Esztergom és Vidéke, 1898 (20. évfolyam, 1-102. szám)

1898-09-11 / 73. szám

1898. szeptember 11. ESZTERGOM és VIDÉKE (73. szám.) 3 felmentette s egyúttal dr. Walther Gyu­lát az e hivatal körébe vágó összes ügyek vezetésével megbízta. A gyűlés a volt elnök, dr. Rosszival iránt érzett há­lájának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Uj ösztöndíjasok lettek a 70 folyamodó közül az esztergomi főegyházmegyéből: Butta­sovics Aladár a helybeli főgimnázium V. o. és Kuttler Júlia, a negyszombati Orso­liták III. osz. tanulója. Segélyben része­sültek többek között: özv. Drozdy Gyu­láné párkányi, özv. Mórász Ignácné esz­tergomi lakosok. A megszavazott összes segélyek, rendes bélyeggel ellátott nyugtára, helyben az elnökségnél vehe­tők fel. A gyűlés folyamán az elnök elő­terjesztette Bertalan Vincének a hely­beli kir. érseki tanítóképző a bizottsághoz a mult évben tanárának beküldött Emlékiratát, megjegyezvén, hogy a múlt évi gyűlés a szabályzatok értelmében ezt nem tárgyalhatta, mert Vince még akkor nem volt tag Bertalan s csak azóta lett tagja a segélyegyesületnek. Bertalan Vince Emlékiratában felhívja a bizottság figyelmét sok olyan körül­ményre, a­melyekkel az alap gyarapí­tását előmozdíthatni vélné. Többek kö­zött az alapszabályokat kellene szerinte módosítani, a segély és ösztöndíj kiosz­tását eszközlő gyűlésre több tagot meg­hívni, nem úgy mint jelenleg történik ; leánykiházasító alapot kívánna csatolni a segélyalaphoz stb. A bizottság kész­séggel köszönetet és elismerést szava­zott Bertalan Vincének azért a szorga­lomért és szíves törekvésért, a­mel­lyel Emlékiratának összeállításában fáradozott, de mivel ez idő szerint az alapszabá­lyok módosításába bele nem bocsátkoz­hatik, ezt a terjedelmes és nagy buzga­lommal készült Emlékiratot egyelőre irattárába helyezni határozta. — Elköltözés. Az ősz folyamán elköl­tözik városunkból Bartal Rezső kir. ta­nácsos, nyugalmazott tanfelügyelő, csa­ládjával együtt. Amint itt tartózkodásuk alatt osztatlan, általános tisztelet és köz­becsülés környezte a családot, távozásuk ép oly általános sajnálkozást kelt. A tá­vozó család a fővárosban telepszik meg. — Kirándulás a Dobogókőre. Az Or­szágos Turista Egyesület budapesti osz­tálya csütörtökön a Dobogókőre újabb ki­rándulást rendezett, amelyen Beniczky Fe­renc pestmegyei főispán is részt vett.­­ A Tornakertnek szerdán ugyancsak kedélyes és vidám, oly élvezetes estéje volt, amilyenben már évek óta nem volt része a társas vacsorák látogatóinak. korcsolyacsarnok enyhe levegőjében A a hangulat barátságos is kezdettől fogva enyhe és volt s egy nagyon élve­zetes este kellemes emlékével távozott mindenki. Különös dicséret illeti meg a vacsora jóságáért és a legfigyelmesebb kiszolgálásért Meizler János szállodást, akinek így igen nagy része van az est szép sikerében. — Halálozás. Özvegy Paul Lénárdné, k­őfaragómester özvegye hosszas szenve­dés után szerdán elhalálozott.