bajtól, míg a moz­dony­vezetőt a gép ledobta, kinek lába 3 helyen törött el. A tehervonaton volt ökrök közül 21 részben megsérült, rész­ben pedig agyon­nyomat­ott. Az eltor­laszolt vágányok egyike 24-én délben, a második pedig 24-én éjjel tétetett szabaddá, minek folytán éjjeli 1 óra­kor a tolatok a rendes vágányokon tovább haladhattak. — Az egészségügyi a közig. bizottsági ülésen bizottságba mérnöknek Csaby Andor, állami mérnök, építésznél Feigler Gusztáv épi ömester és gyógy­szerésznek Majer S.urak választottak meg. — A fegyelmi választmányba rendes tagokul Bírtál R. tanfelügyelő, Csaby A. kir. főmérnök, Heya T. és Mat­yasovszky K. ügyvéd, póttagokul pedig Fináczy Gy. pénzü­gyigazgató és Havasi I. ügyvéd urak választattak be.­­ Hont vármegye vöröskereszt­egylete a megyei kórház javára február hó­ll­en az ipolysági megyeház termé­ben jótékony célú táncvigalmat rendez. A rendező bizottság Lesztyánszky Sándor rendezőségi elnök elnöklete alatt 52 tagból áll, mi a mulatság erkölcsi és anyagi sikerét, nemcsak kétségtelenné, hanem fényes eredményűvé teszi. A nemes célt szivén hordozó rendezőség külön kérelemben hívja fel a lelkes honleányokat, a sorsjáték nyeremény tárgyaihoz való adakozásra melyek febr. hó 5-ig a rendezőségnek megküldendők. Sorsjegyek posta utján utalvány mellett is rendelhetők Borbély Pál melyeket a rendezőség jegyzékbe urnáig vess és az esetleges nyereményeket a jegy­ beküldése nélkül is kiszolgáltatja. — Farsangi naptár. Jan. 26. A kaszinó házi estéibe. Jmn. 28. A da­lárda táncmula­saga. Február 2 áu ke­reskedő ifjak rendes havi estélye. Feb­ruár 4. Tisztikar táncestélye. Február 5. A tarkaság táncestélye. Február 8. Diákok táncpróbája a «Fürdőben». Feb­ruár 11. A dalárda jótékonycélú hang­versenye. Február 12. Álarcos bál a Baross szobor javára. Február 13. Tor­naegylet­ házi estély*

Next