Esztergom és Vidéke, 1894 (16. évfolyam, 1-103. szám)

1894-05-06 / 36. szám

tehetséges drámai színésznek olyan sze­repeket adni, melyek egyéniségének se­hogy sem felelnek meg. Hegyessy (színigazgató) jóízű humoráért különö­sen a karzati közönség volt hálás. Az ének- és zenekar, mint mindég, úgy ma is igen jó volt, ami Fekete karmester érdeme, kiben képzett zenészt és öntu­datos dirigenst tanultunk megismerni. Csütörtökön, máj. 3-án, két előadás. Délután gyermekelőadásai a „Náni" Follinus Aurél­ioo arany pályadíjat nyert népszínműve, gyér közönség előtt. A sváb hármast Szatmáry Zsuzsi (Náni), Dobó (Kreuzer Michel) és Hegyessy (Szepi) személyesítették roppant derültségére a jelenvolt gyermekvilágnak.­­ Este „A dolovai nábob leánya" ment. Felesleges ezt a darabot dicsérnünk, elég ha an­­nyit mondunk, hogy Herczeg Ferencztől van. Ez mindjárt annyit jelent, hogy a színmű a legjobb magyar drámák egyike. Jób Vilmát K­r­e­s­z Irma adta, Szentir­may századosnét pedig Károlyi Böske, nagy csodálkozásunkra, mert a szereposz­tásnak épen megfordítva kellett volna történnie. Az utóbbi nem volt eléggé eré­lyes asszony, s az előbbi nem elég naiv lány. A hadsereget Betleni (Szentirmay), Lomniczy (Tarján), Frank (Lóránt) és He­gyessy (Bilitzky herczeg) képviselték. Ne­künk legjobban Hegyessy és Betleni tet­szett, bár Lomniczy is élethűen adta a lovagias főhadnagyot. A huszár uniformi­sok fessek és korrektek voltak, érdeklődéssel kisérte mindenki a Feszült kiváló darab meséjét, és távozóban igazat adott Rákosi Jenőnek, mikor előre megjósolta, hogy Herczegben hatalmas drámaírói te­hetség szunnyad. Pénteken, május 4-én, itt először fél helyárakkal Jókai-Strauss három fel­vonásos operettese a „Czigánybáró" ke­rült színre. Dobóék ez évben még nem láttak ily telt házat, de volt is jókedv a színpadon. Valamennyi között legjobban játszott Guthy Sarolta (Saffi) ki úgy szép szoprán hangjával, mint ügyes játé­kával nem egyszer aratott zajos tapsvi­hart. Barinkay Sándor szerepét, mint a színlapon előre jelezve volt, szívesebben láttuk volna Szatmáry Zsuzsitól, de idő­közben megbetegedvén, Nagy Gyula helyettesitette. Dobó Sándor (Zsupán) a megszokott tapsot ismét elnyerte. Kü­lönösen tetszésre találtak a II. felvonás­ban elmondott kuplék, melyek az egyszer nem a vágóhidról és a világításról szól­tak. Havassi Aranka (Czipra) kissé erőseb­ben is énekelhetett volna,­­de a hálás karzati közönség őt is megtapsolta. He­gyessy Gyula (Carnero) ügyes mókáival jól mulattatta a közönséget. Ma, szombaton, az „Ötödik pont" szimü operetté ment. HÍREK. Esztergom, május 5. — Lapunk mai számához utalvá­nyokat csatoltunk vidéki előfizetőink használatára és kérjük őket, szíves­kedjenek ezen a lejárt előfizetési díja­kat kiadóhivatalunkhoz beküldeni. — Az idei bérmálás nem mint eddig a bazilikában, hanem a belvárosi plébánia­templomban tartatik meg pünkösd másod­napján, május 14-én. A bérmálást maga a herczegprímás fogja kiosztani Palásthy Pál felszentelt püspök segédletével. A bérmálásra jelentkezéseket elfogad a bel­városi plébánia­hivatal. A bíboros főpap­nak ez lesz — a közvetlenül utána követ­kező zászlószenteléssel együtt — első nyilvános funkcziója a kir. város terüle­tén, mely alkalomból egy városi küldött­ség Dr. Helc Antal polgármester elnök­lete alatt fogja fogadni a herczegprimást. — A kaszárnyaügyi bizottság tegnap Dr. Helc polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Ennek folyamán a város és a Grünwald vállalkozó czég közötti több­letmunka leszámolása tekintetében teljes megállapodás jött létre. A többletmunka tudvalevőleg onnan származik, hogy tör­vényes intézkedés folytán minden szá­zadnál 9 emberrel több lesz a létszám, és így szükséges, hogy a helyiségek az eredetileg tervezettnél nagyobbak lesz­nek. Az építkezés befejezésének határ­ideje a következő terminusokra állapít­tatott meg: a hadfelszerelési raktárnál 1. év július 1-ig, a kórházi épület és ennek melléképületeinél ez év szept. 