Esztergom és Vidéke, 1893 (15. évfolyam, 1-118. szám)
1893-01-26 / 8. szám
ahonnan a tavaszi napsugár hozta azokat felszínre. —ff. íme, vigasztalódhatnak. Ősapáink csak ugy fagyoskodtak annak idején, minít mi unokák anno 1893 januárjai)*!!. Farsang. Altisztek tánckoszorúja. Házi ezredünk altisztjei f. hó 21-én tartanak a «Fürdő» vendéglőben tánckoszorújukat, mely valóban szépen sikerült. Ruff Gusztáv kapitány tapintatos vezetése alatt, Lotti, Vojtek, Novotni, Pawlik, Kricska, Vanek, Heina, Huszti és Kriske őrmesterekből állott a rendezőség. A fegyverekkel díszitett lépcsőházon át, rózsaszínű és fehér aranycafrangos vállszalagú rendezők kalauzolták a hölgyeket a terembe. A különféle fegyvernemek és vívó eszközökkel ékített karzatról az ezred zenekara zendítette rá a talp alá valót. Ő Felsége arcképével diszitett oldalajtónál a bátanya Grötz Arthur ezredesné foglalt helyet, kinek a rendezőség egy pompás élővirág csokorral kedveskedett. Körülötte láttuk : Müllenaui Müllenau Mór alezredesnél, Kövesházi Köves Henrik őrnagynét, Wagner Miklós kapitánynét, Leit János kapitánynét, Krupiauicz Kálmán alispánnét és Arankát, Perényi Árpádnát, Irmát stb. Hegyénk részéről Krupianicz Kálmán kir. tan. alispánt. A rendezőség a hölgyeket ízléses sziv alaku táncrendekkel lepte meg, melyeken e felirat volt olvasható: «viribus unitis». D i. látjuk : Berger Fánui, Dudás Mariska, Damsz Olga, Fehér Örzsike, Gábris Lujza, Grószner növ. Hermann növ., Laiszky Margit, Lobog nőv., Lotti Mariska, Singer nőv., Schalkhaz Irma, Teicherl Clementin, Ö vös Emma, Zsalezsák Evetig Viola Emma, Wfinsehbach nőv., Vojtek Anna, Viola Etelka, Vass Anna stb. Továbbá : Midlerne, Huckemé, Novotnine, Pauvickué, Haineile, Gründlingné, Drexlerné, Wagnerné, Wanyerné, Majerné stb. A négyeseket 40 pár táncolta. A kath. legényegylet táncvigalma. A kath. legényegylet jan. 22-én tartotta szinielőadással egybekötött táncvigalmát a «Fürdő»-ben. Szinrekerült Bodnár Gáspár *Vissza a műhelybe* cimü 4 felszínműve. A szereplők közül kiemelendő Mihalik Izabella k. a. és Schneider Ernő. Az egylet házi alapja javára rendezett estélyen papNácznnk része lett. trtunk : Sujánszky Antal c. püspököt, Rosszival István, Maszlaghy Ferenc apát ,-kanonokokat, dr. Vlachovits Gyula prímási titkár, dr. Horváth Ferenc pápai kamarást, Soóky Gábor papnöveldei aligazgatót stb. Majd SCitner Elemér Ákos egy. elnököt és Metzker György m. elnököt, városunk országgyűlési képviselőjét Frey Ferencet. A négyeseket 50 pár táncolta. A zsúfolt teremben a jelenvolt nők névsora csak hézagosan volt összeállitható s igy a rendezőség által rendelkezésre bocsájtott felette hiányos névsor ezekből nem volt közölheő. SPECTATOR: Az okirati függelékben szerzőnk a felnevezett német levéltárakból közli. Thurzó Elek grófnak 1542. jul. 26. Galgócon, 1542. jul. 29. Nyitrán, 1542. aug. 2. és aug. 18. Esztergomban kelt és Joachim herceghez intézett leveleit, valamint a hercegnek Thurzóhoz intézett válaszát, Pál érseknek és Thurzónak 1542. aug. 20. kelt és Joachim fejedelemhez irt levelét. Továbbá Nyári Ferenc két levele Joachimhoz Su jrányból (1542. aug. 26.); Bali pasának Budán 1542. jun. 3. kelt levele Horváth Jánoshoz, ez utóbbiak 1542. jun. 18. Nógrádban kelt levele Medici Gáborhoz ; ugyanannak ugyanahhoz jül 29. kelt irata ; Muotnoky(?) mik 1542. jun. 19-én Esztergomban kelt