Esztergom és Vidéke, 1903 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1903-03-15 / 22. szám

2 ESZTERGOLM es VIDÉKE, (22. szaza.) i 3 márcziús 15 pontosatokat egybeállítani s annak egy példányát, az értekezletet né­hány nappal megelőzőleg nekem is megküldeni szíveskedjék.* Igy beszél a vármegye érdemes főispánja, a kormány bizalmas em­bere. Egy kissé új dolog, mert hát a múltban ahhoz voltunk szokva, hogy minél többet felügyeljenek, de a cselekvést, azt másra bízták, program­pontozatokat nem kért soha senki. A városházán eszközölt rendez­kedésből kifolyólag mi arra a meg­győződésre jutottunk, hogy a kor­mány bizalmas emberének szava nem akar a pusztába kiáltónak szava lenni, s annak a programm pontoz­ásoknak ,­a­melyet a polgármes­tertől — mint a­ki leginkább is­meri a város közönségének óhajait — kért, meg kell tenni és ezzel a város közönségének, az adózó polgároknak fel kell ocsúdniuk abból az apátiából, a­mely eddig nagyon is mélyen lenyűgözve tartotta. Fel kell ébrednie az adózó közönség­nek, a képviselő-testületnek, félre kell állania a bizalmatlanságnak és segítő kezet kell nyújtania azon férfiaknak, kik a város ügyeivel foglalkozni s annak érdekeit elő­mozdítani kívánják. Nehéz kérdést, hatalmas feladatot foglal magában annak a megállapí­tása, hogy mit tartalmazzon az a programpontozat. Ha jórészt kegyelem-kenyérre reflektálunk, úgy könnyű lesz a programpontozatokat megállapítani, a közönség óhaját papirosra vetni, mert hisz ezeket az óhajtásokat, a nyilvános orgánumok évtizedek óta hangoztatják. Évtizedes óhaj, hogy I. a város a rendezett tanácsú városok sorából vétessék ki, s le­gyen ismét önálló törvényhatósági város ; 2. hogy a kir. törvényszék— a melytől szintén megfosztottak álli­tassék vissza ; 3. hogy Esztergomban pénzügy­igazgatóság létesíttessék; 4. hogy az alreáliskola főreálisko­lává alakíttassék át az állam pén­zén ; 5. hogy a város csatornáztassék; 6. hogy a város vízvezetékkel lá­tassék el; 7. hogy az állami Mária-Valéria hídon a terhes kocsik utáni vám legalább a heti vásár alkalmával szüntettessék meg; 8. hogy a szent-Endréig vasút Esztergomig épitessék ki; jövő 9. hogy a város modern világí­tást kapjon ; 10. hogy katholikus egyetemet állítsanak fel Esztergomban, stb. Hatalmas program, és nem volna rossz, ha mindazok az óhajtá­is­sok mielőbb megvalósulnának és ha még ezekhez a kis Dunát is ki­kotornák s azt téli kikötővé alakí­tanák át; ámde hogyan állunk ma ? A város adózó közönsége rém­séges adóteher alatt nyög, ez adóteher alapjában támadja meg az a kisipart az úgyis gyenge kereske­delmet, ez az adóteher a phyl­loxerával karöltve tönkre­tette a kisgazdákat, lenyomta a házak ér­tékét, a fogyasztási és egyébb köz­vetett adók óriási mérvben meg­drágították a piacot és ezzel nagy mérvben megnehezítették a kabá­tos ember megélhetését. Hát mi azt gondoljuk, hogy ab­ban a programpontozatokban ol­­lyan óhajoknak is helyet kell jut­tatnunk, a­melyeknek megvalósí­tása nem egy emberöltőhöz van kötve, hanem a­melyeknek sürgő­sen kell megvalósulniok, és e rész­ben biztat a remény, mert hisz egy oly férfiút talált ez a program­pontozat, a­ki tehetségével telje­sen rászolgált arra, hogy a város közönsége irányában teljes biza­lommal viseltessék. Senex. ritva, hogy ellenségét egy csapásra le­­­üsse. Ajka kínosan vonaglott. Csak egy szót tudott rebegni, mely kínosan, pana­szosan szállt el ajkáról — Gyurka . . . Ebben a szóban meg volt minden. A szerelem lemondásának végső kifakadása. A gyűlöletnek ezer megvetése, és az utolsó édes szó, amelynek megvetésében is a lélek visszavágyva erőlködik, a múl­tat emlékéből kitörölni. A legény nem szólt. A végzet gyötrel­mesen bánt vele. Itt van mind a két leány: az egyiket úgy szereti, mint a másikat. Az egyik a boszúért liheg, a másik pedig keblén pihen. Melyiket ál­dozza fel ? Felemelte karját, hogy a másikat is magához szorítja. De a leány félre ugrik s ajka egy szót mond. — Nyomorult. Hah! ez már égbekiáltó. Tehát vesszen el nyomorultan, mert az is. Becstelen, ki két leányt megcsal. Nem tudta, hogy