Esztergom és Vidéke, 1894 (16. évfolyam, 1-103. szám)

1894-09-23 / 76. szám

| _ ESZTERGOM es TIME ^_i _ r -| Egyes szám­ára . . . . . — „ 7 „ ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedése­Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. l-i VÁROSI ES MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. | Megjelenik hetenként kétszer , í f csütörtökön és Vasárnap. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal, | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos | Előfizetési ár: J és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és | Egész évre 6 frt - kr. | reklamálások küldendők: | Fél évre . o „ — » ? | Negyedévre . . . . . | „ 50 „ | Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). í Egy hónapra ...... — „ 50 „ £ v ” Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. ben, a Wallfisch- és Haugh-féle dohánytőzsdékben. Gommose bacillaire. — Szüleink ujabb veszedelme. — (B. K.) A magyarországi szőlők egy uj veszedelméről van szó. Franczia­országban, a­honnét kaptuk a filloxe­rát óvszereivel együtt, a­honnét jött a peronoszpóra, egy új betegség tá­madta meg a szőlőket, a ^Gomose b a c i 11 a i r e íf a ^baczillusos mézga ff. A betegség az európai és ame­rikai szőlőket, a direkttermőket és az oltottakat egyaránt megtámadja. Fol­tokban szokott jelentkezni, melyek olyan formák, mint a filloxerás foltok. A megtámadott szőlőtőkék gyengülni és száradni kezdenek; a hajtások el­csenevészednek, a kacsok elhalnak, a levelek alakjukat vesztik, elrongyolód­nak s idő előtt lehullanak. Az elhaló tőkékből gyakran gyökérhajtások keletkeznek, de a betegség mégis a tőke elpusztulását okozza. A betegséget, mely kezdetben Val dépertement-ban most már Francziaország jelentkezett, különböző egymástól távol eső részeiben észlel­ték, így G­i­r­o­n­d­e-ban, Yonne­ban, S­a­r­t­h­e-ban, sőt Tunisz­ban is. La C­a­d­i­e­r község egyik 30 hektárnyi szőlőjében nagyon sok fol­ton gyengülnek a tőkék. A szóban forgó szőlő nagyrészben, körülbelül 15 éve ültetett, szénkéneggel kitűnő karban tartott, európai szőlő, más­részben pedig gonddal kezelt Ripária alanyú oltványszőlő. E szőlőt a legszorgosabb kuta­tás alá vették, kiderítendő, vajjon nem a filioxéra, gyökérpenész, antrak­nózis vagy peronoszpóra oka-e a pusztulásnak?, de a bajt az említett betegségek fellépéséhez fűzni nem lehetett, ellenkezőleg, minden szimp­tóma arra mutatott, hogy itt a baktérió­zus mézgafolyással van dolgunk, mely betegséget a szomszédos szőlőterüle­teken is mindenütt fel lehetett találni. Prade­t-ban egy 29 hektár terjedelmű szőlőben hasonló foltokat ugyanoly kinézéssel, ugyanolyan szimp­tómákkal észleltek, mint a­minők La Cadierban észlelhetők. A szóban forgó egy tagban lévő szőlő kizáró­lag Ripária alanyú oltványszőlő, még pedig az egész környéken a legrégibb, körülbelül 20 éves oltványszőlő. Itt öt hatalmas folt észlelhető. Két hek­tárnyit e szőlőben a betegség miatt már az idén kivágtak, három hektár már szintén egészen tönkrementnek tekinthető s a tulajdonos a jövő év­ben akarja e területet kivágni. A pradet-i megtámadott szőlő tulajdo­nosa azt állítja, hogy 1889-ben ész­lelte először a beteg foltokat, melyek azóta egyre nagyobbodnak. Couanon felveti a kérdést, vájjon az ismertetett betegség olyan-e, mely nyugtalanságra ad okot? vájjon ut-e valóban, vagy olyan, melyet Francziaországban már más név alatt (aubernage, roncet, gélivure) ismer­nek ? avagy végre nem-e a m­a 1­a­tiéro inváziója Olaszországból, vagy kaliforniai betegsége Amerikából ? Bármint legyen is, végzi jelen­tését Couanon, a kutatás és tanítás mai fegyvereivel, a franczia iskolák laboratóriumaival felszerelve, nem kell félniök, hogy az új baj, mielőtt ala­posan megismernék, oly rombolást tegyen, mint a­minőt a filioxéra vég­zett ; nem hiheti, hogy a vészt, pusz­tító útjában, ne bírnák feltartóztatni. Ez a francziák véleménye a beteg­ségről. Mi, a­kik nem rendelkezünk sem oly jó iskolák és laboratóriumok­kal, sem oly sok szakerővel, mint francziaországi gazdatársaink, nem vehetjük oly könnyen a dolgot. A régi mulasztások, melyeket a filioxerá­val szemben elkövettünk s a­melye­ket máig sem voltunk képesek kipó­tolni, nagyon is életbevágó intés nekünk arra, hogy a bajoknak, a­melyek közelítenek felénk, elejét vegyük. Ha a filloxerát kellő elő­készületekkel, szakértelemmel és erél­­lyel fogadjuk, egy tized kár nem esik a magyar szőlőtermelésben, mely ma százmilliók vesztét siratja. Az uj betegséggel szemben sem maradhatunk tétlenek, még akkor sem, ha beválik a francziák jóslata, hogy az ellene való védekezést ki fogják találni. Addig mig kitalálják, addig mig találmányaik hozzánk átplántálódnak, mi elpusztulhatunk. Az uj veszedelemmel szemben a tét­lenség és az indolenézia a legborzasz­tóbb következményekkel járhatnak a magyar bortermelésre. Ez az oka, hogy cselekedni és ébernek kell lenni mindenkinek, első­sorban földmivelési kormányunknak, a­melynek kezébe futnak ma össze a magyar szőlőtermelés regenerálásának összes szálai. Mi feladata volna már most a földmivelésügyi minisztériumnak az új bajjal szemben? 1. Hozzá­értő, tudományo­san képzett egyik szakközegét a legsürgősebben küldje ki Az Esztergom és Vidéke tárczája, Hogy egykor még ... Hogy egykor még szeretni fogsz te engem, Kit félelem s kétség gyötör, Hogy rám tekintesz vágyó szerelemmel, Még gondolatnak is gyönyör. Mily furcsa volt a megismerkedésünk És az első találkozás ! Te elpirultál, én meg azt gondoltam: Vagy e­z lesz a­z, vagy senki más. Mi van szemedben messze táj leánya ? Varázs-e az, vagy szenvedély ? Minden, mit ébren s alva álm­odék meg, Szemed fényes tüzében él. Nézd: ősz van, hervad, a mi eddig ny­ilott. Sárgulva hull virág, levél. Nézd: szivemben, mely eddig őszi táj volt, A szerelem tavas­sza kél. Mondják, mindenkinek egy csillaga van, A mely az égről ráragyog. Nekem csak földi csillagom van kettő: A te szép szemeid azok, Hogy egykor még szeretni fogsz te engem, Kit félelem s kétség gyötör, Hogy rám tekintesz vágyó szerelemmel, Még gondolatnak is gyönyör. Erdősi Dezső. Hit olvassunk? — Egy kis újságszemle. — Kakas Márton. Október elsején Budapesten Kakas Márton czim alatt uj életlap fog meg­indulni. Megjelenik hetenkint egyszer, minden vasárnap reggel. A lap szerkesz­tője : S­i­p­u­l­u­s­z (Rákosi Viktor), ki ezt a humoros felhívást írja a közönség­hez : Tisztelt közönség! Október elsejével egy régóta táplált vágyam és még régebb óta kovácsolt tervem való­sul meg. Ennél fogva mély megindulással jelentem a Kakas Márton czimü ú­j életlap megindulását. E lap, mely szerkesztésemben és erős közreműkö­désemmel szeptember végén indul meg, nem mondom, hogy korszakot f­o­g a­l­k­o­t­n­i, de igyekszik minden­esetre új zsanért teremteni életlap­irodalmunkban. Ilyen radikális újítás például a Kakas Márton olcsó­sága. Tekintettel