Esztergom és Vidéke, 1903 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1903-06-18 / 49. szám

— A kaszinó nyári mulatságai. A kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a nyári évad­ban négy mulatságot rendez a Kovács­páraknál és pedig: július 4 és 18, to­vábbá : augusztus 8 és 22. napjain, melyeknek rendezését a titkár, mint fő­rendező és harminc tagból álló bizottságra bízta, nevezetesen: vigalmi Feren­cet S­. Niedermai­n Ferenc titkár, a bi­zottság tagjai: Aldory Viktor dr. Alföldi Dez­ső dr., Berán Károly, Berényi Zol­tán dr., Berényi Zsigmond, Brenner An­tal, Brenner József ifj., Brenner Károly Csupor István ifj., Csupor Lajos, Dobó Jenő, Elbel Tibor dr., Ferencz Emil dr., Frey Vilmos, Fischer László, Geiger Gyula, Grósz István, Kelemen Béla, Koksa Tivadar, Lenkei Emil, Marosi Károly, Mattyasovszky Béla dr., Nagy Pál, Oltóssy Ferenc ifj., Preszler Gyula, Reusz Ferenc, Ste­ffer Mátyás, Trautwein Gyula, Zwil­linger Ferenc dr. A meghivók még e hét folyamán fognak szétküldetni. — Eljegyzés: Jellinek Adolf eljegyezte Rosenzweig Herman kedves leányát Mariskát Esztergomban. — A kath. legényegyesület nyári mu­latsága. Az esztergomi kath. legény­­egyesület folyó hó 28-án vasárnap a házépítési költségek fedezésére a Kovács­pataknál nyári­ mulatságot rendez, mely­nek tárgysorozata a következő : 1. Indu­lás délután 1/­ 2 órakor az egyesület he­l­tségéből. 2. 3—5 óráig mulattató játé­kok és különféle tréfás versenyek díjak­kal. 3. Dijtekézés nyereményekkel. 4. 5 órakor a tánc kezdete. 5. Világposta képes tere­ező­lapokkal. 6. Esti tűzijáték. Be ;pő dij személyenkint 60 fillér. Felül­fizetéseket köszönettel fogad és hirlapi­lag nyugtáz a rendezőség. A csavargő­zös ez alkalomból a következőképen közlekedik: I. menet d. u. fél 2 órakor, II. menet d. u. 3 órakor, III. menet d. u. 4 óra 30 perckor, IV. menet d. u. 6 órakor, V. menet este 8 órakor, VI. menet este 9 órakor. Kedvezőtlen idő est­én a mulatság következő napon, hét­főn, szt. Péter és Pál napján tartatik meg. — Névmagyarosítás: Balek Mariska úrhölgy, Bárdos Gyula tanító nővére, tatai tanítónő vezeték­nevét Bárdos-га. ma­gyarosította. — Kegyeletes emlékezés. Győrffylvy n. halálának husz éves fordulóját fiaink tegnap délután kegyelettel tansér­ülték meg a szentgyörgymezei temetőben, melyről lapunk legközelebbi számában referálunk. — Diák majális. A főgymnásiumi ifjú­ság mulatságára vettük az alábbi meg- j­hivót. »Az esztergomi kath. főgimnázium­i ifjúsága 1903. évi június hó 25-én aj Kovács pataknál nyári mulatságot rendez, s melyre t. cimet és b. családját tisztelet­! meghívja a rendező bizottság. Személy­jegy I kor. Jegyek várhatók Gyula úr üzletében és a mulatság Brutsy nap­ján a Kovács pataknál. A tiszta jövedel­met jótékony célra fordítjuk. A csavar­gó ?és a rendes meneteken kívül 7 óra­kor és 10 óra után egyszer közlekedik. A rendező bizottság: Magurányi Jenő főrendező, Daubner Géza háznagy, Mondada Jenő pénztáros, Varsányi Ignác ellenőr, Рек János cigánybáró, Kégly György háznagy, Fray János pénztáros, Tenschert Herbert ellenőr. Rendezők: Barta Aurél, Blau Desző, Eichner Albert, Kemény Gyula, Kuzmich Gábor, Laszto­vica Győző, Margó István, Pálfi Rezső, Varga József, Vorák Sándor, Wachtler István, Weisz Ignác, Wilheim Károly, — Esztergom város kölcsöne. A „Közgazdaság" legutóbbi számából ves­­szük át a sorokat. »Már több alkalommal megemlékeztünk arról, hogy Esztergom város