­­ Nagy részvéttel temették el ma délután Nyer­gesújfalun a nyolcvankét éves korában elhunyt özv. Meisermann Ignácné, szü­letett Schiech Terézt. Áldott lelkű, ne­mes gondolkozású matróna volt, akiben Meisermann Ignác bátorkeszi esperesplé­bános édes­anyját gyászolja. — Nagy család gyászolja özvegy ZinHinger Her­manné elhunytát is, közöttük liefenthal Gyula városi mérnök, aki unokáját bírja nőül. — A városi mérleg elhelyezése ellen sok kifogást emelnek a fuvarosok és ra­kománytulajdonosok. Ugyanis ugy van az ma elhelyezve, hogy a fel- és lehajtás nagy nehézséggel jár és könnyen felfor­dulással végződhetik. A Schönbeck-üzlet elől épp e körülmény miatt kellett — s ezt nagyon helyesen cselekedték — a mérleget elvinni, a nagy Rotunda­ terén pe­dig ugyancsak könnyű lett volna azt úgy elhelyezni, hogy a hozzájutás aka­dályokkal ne járjon. Ha"" a panaszok tényleg alaposak, jó lesz, ha inkább azonnal áthelyezik, mintha addig várnak, amíg valamelyik felfordulás katasztró­fát okoz. " A temető rendezése. Dr. Fehér Gyula plébános, mint mező gondnoka, a temető a kir. városi te­dekében beadványt intézett rendezése ér­a városi ta­nácshoz, amelyben előadja, hogy a »Jó pásztor« kápolna nincs oly állapotban, hogy rendeltetésének megfelelhetne. Miért is javasolja, hogy az a temető részére megvásárolt Kohn-féle szőlő déli lejtős oldalában, a régi temető középső részén építessék azt fel. A „Jó pásztor « alap fe­dezné az építés költségeit. A kápolna környékén pedig jobbra és balra fél­körben sírboltok volnának építhetők. A régi kápolnát halottas háznak lehetne fel­használni. — A gazdasági tanácsos e tervet megtoldja azzal, hogy az új ká­polna alatt is építtessenek sírboltok, ezek ára az építés költségeit ha nem is egészen, de jó részben fedezné. Azt his­­szük, hogy a jóérzésű lakosság csak örömmel fogadja a minden acceptábilis tervet, amelynek tekintetben megvaló­sítása különben a város semmiféle meg­terheltetésével se járna. — A kereskedelmi tanonciskolából. Az ipariskolai felügyelő bizottság csütör­tökön délelőtt Vargyas Endre kir. taná­csos elnöklete alatt tartotta ülését, ame­lyen az elnök mindenekelőtt bejelentette, hogy az ülés napirendjére a kereskedelmi tanonc iskola tanárainak tűzte ki. Az előadó referálta, választását hogy tanári állásokra Obermayer György, Vár­a­alljai Sándor, Nagy Antal és Major Já­nos vállalkoztak. A tanfelügyelő ajánlotta, hogy a nevezettek mellé a szépírás ta­nítására Neumayer Károly városi tanítót is alkalmazzák. A bizottság azonban kimu­tatván, hogy a szervezés csak négy tan­erőt engedélyez, a tanfelügyelő indítványát visszavonta s így az előadó propozíciój­a fo­gadtatott el. E szerint tanítani fog : Ober­mayer Gy., mint az iskola igazgatója vál­tóismét és levelezést heti 2 órában a III., Váraljai Sándor olvasást és fogal­mazást heti 5 órában az I.—­III., földraj­zot heti 2 órában az I. — II., Nagy An­tal kereskedelmi számtant és irodai mun­kálatokat heti 4 órában a II. és III., könyvviteltant heti 4 órában az I.,II., végül Major János ker. számtant és iro­dai munkálatokat heti 2 órában az I., szépírást heti 2 órában az I. és II. osz­tályban. A tanári állások nem lévén rend­szeresítve, a tanerők megválasztása nem mindenkorra, hanem csak három tanévre szól. Előkészítő osztály szervezése ná­lunk szükségtelen, mivel a kereskedők csak oly tanulókat szerződtethetnek, akik négy elemi osztályt végeztek. Az iskola azonnal megkezdi működését. — A fűtőház építése. Szerdán délután egy különvonattal az esztergomi állo­másra egy bizottság érkezett, amely Kovács Lajos üzletvezetőből Szemler Mi­hály, Jármay Béla, Ofnert. és Muck Géza felügyelőkből