arra, hogy a nemes, a kenyéradó búzának sincs ára, s olcsón vesztegetik, elhatároztuk, hogy mi sem adjuk drágán a nemes, életadó jókedvet. A Kakas Márton negyedévre 1 forint. A Kakas Márton félévre 2 forint. Már e két adatból, pusztán elemi iskolai készültséggel is, minden ember kitalálhatja, hogy a Kakas Márton e­g­é­s­z évre 4 forint. Bizalmasan bevallhatom, hogy azon föld­birtok nélkül, melyet a nyáron örököltem, s melyet azonnal bérbeadtam a prímás­nak, nem adhatnám ilyen olcsón a lapot; de igy hál' Isten tehetem, s evvel el fogom érni azt a czélomat, hogy a K­a­kas Márton rövid idő alatt óriási elterjedtségre fog szert tenni. Egy esztendőben 4 frtot minden ember fordíthat arra, hogy a Kakas Mártonra előfizessen.. Hogyan ? Igen egyszerűen. Minden ember fizet adót. No már most, ha önök pontosan fizetik az adót, megspórolják a ké­sedelmi kamatot és a végre­hajtási díjat. Ebből pedig a Ka­kas Márton előfizetési ára, mely is­métlem negyedévre 1 forint, uta­san kitelik. Lehetnek azonban olyanok, akik azt tartják, hogy nem kell az adó­hivatalt elkényeztetni, s továbbra is gör­csösen ragaszkodnak a késedelmi kama­tokhoz és végrehajtási díjakhoz. Igazuk van. Borús időkben nekem is ez az egyetlen szórakozásom. Ezek számára is van egy jó tanácsom. Tessék keve­sebbet szivarozni! Ha ön tisztelt előfizetendő, havonként csak öt britaniká­val kevesebbet szí, már a Kakas Márton elő­fizetői közé léphet a­nélkül, hogy ezt bud­getje észrevenné. Mert csak 0106 britaniká­val fog kevesebbet szívni naponként. E cse­kélység ellen pedig se önnek, se a tra­fikosnénak nem lehet kifogása. Önök ez árakból azt hiszik, hogy én a gazdag emberekről teljesen megfeledkeztem. Is­ten ments ! A Kakas Márton olcsó­sága lehetővé teszi, hogy egy tőkepénzes 10—20—100 példányban előfizessen reá és kiossza munkásai közt. Így megvaló­sulna az az ideál, hogy legalább vasár­naponként minden magyar ember fazeká­ban legyen egy — Kakas Márton. Ez adja majd meg az erejét a jókedvű szókimondás és a tréfás emberszólás ez uj lapjának, mert én a Kakas Már­t­o­n-t ennek tervezem. Se pártot, se embert nem szolgálok, de kifigurázok mindenkit, a­ki rászolgál. Ezt a progra­mot szolgálják író- és rajzoló munka­társaim. Teljes tisztelettel S­i­p­u­l­u­s­z. A Kakas Márton szerkesztősége és kiadó­hivatala, Budapest, VIII. kerület, Rökk Szilárd utcza 4. szám alatt, a Budapesti Hirlap palotájában van. Csepreghy Ferenczné három divatlapja. Csepreghy Ferenczné szer­kesztésében ez év október 1-én három divatlap fog­­ megjelenni, melyet olva­sóközönségünk figyelmébe ajánlunk. Divat Újság czímen egy nagy női divatlap, melynek czélja, hogy a jó izlés tanítását és a legújabb divatot az ország legszélesebb köreiben elterjes­sze, olvasóit a szép öltözködés titkaira és művészetére kitanítsa, e mellett hazai, társadalmi és vagyoni viszonyaikra való tekintettel szabja meg tanácsait. A Divat Újság rajzokban és mintákban hű képét fogja adni a folyton változó, folyton ujat kereső és szépülni és szépíteni egy­aránt ügyekvő divatnak. Havonkint két­szer, 1-én és 15-én fog megjelenni, ren­desen nyolcz nagy fólió oldalon és min­den számban hoz kétoldalas szabás-minta ívet, szórakoztató irodalmi mellékletet, és havonként egyszer külön színes divat­lapot és külön kézimunka mellékletet. Előfizetési ára negyedévenkint 1 frt, postai szétküldéssel 1 f­r­t 10 k­r. Patyolat czimen egy fehérnemű-

Next