15, a belső építkezéseknél pedig 1895. aug. 31. Az eredeti szerződés szerint a válalkozók a terület átadása napjától számítandó két év alatt tartoztak­­ befejezni az építést, a mostani egyezség szerint pedig 20 hó­nap alatt. A város tehát lényegesen ha­marább veheti birtokába az új kaszár­nyát, úgy, hogy mikor a jövő évi had­gyakorlatokról katonáink visszajönnek, mindjárt az új laktanyába vonulhatnak. — Villányi Szaniszló, apát, a benczés­gimnázium igazgatójának névnapját a ta­nuló ifjúság holnap, vasárnap, érdekesnek ígérkező iskolai ünnepéllyel üli meg, melynek műsora a következő: 1. Üd­vözlő dal. Zenéje Krécsy Edétől, szö­vege Várkonyi O. főgimn. tanártól. — Előadja : a főgimn ének- és zenekar. 2. Üdvözlő s búcsúzó beszéd. — Mondja: Laczó Győző VIII. o. n. p. 3. A fecske. Költemény Sükey Károly­tól. — Szavalja: Mattyasovszky Jenő I. o. t. 4. Hegedű kettős. — Előad­ják: Borovitska Adolf ur, Hübschl K., VII., Bellovits Gy., V. o. t. 5. Egy kedves ember. Vig monológ Gabányi Árpád­tól. — Előadja: Krisits Bódog VIII. o. n. p. 6. Fiamnak. Költ. Arany János­tól. —• Szavalja: Hamar Á. IV. o. t. 7. Ének kettős a „Norma" cz. ope­rából. — Előadják: Horváth Gy. IV., Brenner A. I. o. t. 8. Pán halála Költ. Reviczky Gyulától. — Szavalja : Láng B. VI. o. t. 9. A leán­yra sze­rencsétlenség. Gabányi Árpádtól — Előadja: Vantsó Gy. VI. o. t. 10. Szép Ilonka. Melodráma. — Szavalja: Hübschl K. VII. o. t., zongorán kiséri : Reviczky Gábor VII. o. t. 11. Ünnepi óda: Várkonyi Odilo tanártól. — Sza­valja : Grósz Ármin VIII. o. t. 12. Kar az „Aida" cz. operából. — Előadja: a főgymn. ének- és zenekar. — Esztergom egyesítése — mint illetékes helyről értesülünk — nagyon melegen érdekli Hieronymi belügy­minisztert. Most már másodszor intéz a miniszter vármegyénk leiratot e tárgyban és az alispánjához utolsóban különösen azt hangsúlyozza, hogy az alispán eddig tett intézkedéseit jóvá­hagyólag tudomásul veszi, de meg­hagyja, hogy az összecsatolás mielőbbi megvalósítására a szükséges intéz­kedéseket a hivatott faktorok mielőbb tegyék meg. Ennek következtében Kruplanicz Kálmán alispán a soká vajú­dó ügy előbbrevitele czéljából ma déle­lőtt Dr. Helc Antal polgármester, Dr. Földváry főügyész, és Reviczky Győző főszolgabíróval magánjellegű tanácskozást tartott. — Tűzoltó-ünnepély. Az esztergom kir. városi Önkéntes tűzoltóegylet pünkösd­hétfői (14-iki) jubiláris és zászlószentelő­ünnepélyének programmja a következő : Első nap május 13-án. 1. A város utczáinak általános fellobogózása s főbb fel­díszítése. 2. Az érkező vendégek elfoga­dása s elszállásolása. 3. Ismerkedési es­tély a „Magyar Királyiban. 4. Este 9 órakor a katonai zenekar nagy takaro­dója. A második nap május Reggel fél ötkor a mozsárlövés 14-én. 5. jelzi a plébánia-téren az ünnepély kezdetét. 6. Reggel 5 órakor a katonai zenekar ria­dója. 7. Reggel 8 órakor a vidékről ér­kező vendégek elfogadása. 8. Reggel 9 órakor az egylet díszközgyűlése a város­ház tanácstermében. Ennek tárgyai: a) Elnöki megnyitó­ beszéd, b) Az egylet­­ 25 éves történeti vázlatának felolvasása, c) Szolgálati érmek kiosztása, d) Elnöki záró­beszéd. 9. Délelőtt 1/3 10-kor sorakozása a tűzoltó-egyleteknek a városház­ téren. 10. Délelőtt 3/4 10-kor felvonulás a plé­bánia-templom elé katonai zenekar kísé­rete mellett. 11. Délelőtt 10 órakor ünnepi nagymise a dalárda közreműködése mel­lett s ezután a zászló felszentelése és ün­nepi szent­beszéd. 12. Délelőtt 11 órakor visszatérése a tűzoltó egyleteknek a városház­ térre. 13. Délelőtt 11 órakor a vidéki vendég-tűzoltók üdvözlése a pol­gármester által. 14. Ezután a zászlósze­gek beverése a megállapított sorrend szerint. 