levele, melyben a marosi győzelemről értesíti Medici Jakab admirálist ; Medicinek 1542. jul. 15. és 29. Esztergomban Jcen levelei a nagy szükségről Joachimhoz ; Deák Gergelynek 1542. jul. 30-án Vácott kelt levele Horváth Jánoshoz, melyben Tethelen (?) László jelentését közli a töröknek helyzetéről Budán;Battyáni Ferenc 1542. jut. 29. Németújvárott kelt levele Joachimhoz ; Battyányi P. Sárvárról 1542. aug. 2. irt levele Ungnádhoz; Lukancz Jánosnak 1542. aug. 2 Vácott irt levele Medici Jakabhoz ; Podmani (!) János Palotán 1542. aug. 4. Joachimhoz irt levele ; Bedegi Nyári Hontmegyéből 1542. aug. 27. Joachimhoz irt levele ; Buskay(!) István Nógrádmegye föispánjához intézett átirata Joachimnak válasza a hevesmegyei rendek 1542 rept.l. Joachimnak..érelmére ; Simon Jakab Egerből menesztett panasz levele Joschim herceghez latin nyelven &gén% terjedelemben közölve vannak. Szerző nagy hibája, hogy magyar történeti irodalmunkat nem ismeri és saját vallomása szerint nem ismer más hazai kútfőt, mint Istvánffyt. A magyar neveket igen elcsúfitja, Nyári helyett következetesen Wian-t ir és egy helyen a jó olvasást jellel látja el igy : Niami (sic) Palotán helyett Folothán, Surán helyett Surant ir A mellékelt kezdetleges térképen, mely a munkának legnagyobb bűne, Gyene Ginéi (Gönyö) illetőleg Komárom és Esztergom között van Zentivár (Szent-Iván ?). Ez mind jellemzi a német alaposságot! Ezektől eltekintve azonban a magyar történetíró sok ujabb részletet fog találni e munkában a tárgyalt hadjáratra vonatkozólag. Azért a magyar történetirók ügyelmébe ajánlom. RÉCSEY VIKTOR. INHIOIC. — Vaszary Kolos hercegprimás f. hó 27-én utazik Bécsbe kíséretével a birenim átvétele végett, melyet ő Felsége fog a Burg kápolnában a hercegpiímás fejére tenni. — Vaszary Kolos hercegprímást az egyházi és világi tudományos irodalomban szerzett kiváló érdemei elismerésül a hittudományok tudorává nevezte ki a budapesti tudományos egyetem tanácsa f. hó 21-én tartott rendkívüli ülésén. — Vaszary Kolos hercegprímásnak f. hó 23 an ad a ál de la Porta Risodioni Carrara gróf, pápai követ, a budai várpalotában a biborsapkát. Az ünnepélyen a püspöki karból, főkáptalanunk s papnöveldénk részéről többen voltak jelen. Részt vettek továbbá az ünnepélyen Lóskay Jeromos kormányzó, Breznay egyetemi rektor s a főváros díszküldöttsége, Gerbey alpolgármesterrel élén. Rövid idővel az ünnepély előtt megérkezett László főherceg kíséretével. A pápai követt olasz beszéd kíséretében nyújtota át a bíborsapkát, mire ő Eminentiája meghatott hangon köszönte meg a követ előtt Leó pápának a magas kitüntetést. A küldöttségek tisztelgése mint d. u. 3 órakor díszebéd volt a prímási palotában, melyen mintegy 20-an voltak hivatalosak. A tanítói fizetések rendezéséről. A közoktatásügyi bizottság letárgyalta a néptanítói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslatot s azt csak 300 írtban állapította meg. Ez reánk tanítókra nézve semmit sem kedvező és biztató intézkedés, hanem inkább elszomorító és csüggedő hatással van. Mert hisz a néptanítók 800 frtos fizetése már az ősregi intézmények egyik neméhez tartozott. Három-négy évtized előtT talán még kielégítette ezen összeg az akkori alacsonyabb fokon álló intelligenciáját és megélhetési módját. De azóta óriási haladás történt mindenben. Az iskola és a tanitó iránt támasztott igények napról-napra