állott. A fűtőház építési munkáit tekintették meg s azok szolid, pontos, szabatos kiviteléért Hehnel Béla és Nagy Pál vállalkozóknak teljes elisme­réssel adóztak. — A diákok élelme. A Dunántúli Hir­lap­ban olvassuk: »A győri püspöki tápintézet missiót teljesít. Ez intézet alapitója és más jó lelkek folytán részben ingyen, részben kegyessége csekély havi dijért egészséges, tápláló eledellel látja el a szegényebb sorsu tanuló ifjú­ságot. A jelen tanévben százhatvankét tanuló kap ebédet és vacsorát. Ezek kö­zül gimnáziumi tanuló 71, praeparandista 73, ker. akadémiai tanuló 4, elemi isko­lás 1. Ingyenes teljesen 62. Ezek közül Zalka János püspök költségén van 31, a veszprémi püspökén 4, a szombathelyi 1, a káptalan egyes tagjaién 13.1 — Városi képviselőválasztás címen legutóbbi számunkban közölt hírhez pót­lólag megjegyezzük, hogy abban a vá­lasztás dátuma sajtóhibából volt novem­ber 30 helyett október 30-ikának szedve. — A tanítóképző látogatottsága. A helybeli kir. érseki tanítóképzőbe a meg­kezdett tanévre 96 növendék iratko­zott be. — A » Magyar Király« kibővítése: »Magyar Király« az ősz folyamán tete­­­mes átalakításon megy át, amely a jó renoméju s jól vezetett szállodának min­denesetre csak előnyére fog válni. A bérlő hozzá veszi az eddigi földszinti termek­hez a kaput s a » Hunnia” könyvnyomda volt helyiségeit, amelyek révén két tá­gas, szép uj lokalitással gyarapodik. A szakavatott bérlő természetesen az uj helyiségeket teljes, modern kényelem­mel és ízléssel rendezi be. — A révészek visszaélései. A piszke­karvai révnél alkalmazott révészek ellen több panasz érkezett a főszolgabíróság­hoz, amelyek szerint azok valósággal sarcolják az utasokat. A főszolgabíró most elrendelte, hogy a csendőrség szi­gorúan megfigyelje a bepanaszlottak el­járását s megfigyelése eredményéről jelentést tegyen. — Megvont koncesszió. A belügy­miniszter Kovács Sándortól, aki társula­tával ez évben városunkat is boldogí­totta, megvonta a színigazgatói enge­délyt. — Gyermekbetegségek. Az őszi saison a gyermekekre igen rosszul kezdődik. Amíg a nyáron csak szórványosan for­­­dultak elő közöttük megbetegedések, s most mindenfelől járványokról veszünk hírt. Városunkban grasszál a bélhurut, amely gyakran vérhassá fejlődik, a kir­vai vörhenyjárványról már megemlékez­tünk, most pedig hivatalosan jelentik, hogy Táthon difteritisz esetek fordultak elő. Azért intjük a szülőket a legnagyobb elővigyázatra és gondosságra. — Piszkos mérlegek. A csendőrség tegnap Baróth községben az üzleteket vizsgálva, Braun Gyuláéban nem hitele­sített s piszkos, rozsdás tizedes mérle­get s több hasonló űrmértéket talált. Mikor el akarták kobozni ezeket, az üz­lettulajdonos felesége ellenszegült, go­rombáskodott úgy, hogy most gyűlik meg a baja a hatósággal. kettősen — Drága álom. Mihalecz Mihály ma­gasmarti fuvaros csütörtökön többedma­gával fazekasokat hozott városunkba. A csillag­ utcai Fekete Pál-féle kocsma előtt állottak meg s ott is éjjeleztek, a ko­csikban hálva. Hogy felébredtek, vették csak észre, hogy a fuvaros egyik lova, amelyet hetven forint értékűnek eltűnt. Valami jó madár, akinek mond, eddig nem akadtak nyomára, elkötötte. A csodálatosan mély álom igy igen drága volt Mihalecz uramnak. — A vigyázatlanság áldozata. Megír­tuk a múlt