mit csinál. Kalapja fejéről leesett, ott tiporta össze az út­nak szürke porában, aztán lassú lépés­ben . . . ment . . . ment. A két leány pedig ott maradt. — Te •—szólt a szőke. Te akar­tad őt tőlem elcsábítani? Te . . . — Én­­ felelt a barna remegve. Igen én, mert jogom volt. Szeretőm volt! — Szeretőd ?! sikoltott fel a szőke. De Gyurka . . . — És Gyurka is szeretett engemet. — Szeretett? És én? én? — Te? Igen te eljöttél ide felzavarni boldogságunkat; azt hitted, hogy ez jól van így . . . Aztán szemébe nézett a remegő szőke leánynak . . . Szegény visszatántorodott nem birta ki állani a merő nézetet. — Miért jöttél, szólj ? Mi volt a célod? — Semmi! Csak egy­­ forró szerelmem. — Mit beszélsz leány, hogy forró szerelmed ? — Igen az , mert én is szeretője vol­tam Gyurkának. Nem cselekedtem jog­talanul akkor, midőn megzavartam bol­dogságtokat. De ha tudtam volna nem jöttem volna ide, mert arra a fájó valóra kelletett ébrednem, hogy nem csak a ti boldogságtokat tettem tönkre, hanem az enyémet is. Minden este ott várt Gyurka engem, a kis kapuba, s azt hittem, hogy csak engem szeretett, de megcsalt, úgy enge­met, mint tégedet. S esküszöm neked a Mindenhatóra, hogy igy volt . . . A leány szeméből a forró könyek árja megeredt, amelyekből egy csöpp a barna kezére esett. A köny égette őt, mert az a köny azért hullott, akit ők szeret­tek . . . Aztán mind a kettő egymás keb­lére borulva sirt. Mig a zene bús pad­násza felhangzott, a természet fölött néma csend uralkodott. . . . Egy pisztoly durranás rázta meg a levegőt. A két leány csak ott tartotta egymást átölelve, mig a szomszéd ker­tek alatt egy lélek küzdött a zord ha­lállal. Fehér. — Március 15. A szabadság dicső napját hagyományos kegyelettel üli meg ma városunk. Délután fél 3 órakor gyü­lekeznek a város hatósága, a polgárság, a különféle egyesületek, testületek és a tanintézetek ifjúsága, honnét a menet lobogó alatt vonul ki a szentgyörgy­mezei temetőben nyugvó hősök sírjához, hol az ünnepély a következőképen fog lefolyni: 1. Hymnus. 2. Alkalmi ifjúsági szózat mondja : Kuzmich Gyula főgym. VIII. o. t. 3. Nemzeti dal, szavalja: Borzy István IV. éves tan. jel. 4. Ünnepi beszéd, tartja: Nagy An­tal reáliskolai igazgató. 5. A honvéd emlék megkoszorúzása. 6. Szózat. Az ev. ref. egyház önként jelentkezett polgármesterünknél, hogy részt kérjen magának egy hazafias dal eléneklésével az ünnepségben, mit a »Magyar Mirály*­ban esti 8 órakor tartandó társasvacsora fejez be, melyen a polgári látja vendégül a városunkban egyesület élő né­hány 48-as harcost. Reáliskolánk ma reg. 9 órakor külön is rendez hazafias ünnepélyt, az intézet helyiségében, melynek műsora a követ­kező : 1. Ima a hazáért, énekli az ifjúsági dalárda. 2. Igazgatói megnyitó beszéd, tartja Nagy Antal igazgató. 3. Talpra magyar ! Radó Antaltól, szavalja Hikkel István, IV. o. tan. 4. Kolduló honvéd, énekli az ifjúsági dalárda. 5. Alkalmi felolvasás, tartja Welle Olivér tanár. 6. Talpra magyar! énekli az ifjúság dalárda. tól. 7. A hazaszeretetről, Szabolcska Mihály­szavalja Bauer Károly, IV. o. t 8. Bologasszony Anyánk, énekli az ifjúsági dalárda. $ Felkérjük a város lakosságát, hogy a házakat a mai napon lobogózza fel. — A néppárt elnöke lemond. A »Ma­gyar Világ”-ból vesszük át a következő sorokat. »Molnár János apát, az ország­gyűlési néppárt elnöke, mint halljuk, le­mond az elnökségről s a párt vezetését Csernoch János fogja átvenni. A lemon­dás oka nem politikai természetű. Mol­nárnak esztergomi kanonokká való kine­vezését a hivatalos lap vasárnapi száma fogja közölni, a kinevezés folytán mond le a pártelnökségről. Molnár János ezidő szerint Abbáziában időzik.­ — Március 15 -e a tanítóképzőben. Az érseki tanítóképző tanárai vezetésé­vel az idén először vonul ki a szent­györgymezei honvéd-temetőbe, hol a város által rendezett ünnepélyen, az in­tézet egyik növendéke fogja a magyar*-t szavalni. Délelőtt az »Talpra ifjúsági önképzőkör Keményfy Kálmán és Mócsy László tanárok vezetésével matinét ren­dez a következő gazdag műsorral : I. Czuczor : ^Riadót. 