15. A zászló átadása az egylet elnöke által a főparancsnoknak. 16. A­­ dalárda ünnep-záró éneke­s­e a vidéki tűzoltó-egyleteknek a befejezésül koszorú-1 lányok által leendő megkoszorúzása. 17. Délután 1 órakor diszlakoma. 18. Délután 3 órakor az egylet díszgyakorlata. 19. En­nek befejeztével a zászló-anya és koszorú­lányok tiszteletére csavargörösökön ki­rándulás a Kovács-patakhoz. 20. Búcsú­zás a vendégektől s kikisérése az állo­másokhoz. — Halálozás: Braun Lázárné, szül. Weisz Mária asszony, hajdanra tekintélyes helybeli kereskedő özvegye halt meg 90 éves korában. Temetése e hó 1-én volt nagy részvét mellett. Szenttamási Béla ügyvéd anyósát siratja a ritka magas kort ért megboldogultban. — Sajtóhiba. Mult vasárnapi számunk „Esztergom könyvnyomdászatának törté­nete" czimű IV-ik közleményébe értelem­zavaró sajtóhiba csúszott. Hille munkája felemlítésénél az áll, hogy ez egy iro­nikus mű, hollott ez ironikusnak olvasandó, miután tudva lévő dolog, hogy az i­r­o­n­i­k­a a theologiának azon osztálya, mely a vallásfelekezetek egyesítésének eszmével foglalkozik. A szerző: — Komáromi bál. Egy ötven tagú bizottság a magyar vöröskereszt-egylet javára május 19-én Komárom megye szék­háza dísztermében zártkörű bált rendez.­­ Kezdete 9 órakor. Jegyek előre válthatók Asztalos Béla úrnál (megyeház) és a táncrestélyt megelőzőleg a pénztárnál. Családjegy 5 frt, személyjegy 2 frt, felül­fizetések a jótékony czél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Verekedő beteg. Egy Turczer János nevű bányász már régen ápolás alatt van az városi kórházban. A szegény ember­elés következtében agyrázkódást szenvedett, és elmebajos lett. Az a mulat­sága, hogy egész nap a kórház udvará­nak hosszát méregeti, összeolvassa a bete­geket és az ágyakat. Nem vét senkinek a jámbor, sőt társai tréfálozgatni szoktak vele és ő érti is a tréfát. Csak tegnap hozta ki őt a sodrából egy Rehák Ferencz nevű beteg. Turczer felindulásá­ban fojtogatni kezdte Rehákot, ez sem volt rest, egy keze ügyébe eső kést fo­gott és a szegény őrültet karján meg­szúrta. Turczer ijedtében az udvarra szaladt, hol elfogták és kérdez­ték, hogy hova megy? Megyek — szólt —, és kötél általi halálra ítéltetem azt a gazembert ! Lecsendesítették és szobájába visszavitték. Itt első dolga volt, hogy az asztalhoz ült és levelet irt a korházgond­noknak, igy czimezvén levelét: Hoch geehrter Herr Schichtmeister ! (Bányá­szoknak a Schichtmeister a legnagyobb úr.) Ebben is arra kéri a gondno­kot, hogy Rehákot kötél általi halálra ítéltesse. Turczer sebét összevarr­ták, s az esettel most a rendőrkapitány­ság foglalkozik. — Az új üveggyár. Az első magyar üveggyár társulat igazgatósága ma kér­vényt intézett a városi képviselőtestület­hez, amelyben elmondja, hogy az átala­kuló társulat első­sorban az esztergomi gyár üzemén nyugszik, és a részvények tömeges jegyzése által e válalat pénz­ügyileg már teljesen biztosítva van. Az általuk kért támogatást a város azon fel­tételhez kötötte, hogy a társaság leg­alább­is­ roo,oop írt befektetést igénylő gyártelepet létesítsen. Most bejelentik, hogy 2—300,000 frtot szántak a gyár létesítésére. A gyár naponként 2—300 munkást fog foglalkoztatni, az ezen szám­nak megfelelő vezető- és tiszti személy­zeten kívül. Kérik, hogy határozza el a közgyűlés, hogy az üveggyár czéljaira a Strázsahegy és a doroghi országút között 25 katasztrális holdnyi terü­letet tulajdoni joggal holdanként 100 frttal, tehát összesen 2500 frton a város a társulatnak elad. Enged­jék meg ezenkívül a társulatnak, hogy a már feltárt csipkevölgyi kvarcz homokbányát kihasználhassa, vagy a város tulajdonát képező birtokon bárhol kvarcz után kutathasson oly feltétel alatt, hogy a gyár az üzem­bevételtől számított 5 éven át uri jog elismerése czimén egy drb 20 koronás aranyat, azontúl a felhasz­nált kvarcz minden