héten, hogy Veress Józsefné, az István-téglagyár munkásnője spiritusz­melegítés közben súlyos égési sebeket szenvedett. Mint most értesülünk, a sze­gény asszony— tíz napi szenvedés után, a szenvedett égéssebek következtében csütörtökön elhunyt. — Az Utcák seprése. Panaszos leve­let vettünk, hogy némely utcákat — pl. a Buda-utcát­­— az utcaseprők délelőtt 8—10 óra között seprik, amikor a legtöbb lakásban takarítanak s igy azokba a nyitott ablakokon a por mind beszáll. Felszólalásunknak, reményeljük, meg lesz az az eredménye, hogy az ut­caseprőket újra a kora hajnali munkára szorítják. — Elzüllés. Valamikor a reáliskolá­nak volt a szolgájá­ban a szenvedélyes Kertész Pál, azon­italozás miatt el kellett szolgálatából bocsátani őt. Azóta fokról-fokra sülyedt, míg közönséges, közveszélyes csavargóvá aljasult. Az idei nyáron a szőlőkben ütötte fel a tanyá­ját s a gyümölcslopás mesterségét űzte, hogy pálinkára 1—2 fillért szerezzen. Ma végre Bretthoff Lajos panaszára elő­állították. A szőlőtulajdonosokat ez után figyelmeztetjük a ragadós kezű emberre. — RÖVid hírek. Kisebb tűz volt f. hó 6 án Bajnán. A kár néhány forint. — Megtébolyodott Mutzger Józsefné, született Schuber Alojzia, s tokodi munkásné. A hatóság intézkedett elszállítása iránt. IRODALOM-­ ­ Magyarázati elemi katekizmus, vagy: módszertanilag kidolgozott hitelemzések a róm. kath. népiskolák második osztálya számára. Az 1876. évi püspöki tanterv nyomán irta: Fonyó Pál kalocsai fő­megyei áldozár. Ezen mű behatóan és alaposan foglalkozik a hitelemzéssel, an­nak minden pontját módszertanilag kidol­gozva, az előadandó tananyagot óráról­órára kijelöli. Ezen mű különösen a kezdő hitelemzőknek kitűnő tájékoztatóul szol­gál. A népiskolai hitelemzőknek különös figyelmébe ajánljuk. Ezen mű most jelent meg a második kiadásban s kapható a kiadónál Stampfel Károly cs. és kir. udvari és kir. akadémiai könyvkereske­dőnél, Pozsonyban ára 5 korona. s OLCSÓ könyvtár. A Franklin-társulat e népszerű vállalata, mely a hazai és idegen irodalmaknak annyi jeles két tette már a magyar közönség termé­szá­mára közkinc­csé, egyre gyarapodik érde­kes sorozatokkal. Most jelentek meg az 521 —540. terjedő számok és a követke­ző műveket foglalják magukban : Chatea­ubriand gyönyörű novelláját Renét, mel­­lyel a nagynevű franczia író az Atala­cyklust fejezi be. Fordítása Bogdánfi Lajostól kitűnő. Az 522 — 23. füzet Czuczor Hőskölteményei és meséi, míg a következő kettős szám Fáy András jóízü vígjétéka : A mátrai vadászat. A legjobb franczia szinműírónak, Augiernak darabja A szegény arszlánnők mint ol­vasmány is felette érdekes, noha az uj színpadi ízlés tán már lejáratta e műfajt. Shakspere vígjátéka Sok zaj semmiért (528 — 29.) egy világhíres regény elé került, Constant Adolfja elé (530 — 31.) mely a Wertheriádák közt a világiroda­lomra legnagyobb hatással volt. Érdemes volt összegyűjteni Bozzai Pál Irodalmi hagyományait, (532 — 33.) aki az ötve­nes évek érdemes szépírója volt. Greguss kitűnő tanulmányát. A balladáról (534 — 36.) nem elégszer olvashatjuk, hogy a kiváló esztétikus tanulmányait magunkévá tegyük. Blanche: Művészek csarnoka (537 — 38.) Rafael, Michel Angelo és Leonardo da Vinci alkotásaiba enged éles bepillantást. A kitűnően összeállított sorozatot Tibullus Elégiáinak