fokozódnak s a kor székeméletk Vetéli a taniótól is mint inteligens emberul, hogy mindenesere »arson vele lépést, mert ha nem halad, hátra marad. A társadalom a néptanító intelligenciájától sokiekht* I) «írt-ilyi kivin. tani', valamely 1500 frtos fiz ető iü tisztviselőtől.De milyen itt, az arány 300 és 1500 frt között az igények és szükségletek dolgában ? A többi között minden néptanítónak az irodalom terén megjelenő és szakkörébe vágó jeles müveket igen szükséges és hasznos lenne megszerezni, hogy azokból maguknak az iskolában való értékesítésre, pártolván ekkép az irodalmat is, szellemi táplálékot gyűjthessenek. De erre nekik a mai drága világban, igen sajnos, csekély fizetésükből alig jut valami. Az állami és magántársulati tisztviselők s hivatalnokok legnagyobb részénél napirenden van a fizetésjavítás. E ők mégis csak érzik, hogy fizetésük emelve van. Holott a néptanítók legnagyobb része épen semmit sem érzi. «Nesze semmi fogd meg jól.» A « Tanítók országos bizottsága* dicséretben költ. gondolkodásmódjáért, oly álláspontot foglalt el, hogy szeretett honunkban minden tényleg működő néptanító fizetése tekintet nélkül az iskola jellegére 600 frt minimumban állapítassék meg. Ez az ország 25 ezer néptanutójának korszerű kérése ! Ők munkálkodnak a társadalom erkölcsi és anyagi művelődésén, jóléén , tanítván ennek fiait vallásra, erkölcsre, ismeretekre, ügyességekre és munkásságra. Tehát minden néptanító hivatása és működése felette fontos az államra nézve. Gondoskodjék ezért hál, tisztességes megélhetéséről. Ez uton is felkérem bizalomteljesen megyénk nagyságos országgyűlési képviselőit, hogy alázatos kérésünket a 600 frtos minimum kieszközlésénél az országházban egész befolyásukkal támogatni és érvényre juttatni kegyeskedjenek. Az összes magyarországi tanítói egyesületek pedig ne mulasszák el kérvényeiket ez ügyben a kellő időben a képviselőházhoz benyútjani. Hogy kérésünk sikerüljön, adja a jó Is eu. Egy néptanító, — Jégünnepély. A torna egyesület f. hó 21-én tartott v. ülésén elhatározta, hogy még a farsangban jégpályáján nagyobbszabású jégünnepélyt fog rendezni. — A Dal és zenekedvelők egyesülete f. hó 28-án a «Fürdő» vendéglőben hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendez, amelyre a meghívókat a napokban küldötte szét. Kezdete esti 8 órakor. — A kaszinó mai házi estélye — az előjelekből véve fényes sikerűnek ígérkezik. A kaszinó ez alkalomból külön meghívókat bocsájtott ki a végből, hogy alkalmat nyújtson mulatságain való részvételre az oly lányos családoknak, melyeknek férfi család fentarója nincs. Az estélyre az aranyifjúság tagjaiból külön rendezőség alakult, mi az erkölcsi sikert máris biztosíta. — Gazdasági egyesületünk. F. hó 24-én tartóiv. ülésén szőlőtermelő gazdáinkra üdvös határozatot hozott, amennyiben kimondotta, hogy az amerikai direkt termő szőlővesszők ezrét a megye területén lévő gazdáknak ezentúl 10 frtért adja el. Más vevők részére a vessző ezrét továbbra is 15 frtért szállitja* — A vas uti vonatkozólag, mely szerencsétlenség megyénk területe Esztergom-Nana és Köbölkút vasut állomások között f. hó 23 áról 24-én menő éjjeli órákban történt, eredet értesülésünk alapján a következőke adjuk elő: F. hó 23-án az éjjeli órákban egy felette hossz és megrakot tehervonat lett felfelé indítva, mely a részben a nagy teher folytán, de főleg