részben régi adósságainak konver­tálására, részben pedig újabb beruházá­sok létesítésére 21 millió korona köl­csönt szándékozik felvenni. Most, miután úgy látszik a belföldi ajánlatok nem tet­szettek a városnak, még­pedig csak azért, hogy néhány bölcs városatya megmutathassa, hogy mennyire terjed financziális látóköre, egy berlini lapban tesz közzé felhívást, hogy a pályázni kívánók folyó hó 2- ig nyújtsák be aján­lataikat. Mi a hitelker es­­s e módja ellen semmi kifogást sem emelnénk akkor, ha a hazai és német pénzviszonyok között mostanában olyan eltérések vo­nának, hogy abból a városra nyilvánvalóan kár háramlik. Ámde ma hazánk pénzviszonyai általában vannak legalább is olyan ked­vezők, mint a külföldéi, miért fordult hát igényeivel a külföldhöz ? Lehet, hogy vannak titkos intenciói a városnak, amelyeket mi nem ismerünk, de eljárása minden formában kiméretlenség hazai pénzintézeteinkkel szemben, amelyek ép­pen a legutóbbi időben a lehető legked­vezőbb feltételek mellett nyújtanak hi­telt a törvényhatóságoknak. Egyébként pedig kíváncsian várjuk a nemzetközi pályázat eredményét és a további meg­jegyzésekre fentartjuk magunknak a jo­got.* Fenti sorokra, mi csak azt jegyez­zük meg, hogy tisztelt laptársunk téve­désben van ha azt hiszi, hogy a várost valamel­lyel titkos intenziók, s nem a jól felfogott anyagi érdekek vezérlik, mit indokol jelenlegi helyzete. — MŰ-hazafi­ság. Nincs magasztosabb érzés a hazafiságnál, de nincs furcsább annál, ha valaki a hazafiságot csak azért fitogtatja, hogy ebből hasznot húzzon Egy kirivó példája az ilyen mű-hazafi­aknak egy gyáros, ki nagy garral hir­det «magyar* Thomas salakot «kartellen kivül» mintegy reámutatván ezzel arra, hogy a többi Thomas salakgyárak kar­tellbe léptek vo­na a gazdaközönség ki­zsákmányolására, ami nem egyébb merő ráfogásnál. Továbbá azt hirdeti említett gyárosunk, hogy »ugyanoly foszforsav tartalommal és porfinomsággal, mint a német vagy a cseh salakc a világért sem említené azonban, hogy ezen foszfor­savból mennyi az oldható, mert megvan a magi oka, hogy erről bölcsen halgas­son ! Ugyanis tény az, hogy a magyar Thomas salak ugyanannyi foszforsavat tartalmaz, mint a német vagy cseh áru, de ami a magyar salak oldhatóságát illeti, úgy jobb erről nem is beszélni, míg р. .. a német gyárak legalább 80 % oldhatóságot szavatolnak, már pedig a növénynek oldható foszforsav kell, nem pedig olyan, amilyet egyáltalán fel nem vehet táplálkozására, fejlődésére nem fordíthat. Ha már állást akarunk foglalni a cseh gyártmány ellen, mert a csehek is azon igyekeznek, hogy a magyar lisztet kiszorítsák, ám tegyük, megvan az okunk rá, de hogy csupa képzelt hazafiságból a kifogástalan minőségű német, »csillag« védjegyű árut saját kárunkra szintén visszavessük, ehhez nem elég az, hogy ily eljárással elősegítjük egy magyar gyár felvirágoztatását, mert ezt csak az esetben tehetnők, de ekkor hazafias kö­telességünk is volna, ha a magyar gyár ugyanazon árért, ugyanazon minőségű árut szállítaná. — Konkurzus. A Veszprém-egyház­megyében a papi pályára lépni óhajtó ifjak fölvételi vizsgálata folyó évi július hó 1-én a délelőtti órákban történik meg Veszprémben, a püspöki palotában. fölvételt kérő ifjaknak , keresztlevéllel , érettségi bizonyítván­nyal ellátva, folyó s évi június hó 30-án kell jelentkezniük az egyházmegyei irodában, a­hol orvosi vizsgálatnak is alá kell magokat vetniök. Miheztartás végett szíveskedjenek a tdő lelkész urak erről az érdeklődőket érte­síteni. — Iskola bezárás. A bátorkeszi izr. népiskola a kanyaró járványszerü fellé­pése folytán bezáratott. — Sertésorbánc Farnád községében a sertésorbánc fellépett. Csarnok: II. Vilmos császár palotája.