fordítása (539 — 40•) zárja be. Így elegyül köl­tészet és tudomány e nem eléggé ajánl­ható vállalatban, melynek egyes számai 10 kron kaphatók. f Kossuth Lajosnak 1848-iki leghí­vebb arcképe. A fővárosi 1848—49-i Kossuth-múzeum évek óta foglalkozik annak megállapításával, hogy a világ min­den részéből összegyűjtött ezernél több­féle Kossuth arczképek között, melyik a leghívebb kép. Kossuthnak nyomtatásban megjelent legelső arczképét 1841-ben Eybel rajzolta, ki a bécsi Belvedernek képtár­őre és híres arczképfestője volt. Eybel 1844-ben másodszor rajzolta kőre Kossuth arczképét. Ez a két legrégibb nyomtatott kép igen szép, de a később készült na­gyobb művészek képeiből, valamint az 1847-től 1853-ig készült Kossuth fényképek és Dagerotypek nyomán egész biztosan lehet megállapítani, hogy az Eybel képe­ken Kossuthnak arcza nem egészen élet­hű. Nemrég elhunyt jeles festőnk az öreg Barabás 1848—49-ben négyszer raj­zolta meg Kossuth arcképét. A legelső 1847- i Kossuth Dagerotyp arckép báró Helfert v. b. titk. tanácsosnak, az 1848-ki események hires történészének birtokában van, ki erről másolatokat Gr. Kreith Bélának. Érdekes, ajándékozott hogy a másolatokat báró Helfertnek jó barátja Lobanoff herczeg, a meghalt bécsi orosz nagykövet készítette. Ezen eredeti és leghívebb képekről festenek most a buda­pesti 1848—49-iki múzeumban öregkori és 1848-ki Kossuth arczképeket, városok és egyletek számára. 230 forintba kerül szép rámával egy térdig festett életnagy Kossuth kép, melynek magassága másfél méter, szélessége egy és egy harmad méter. Életnagy melkép formában rámás­tól 25, 50 frt, vagy száz forintba kerül egy-egy jól festett Kossuth vagy Petőfi kép, sőt tíz forintért is ad a budapesti 1848- as és Kossuth múzeum egy fénykép után életnagy Kossuth képet. Fenti árak mellett a festőnek és a múzeumnak is kevés a haszna, miért is ez a vállalkozás inkább az 1848—49-i és Kossuth kultusz­nak hoz áldozatot.­­ Az első függetlenségi harcok. Az Athenaeum r. társaság kiadásában meg­jelenő, a­­ Magyar Nemzet Története* című tízkötetes nagy munka (milleniumi kiadás) hetedik kötetének füzetei gyors egymásutánban, hetenként kettesével je­lennek meg, ugy hogy ez a közbeeső, hetedik kötet, valamint ez befejeztetvén, az egész nagy munka az előre tervezett és túl nem lépett 200 füzettel teljes fog lenni. Ez a most megjelenő kötet „I. Li­pót és József kora 1657—1711” cimet vi­seli, írja Acsády Ignácz akadémiai tag. Ebből a kötetből eddig megjelent 164—171. füzetek rendkívüli érdekesek és tanulsá­gosak. A kiváló tollú jeles történetíró első Lipót császár és király udvarához vezet el bennünket és bemutatja a bécsi udvari politika cselszövényeit, az udvari politika akkori szerepvivőit. Annyi ártat­lan vér soha sem patakzott Magyaror­szágon, mint ebben a korban. Az ország végtelenül el van keseredve. Az elégü­letlenség napról-napra fokozódik és végre nyílt lázadásban, fegyveres ellenállásban tör ki és következik a kurucz-korszak. Magyarország dicső függetlenségi harcza a bécsi erőszakoskodással és elnyomási törekvésekkel szemben. Ezek a füzetek tele vannak erre a korra vonatkozó szá­mos műmellékletekkel, arczképekkel, szövegképekkel. Csak a főbbeket juk fel. Igy >II.*Rákócy Ferencz, soros­mint imperator« egykorú festmény, mely gróf

Next