Esztergom és Vidéke, 1919 (41. évfolyam, 1-144. szám)

1919-10-24 / 90. szám

A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 f­­.­­ Hirdetések árszabály szerint -Kéziratot nem adunk vissza. Az uzsorásokról és az árdrágítókról. Ha azt kérdeznék tőlem, hogy "az eszes emberek, vagy esztelen álla­tok szeretik-e egymást jobban, azt felelném, hogy az esztelen állatok. Mert azt látom, amíg a különböző állatfajok a létfenntartás nehéz küz­delmében szépen megélnek egymás mellett, addig az ember — a büszke, kérkedő — nem a létfentartásban, hanem a vagyon­hajhászásban egy­mást marja, rúgja, sőt meghalni hagyja. S ezek mellett még nagy igazságtalanságok élnek itt közöttünk. A földhöz ragadt szegény nagy nyo­morában gyűlöli a gazdagot a va­gyonáért, mig ez pökhendi gőggel lenézi a szegényt a szegénységéért. A nagyon gazdag azt hiszi magáról, hogy ő a földnek legnagyobb ura és hogy a föld miatta bolyog a vi­lágűrben. Kevésbé vagyonos ember­társát észre sem veszi, elnéz fölötte. Csak ő a valaki, míg a többi sok, hozzá hasonló ember: senki, semmi. Az ő élete nem másokért, nem em­bertársaiért, csak önmagáért van. Nem bántja őt a szegények szegény­sége, azt sem kérdi, hogyan élnek, miből élnek; nem hallja a vérsze­gény gyermekek kenyérért esdeklő hangját, nem látja az éhségtől sáp­padt arcokat, a rongyos ruhák alól kivillanó didergő testet, a fagyos lá­bakat ; nem látja a rettentő nyomort. Dús ebédjein torkig tömi gyomrát, s mialatt emészt, szemtelenül azon ábrándozik, hogyan szerezhetne, — ha kell uzsorával — milliókhoz újabb milliókat. Nem hall, nem lát, nem érez a lelketlen uzsorás. Szívtelen, a pénz a lelke, az a mindene. S mintha át­kozott lenne ez a föld! Ki nyíltan a szóval: a termelő, a kereskedő majd mindegyik uzsorás és árdrágító. Ne­kik nem elég a tisztességes haszon, annak legalább­is százszorosa kell. Mindent drágán eladni ! Ez a jelszó. De ám ez nem tisztességes kereske­delem, ez nem becsületes árusítás, hanem közönséges rablás. Ide veze­tett a gazdasági és kereskedelmi élet­ben is szabadra eresztett szabadel­vűség. Magyarországon minden sza­bad s ezért a szegényebb néposz­tály nemsokára rongyokban burkolt, éhes testtel vánszoroghat az uccán. A rablót, aki az éj sötétjének leple alatt rabol, évekre becsukják, míg azok, akik szabadelvűség cégére alatt nyíltan, világos nappal mosolyogva, bókok között rabolnak, azok szaba­don járnak. Szabadon, mosolyogva járnak, nagy tiszteletnek örvendenek. Urak ők, hatalmas urak, zsebjükben a hatalom ereje. Fejüket fennhordják, mert ők keresztények és nagy ma­gyarok. Hazugság ez is. Krisztus kell ide, a haragvó Krisz­tus ostorral kezében, hogy végig vág­jon a gőgös, uzsorás, árdrágító meg­romlott magyarokon. A csontig sújt­son az ostor, hogy ez az érzéketlen, gyönyörben úszó tolvaj tömeg végre érzékeny legyen, hogy lássa a mil­liók nyomorát, és azt a nyomort akkor az egyszer mind ők érezzék át. (Mi.) || Telefon:­ Távirat | Halálos döfés a kommunizmus ellen. Hága, okt. 23. Az angol sajtó­ nagy figyelemmel kiséri a Magyar­országon és Oroszországban egyre növekedő monarchista mozgalmakat. Henderson angol szocialista vezér egy interjúban ezt a kommunizmus természetes következményének mond­ja: — Oroszországban a kommuniz­mus összeomlása matematikai biz­tossággal fogja újra a" királyságot megteremteni és feltámasztja a cáriz­must. A munkásságnak és minden becsületes szocialistának el kell ítélni a tanácsrendszer kísérleteit és szo­rosan együtt kell tartaniok, hogy a kommunizmusnak a halálos döfést megadhassák. Szentpétervár kapitulációja, Helsingfors, okt. 23. Kronstadt városa tegnap délután kitűzte a fe­hér lobogót. Krasnoje Selót bevet­ték. Szentpétervár küldöttséget me­nesztett Judenics tábornokhoz, hogy a kapitulációról tárgyaljanak. Egy a fővárosból érkező munkáskülönítmény arra kérte a vezénylő tábornokot, hogy ne bombázzák a fővárost. A küldöttség kijelentette a tábornoknak, hogy készek a bolsevisták elleni küzdelemben támogatni. A bolseviki hadsereg kivonult Szentpétervárról. Távozásuk után a munkások azt a parancsot kapták, hogy ők is hagy­ják el a fővárost. Prohászka a zsidókérdésről. Székesfehérvár, október 23. Dr. Prohászka Ottokár egy fővárosi új­ságírónak elmondotta véleményét azon kérdésekről, melyek az ország lelkét égetik. Azt kérdezte az újság­író, hogy mi a véleménye az elmúlt diktatúráról s valóban egy faj uralmi törekvése volt-e az? Mire a következőkben felelt: — főpásztor Azt hi­szem, igen — a kommunizmust a zsidók csinálták, felhasználva az ak­kori zűrzavart és elégedetlenséget. Azt mondják: szabadságharc volt ez! Szabadságharc, amelyet egy Pogány, egy Landler, egy Kun, egy Szamu­elly és hasonló alakok vezethettek. Ahol ilyen nevek szerepelnek, ott azt hiszem elég világos, hogy csak a zsidók uralmáról lehet szó. Ez a faj általában hajlik erre. Egyszerűen ráült a szociáldemokráciának neve­zett engedelmes elefántra és nagyon visszaélt Magyarország helyzetével. Prohászka Ottokár azon az álláspon­ton van, hogy a zsidókérdés Ma­gyarországnak legégetőbb kérdése, amelyet azonban nem lehet és nem szabad akárhogyan megoldani. Az ország csak annyi zsidót tűr meg, amennyit elbír. Ez az álláspont nem antiszemitizmus, hanem mely meg akar felelni a védelem, a méltányos humanizmusnak és a felebaráti sze­retetnek is. Terjed a royalista mozgalom Németországban. Bécs, okt. 23. A berlini royalista mozgalom egyre nagyobb arányokat ölt. A csütörtökön tartott nagygyű­lésen Ludendorff tábornok is részt vett. A közönség viharosan éltette a tábornokot. Gróf Westarp, a gyűlés szónoka azt fejtegette, hogy a csá­szár uralma alatt Németország újra fel fog virágozni. Franciaország adósságai, Bécs, okt. 23. Franciaország pénz­ügyminisztere bejelentette, hogy Fran­ciaország külföldi adósságai 30 mil­liárdra, követelései 61 milliárdra rúgnak. Ischl fürdő holland társaság kezében. Bécs, okt. 23. Egy hollandi tár­saság tárgyalásokat folytat Ischl fürdőjének megvétele céljából. A bank nagy építkezéseket tervez a fürdőben és játékbankot akar léte­síteni. Esztergom vármegye alispánja. 3292/1919. szám. Másolat: Székesfehérvári körletparancsnok­ság. 10410/18-10-10. Heyden István állító­lagos törzsőrmester, többrendbeli súlyos bűn­cselekmény miatt Siófokon a térparancsnok­ság fogdájában előzetes letartóztatásban őriz­tetett, az éj folyamán ismeretlen módon meg­szökött, a nevezettet kézre kerülése esetén kérem szigorú fedezet mellett megbilincselve Siófokra beszállítani, — amennyiben szökést kísérelne meg, vele szemben a szolgálati sza­bály r. m. 1. rész értelmében járandó el. Nevezett személyleirása a következő : Sovány középtermetű, arc hosszúkás, halvány, be­esett, hajlott orr, ijedt szemek, keskeny, nyí­rott, fekete, angolbajusz, barna haj. Félrövid fekete polgári kabát, téli sötétszürke nadrág, sárga lábszárvédő. Ezen távirat leadatik az­zal, hogy az illetékes megyei katonai parancs­nokságok és polgári hatóságok által a szö­kevény a legmesszebbmenőleg köröztessék. RENDELET: Az I. foku rendőrhatóságoknak. Sürgős körözés, feltalálás esetén fenti tá­virati rendelkezés szerinti eljárás végett má­solatban közlöm. Esztergom, 1919. okt. 22. Palkovics s. k. alispán, Esztergom vármegye alispánjától. 3259/1919. szám. Körözés. Künzel Antal 40 éves wieni születésű és illetőségű r. kath. nős, zenész wieni (Hör­nesgasse 4.) lakos öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott. Nevezett középmagas, arca kerek, haja barna, bajusza szőke nyírott, a fogai hibásak, utoljára feketés szürke ruhában, sötétszürke nemez kalapban és barna fűzős cipőben volt. Körözendő, feltalálás esetén jelentős teendő. Esztergom, 1919. okt. 20. Palkovics s. k. alispán, Esztergom város rendőrkapitányától. 1249/1919. kg. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az országos központ árvizsgáló bizottság elnökének 10560/1919. O. K. Á. B. számú rendeletével a kisiparosok által előállított cipők és azok javítási mun­káinak árai a következőképen állapítottak meg: Kisiparosok által előállított cipők. Cipőjavítási munkák. a) Varrott cipők mérték után ren­delve teljesen bőrből készítve (férfi és női cipők) 450 K. b) Szeges talpú cipők mérték után rendelve teljesen bőrből készítve (férfi és női cipők) 420 K. c) Szeges talpú gyermek cipők mérték után rendelve teljesen bőr­ből készítve : 25—29 számig 300 K. 30—34 „ 340 K. 35—39 „ 380 K. A cipőjavitási munkák dijai (az összes hoz­závaló anyagok árának betudásával) a kö­vetkező : a) Férfi vagy női cipő fejelése talpalással együtt szeges . . . . 210 K. varott 225 K. b) Fiu vagy leány cipő fejelése talpalással együtt szeges .... 165 K. varott 180 K. c) Gyermek cipő (30-asnál kisebb) fejelése talpalással együtt. . . . 150 K. d) Férfi cipő talpalása szeges . 55 K. varrott 65 K. e) Női cipő talpalása, szeges . 45 K. varrott . . . . 55 K. f) Fiú- vagy leánycipő talpalása 30—35 számig 40 K.

Next