*­ Irta: Vértesi Károly. Egyik legszebb. — Hétszáz helyiség. —­­ Papucsban. — Vörös terem. — Kőnigs­zimmer. — Aranybrokát szoba. — A vörös sas terem. — Ezüst gyertyatartók »fából.« — Lovagterem, trónterem. — A­honnét a fekete sasok röpülnek. — Óra régiség. — Nevezetes képek. —­­ Felsége arcképe. — Fényes kivilágítás. — A palota kápolnája. — Egész templom. — Képek és oszlopok. — Isten dicső­sége, ember dicsősége. — Pompei kincseiből. Remek kupola. — Isteni tisztelet. * * * A Königliche Schloss megtekintésére igyekeztünk­ látnivalóinak Előszobáz­tunk. »Alles muss der Mensch einmal­lernen,« mondta Bismarck mikor hasonló­képen várakozott az előszobában bukása után. Aki már néhány nevezetesebb, a jó­ízlés hivatott mesterei által nagyobb­szerű fényűzéssel berendezett királyi palotát látott, az valamennyit látta, az aranyos cirádákat és a díszes, faragvá­nyos tölgyfaajtókat, de még nem látta a német császár székházát. II. Vilmos Németország császára és Poroszország királya lakik benne. Az 540,000 négy­szög kilométernyi területen 45 millió alattvaló fölött. Tüzetesen megnézhettük a nagyszerű palotát, mert akkortájt a császár Norvégiában nyaralt. Európa egyik legszebb királyi palo­tája ez az öt bejárattal bíró hétszáz helyiséget magában foglaló épület külö­nösképen pompás renaissance. Hosszú­kás négyszögben épült három magasságban, lapos födélzettel. emeletes E fölé tolódik fel a mestermű kupola, melyen nyolc cherabin által gömbön emelt ke­reszt van, hetven méter magasságban. Külső sötét tömegével elüt az olasz­országi és konstantinápolyi tetszetősebb stilü fejedelmi palotáktól, de a termeiben levő fény, pompa és gazdagság, főleg a történelmi becscsel bíró tárgyak halmo­zottságával felülmúlja azokat. Mikor II. Frigyes választó­fejedelem a Burg alapjait rakta, (1442) alig sejti, hogy ezen a he­lyen, a maga mostani egészében, több fejedelem és építőmester által összhang­zatban emelt palotában nem telik bele ötszáz esztendő, a világ igazgatására fognak hangzani a parancsok, rendeletek. A Schweitzersaalban keleti mint a mikor mesét látogatunk, módon, puha felső cipőt húzunk a kockás padlat kí­mélése okából. Itt van mit kímélni, amig keleten, gyakran rozzant mecsetben, nincs. Inkább a hely szentsége kívánja meg a csoszogó használását ott. Nesztelen lép­tekkel haladunk. A vörös teremben, a nagy választó fejedelmek bútorai remek betétű asztalok, a falakról a királyi ház tagjai és egyébb széles mellű, oroszlán szívű, tollas sisakú ősök sötét tekintete találkozik az újkor gyermekének fürkésző szemével. A Kőnigszimmerben finom metszésű, tölgyfa burkolatú falakon, a porosz kirá­lyok életnagyságú arcképei keskeny arany léces keretben, csupa Frigyesek, Vilmosok és Frigyes Vilmosok. A már­vány kandalló párkányzatán kínai vázák, (a kínai háború után bizonyára több,) vastag üvegü tükrök régi magas szék­házzal bíró, zöldbársonyos barokk ülések pihenőre hívnak, de nekünk sietősebb a kimért időnk, mint az egykori választó­fejedelmeké lehetett, s kik ezekben a székekben kényelmeskedve, lassan tola­gatták előre koruknak a reájuk tartozó eseményeit. Az aranybrokát szobában Nagy Fri­gyes idejéből bútorok, színarany rojtot a