4 és férfikarra, átírta : Kapi Gyula. Énekli az ifjúsági dalos-kör. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Buday Ala­dár IV. é. n. önképzőköri főjegyző. 3. Bloch. »Andante religioso.t Hegedűn előadják: Borovicska Adolf II. é. п., Korencsy Rezső II. é. n., Paulovics La­jos III. é. n. és Vanyek Henrik IV., é. n. 4. Lenau: »Magyar verbungt. Szav. Skuta Béla I. é. n. 5. ^Tiszántúlt . . . Magyar népdal 4-es férfikarra. Énekli az ifjúsági dalos­ kör. 6. Vörösmarty: »Elhagyott anyát. Szav. Bedenits Gyula II. é. n. 7. *Erdő, er­dő" . . . Magyar népdal, 4-es férfi karra. Énekli az inté­zeti dalos­ kör. 8. Petőfi: »Nemzeti dal”, Szav. Osvald Lajos III. é. n. 9. Arany. „Egri leányt. (Ballada.) Szav. Reznák Dénes IV. é. n. 10. Haydn. Menuette: Vonós négyes. Előadják: Gyula, Strba István, Paradeiser Hubacsek Gyula és Takács Gyula IV. é. növendékek. 11. Katona : »Bánkbán”. Részlet az I. fel­vonásból. Személyek : Bánk bán Budinszky János III. é. n. Petur bán Bözsi István IV. é. n. Michál bán Iványi József I. é. n. Simon bán Benderek István II. é. n. Miska bán Szabó Gyula III. é. n. Tiboré Bognár János III. é. n. Udvarmester Homor Imre I. n. Apródok Majthényi János és Mészáros István I. é. n. A közbeszúrt »Bordal«-t énekli Petur bán személyesitője a zene és énekkar köz­reműködésével. Harmoniumon kiséri ^*^. — Villamvilágitás a pénzügyi bizott­ságban. A pénzügyi bizottság f. hó 12 én, csütörtökön d. V. tárgyalta a villamvi­lágitás ügyét. Mindkét concurrens ajánlatát behatóan megvitatták, de cég ha­tározat­hozatalra nem került sor, mivel a bizottság többsége azon nézeten volt, hogy, ha a Ganz és társa cég által ajánlott kisebb, csak két gép­pel bíró telep építtetnék meg, a harma­dik gép beállításának szüksége igen gyorsan beállana, már a­miatt is, hogy kellő tartalék mindig legyen rendelke­zésre. Minthogy pedig ily nagyobb telepre nézve csak a Hazai Villamossági R. T. részéről feküdt a bizottság előtt rész­letes ajánlat, felhivatott mindkét cég ily, három géppel bíró, nagyobb telep­ről szóló részletes ajánlat és költségelő­irányzat beadására, mivel csakis így, egyenlő alapon álló ajánlatok felett le­het majd dönteni egyik vagy másik ja­vára. Valószínű, hogy a beérkezendő ajánlatok műszaki szempontból való fe­lülbírálás végett a kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz fognak felküldetni. — Temetés: Kittenberger István prae­látus kanonok földi maradványait 1. hó 112-én d. u. 4 órakor helyezték örök nyu­­­galomra a főszékesegyházi sírboltban.­­ A gyászszertartáson igen sokan voltak­­ jelen. — Távozás: Kovács István reáliskolai tanár, miután a közgyűlés állásáról való lemondását elfogadta, városunkból vég­leg elköltözött. — Az esztergomi takarékpénztár évi rendes közgyűlését ma d. e. 10 órakor tartja meg. — Áruszállítás a Dunán. A Duna gőz­hajózási társulat igazgatósága tette, miszerint az árufelvétel, az közhírré összes hajóállomásokon megkezdődött. — A csavargőzős társulat évi rendes közgyűlését f. hó 18-án d. u. 3 órakor tartja hivatalos helyiségében. (Régi gőz­hajó állomás.) sz. — Ipartestületi közgyűlés. Esztergom kir. város ipartestülete folyó hó 22-én d. e. 10 órakor tartja a város szék­házának tanácstermében rendes évi köz­gyűlését alábbi tárgysorozattal. 1. Titkári jelentés az elöljáróság 1902. évi műkö­déséről. 2. A számvizsgáló bizottság je­lentése. 3. Az 1902. évi zárszámadás és mérleg bemutatása. 4. Az 1903. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. A betegsegélyző pénztár közgyűlésére 24 kiküldött választása. 6. Elnök és szám­vizsgáló bizottság választása. 7. Egyéb indítványok. 8. A jegyzőkönyv hitelesí­tésére 2 tag választása. A közgyűlésen csak azon indítványok lesznek tárgyal­hatók, melyek 20 tag aláírásával a köz­gyűlés előtt 4 nappal az elöljáróságnál beadattak. — Március 15-ke Anna-völgyön. Az »Annavölgyi Bányászifjak Olvasóköre* élükön Bárdos József főtanító igazgatóval, hazafias, ünnepélyt egylet­rendez ma. A műsort 10 pontban állították össze. A szépnek ígérkező ünnepély le­folyását annak idején ismertetni fogjuk.

Next