sikamlós vágányokon meglehető lassan haladott előre, ugyanannyira hogy a 152. sz. őrháznál álló őrnél a felette lassú menése a vonatnak feltűnt. Alig haladott a tehervonat ezer őrház előtt el, az őr észrevette, hogy a Budapestről jövő személyvonat az előbbinek nyomában van. Az őr a vörös lámpával részt jelzett a Budapestről jövő vonatnak, mely azonban a sürü ködben vagy nem vette a jelzést észre, avagy talán a fékezését megállásra elég ideje sem volt s teljes erővel neki hajtott az előtte lassan haladó 242. számú tehervonatnak. "A 118. számú személyvonat, mely Budapesről már háromnegyed órai késéssel indult el, a késést be akarván hozni, Esztergom-Nánáról gyorsvonat sebes*séggel indult útnak s ütközött az előtte haladó tehervonatba. A tehervonat 5 u elsó kocsija, valamint a 118. sz. személyvonat, 6 első kocsija kisiklott s többé kevésbbé megsérült. A személyvonat 6 első kocsijaiban szerencsére utasok nem voltak, s igy a a hátulsó kocsikban lévő 60 utasnak az ijedtségen kívül egyébb baja nem történt. A 118 sz. személyvonat 617 sz. mozdonya nem siklott ki, hanem csekély mérvben megsérült. A 224. számú tehervonat, személyzetéből Brickl Károly zárfékező, ki az utolsó kocsin fenn volt, meghalt. A személyvonat formálisan összelapította. A személyvonat személyzetéből Wendl Antal levelező főkalauz és Krammer János mozdonyvezető súlyos, Cserményi Árpád hivatalnok és Neugebauer Károly segédmérnök csekély sérüléseket szenvedtek. A fűt 5 a hidegvizet tartó medence által szerencsésen menekült meg minden nagyobb bajtól, míg a mozdonyvezetőt a gép ledobta, kinek lába 3 helyen törött el. A tehervonaton volt ökrök közül 21 részben megsérült, részben pedig agyonnyomatott. Az eltorlaszolt vágányok egyike 24-én délben, a második pedig 24-én éjjel tétetett szabaddá, minek folytán éjjeli 1 órakor a tolatok a rendes vágányokon tovább haladhattak. — Az egészségügyi a közig. bizottsági ülésen bizottságba mérnöknek Csaby Andor, állami mérnök, építésznél Feigler Gusztáv épi ömester és gyógyszerésznek Majer S.urak választottak meg. — A fegyelmi választmányba rendes tagokul Bírtál R. tanfelügyelő, Csaby A. kir. főmérnök, Heya T. és Matyasovszky K. ügyvéd, póttagokul pedig Fináczy Gy. pénzügyigazgató és Havasi I. ügyvéd urak választattak be. Hont vármegye vöröskeresztegylete a megyei kórház javára február hóllen az ipolysági megyeház termében jótékony célú táncvigalmat rendez. A rendező bizottság Lesztyánszky Sándor rendezőségi elnök elnöklete alatt 52 tagból áll, mi a mulatság erkölcsi és anyagi sikerét, nemcsak kétségtelenné, hanem fényes eredményűvé teszi. A nemes célt szivén hordozó rendezőség külön kérelemben hívja fel a lelkes honleányokat, a sorsjáték nyeremény tárgyaihoz való adakozásra melyek febr. hó 5-ig a rendezőségnek megküldendők. Sorsjegyek posta utján utalvány mellett is rendelhetők Borbély Pál melyeket a rendezőség jegyzékbe urnáig vess és az esetleges nyereményeket a jegy beküldése nélkül is kiszolgáltatja. — Farsangi naptár. Jan. 26. A kaszinó házi estéibe. Jmn. 28. A dalárda táncmulasaga. Február 2 áu kereskedő ifjak rendes havi estélye. Február 4. Tisztikar táncestélye. Február 5. A tarkaság táncestélye. Február 8. Diákok táncpróbája a «Fürdőben». Február 11. A dalárda jótékonycélú hangversenye. Február 12. Álarcos bál a Baross szobor javára. Február 13. Tornaegylet házi estély*