kandallón óriási, tömör ezüstből több ágú, remekmívű gyertyatartók. Berlin város ajándéka III. Frigyesnek, lakodalma alkalmából. Széles falon I. Vilmos csá­szár történelmi nevezetességű képe a gravelotti*­ i csatatéren. A vörös sas teremben színarany cif­raságú keleti fehér damaszt selyem, a Hohenzollern sas gazdag hímzésben. A sas, mikor néztem, Kina felé Velencei tükrök, vaskos ezüst sandított­ keretek­ben. A tükörasztalokon karos gyertya­tartók fából, utánzatai ezek azoknak nagy ezüstbőlieknek, melyek ércét a hét­­ éves háborúban pengő pénzzé verték. A barokizlésü lovagterem, másként trónterem, főékessége a palotának. Az elegancia mesterének kéznyoma rajta. Évenként január 18. napján innéz­nek ki a fekete sasok az előkelő röpül­érdemesült férfiak mellére. Ezt az vagy egy osztályból álló legfőbb rendet, melyet a balváltól a jobb tomporig terjedő narancs­színű selyem szalagon viselnek Suum euique (mindenkkinek a magáét) felírás­sal, I. Frigyes alapította a hercegség­nek királysággá történt átváltozásakor. A rendnek a király a nagymestere, fiai, annak született lovagjai e szerint a sa­sok bölcsőkre is szállnak. Ha pedig sas, nem talál nemesre szállni, az azon­a­nal porosz nemessé válik ezáltal. A lovaggá avatás ünnepélyességének nagyszerűségéről fogalmat szerezhetünk, ha a Capitel Saalban Werner nagyméretű festményét szemügyre vesszük. Ez a kép ábrázolja az ékköves és selymes öltö­zetű I. Frigyest, amint a fekete sasren­det egy arra érdemesültnek feltűzi. Berlinben feltűnően sok katona és ren­dőr tisztviselő jár az utcán érdemrenddel. Az első a katona uralmat juttatja eszembe, a második a berlini bűnkrónikákat, rend­őrállamot. Mielőtt a vörös bársony terembe lép­nénk, egy halkan kegyegő órára figyel­meztetnek az ajtó mellett. Jó, hogy fi­gyelmeztetnek a nevezetességre, mert a sok szép és értékes, francia rokokó-kor­a­beli tárgy között, ügyet se vetnénk az ódonságra. Pompadour ajándéka II. Fri­gyesnek. Az óra tehát XIV. Lajos fran­cia király idejéből való és még jól jár. Bizonnyára nem adják az órások kezébe. A képtárban a porosz történeti képei, ezek között uralkodóház I. Vilmos koronázása Kőnigszbergben. A képtár legnevezetesebb képe a hetedik porosz király császárrá koronázása Versaillesben. Hamburg, Lübeck és Bréma városok festették a szingazdag képet s adták ajándékul a császárnak nyolcvanadik születésnapja alkalmával. Legel a szem a színdús képeken. A királyi arcképek között Ő Felsége I. Ferenc József magyar király arcképét örömmel pillanták meg. A kép, fiatalabb korából tünteti elő a királyt. Ehhez kö­zel II. Oszkár svéd király, akinek or­szágába törekedtünk most sokan. Holnap este a szép Stockholmban óhaj­tunk már lenni. Huszonnégy szárazon és vizén messze lehet óra alatt manap eljutni, kivált mikor országos kiállításra robognak a sebes vonatok. Az aranyos cirádékkal pompázó hét terem tetőzetének kellő közepén fe­a Brandenburgiak és Hohenzollernek ki­*) A Metz közelében fekvő falunál a francia ha­táron volt tudvalevőleg 1870. évi augusztus 13-án az az eldöntetlen ütközet, amely mégis a franciák visszavonulásával végződött. A németek hú­sz­ezer­nél, a franciák tizennégy ezernél több embert vesztettek és az utóbbiaknak 2600 katonájuk került német fogságba. *) Mutatvány a szerzőnek most megjelent »Három Főváros* (Berlin, Koppenhága, Drezda) című illuszt­rált útirajzaiból. A bekötött könyv ára 2 korona, kapható a szerzőnél Zomborban.

Next