vagyonja után 1 frtot, illetve métermázsánként 1 krt fizet. A gyár épületei pavillonszerü­leg lesznek. A szorosan vett gyár és mellékhelyiségeken kívül 80 munkáslak épül. —­ Agyonlőtt orvvadász. Faby István dömösi mezőcsösz május 2-án este a dö­mösi erdőben czirkált puskával a vállán. Egyszerre az erdő szélén levő rozsföld­ben sötét tömeget pillantott meg. A szürkületben nem tudta, hogy micsoda a tömeg. Medvének gondolva, elsütötte rá puskáját. Ekkor vette csak észre, hogy medve helyett embereket talált, mert a tömeg megmozdult, és emberi alak ug­rott fel hangos kiáltással. Csak később a faluban hallotta meg, hogy két embert talált, akik egyikének golyója a fültövön fejébe hatolt, és ez nyomban megölte őt. A másik embert a golyó jelentéktelenül­­ horzsolta. Az áldozatot Szűcs a megmenekültet pedig Faby Józsefnek, Józsefnek hívják, ki a csősznek rokona. Fát akar­tak lopni az uradalmi erdőben, és azért húzódtak meg, mert várták míg a kápta­lani erdész figyelmét áldozatnak 3 gyermeke kikerülhetik. Az maradt árván, ezenkívül felesége, ki most gyermekágy­ban fekszik. Az esetet maga Faby István jelentette a hatóságnál. Az ügy jelenleg a kir. ügyészségnél van. — Utóállitás volt ma délelőtt a vár­megyeházán. A sorozó bizottség elnöke Kruplanicz Kálmán alispán volt, a kato­naság részéről Hartmann őrnagy és Pólya honvédszázados voltak kirendelve. Soro­zásra került 80 olyan ujerter, kik most Esztergom megye területén tartózkodnak és Esztergom-, Bars- meg Hont megye területén a fősorozásról elmaradtak. Be­vállt 10 százalék, azaz 80 közül 8. — Elmezavart földmíves. Tegnap új elmebajost hoztak az esztergomi közkór­házba. A neve M­i­k­u­s Imre, sárkányi lakos. Ezelőtt 7 évvel egy csatornába beleesett, itt betegséget kapott, és elme­baja is innen származik. A szegény ember egy évvel ezelőtt feleségét is elvesztette, ezóta lett kölönösen búskomor. Sárkány­ban már a járókelőket megtámadta az utczán és verekedett velük, a házakba pedig bement, s az istállóba kötött mar­hákat el akarta szabadítani. A kórházban aránylag csendesen viseli magát. A Kichter-fólo Tinct. Capsici comp. Horgony-Paip-ExpeHer elnevezés alatt igen jó háti­évnek örvend. Ezen fájdalomcs­apin bedörzsölés valamennyi köszvény, csúz és f­igszJlgatásban szenvedő egyé­neknek ez után lejöjjen tanulólag emlékezetbe hozva. Ezen tinktura mág­ 25 fipta, mint legmegbízhatóbb háziszer általánosan k|­verő, és ennélfogva már to­vábbi ajánlásra nem szorul. Csekély áram­üvegként 140 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagy^ntalanu­nak­ is lehetővé teszi, ezen kitűnő háziszervek beszerzését. Bevásárlás alkal­mával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nehogy utánzatot adjanak, mert csak a vörös Horgon­nyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-Expeller helyben nem volna kapható, akkor fordul­junk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prá­gában vagy Török József gyógyszerészhez Budapesten. 1 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. IMT Honi ipari T Bayer Ágoston és fia Esztergom, Buda-utcza 502. ajánlja kék-carton-festő-üzletében dú­san felszerelt divatos honi kék kartonjait. Egyszersmind van szerencsém tudatni a nagyérdemű közönséggel, hogy a késmárki len­t damaszt-árok, továbbá "%k a szepesiglói siffon és pamutvásznak gyári raktárával üzletemet felsze­reltem. Raktáron vannak siffonok (18 krtól 40 krig, méterenként), ágyhu­zatok, lepedő-, takács- és egyéb vász­nak, különböző minőségű asztalgar­nitúrák 6,12 vagy több személyre és más hasonló vászon­ áruk a leg­jutányosabb árakon kaphatók. Tekintettel hogy a fen megy nevezett késmárki és szepesiglói gyártmányok kiváló jó hírnévnek örvendenek, és úgy jóság mint ol­csóság tekintetében bármely külföldi gyártmányt felülmúlnak, nagyérd, közönség becses kérjük a pártfo­gását.

Next