Esztergom és Vidéke, 1919 (41. évfolyam, 1-144. szám)

1919-10-18 / 85. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Mi következzék az ébredésre? Az ébredő magyarok még mindig csak ébrednek, keltegetik egymást. .. Nem csodál oly mélyen aludtunk, szinte beledermedtünk. De lassan­lassan helyreáll vérkeringésünk, föl­eszmélünk, kezdjük meglátni, mi történt köröttünk . . . Siralmas ké­pek . . . Elpusztult minden az alvók felett ! . . . Hitvány szorongatunk zsibbadt papirrongyokat markunkban, az elaltató mákony szines álmainak rideg valóságát I . . . Mi következzék most ? . . . Mihez fogjunk elárult eszményeink javaink értéktelen és becstelen értékes árá­val ! ?.. . Lökjük el magunktól és ha már anyagilag szegényekké vál­tunk, legyünk azok alakilag is ! Ne ámítsuk magunkat gyermekek mód­jára ! A mi vagyonunk a fennmaradt lelki és testi erőnkben van ; ha össze tudjuk adni ezt az erőt, ha egy irányba tudjuk indítani ennek az erőnek a működését, lehetünk még egyszer hatalmi tényező, lehetünk újra nemzeti állam, akiket nem tipor­hat sárba megvetéssel semmiféle fajzat! Tehát­­ összevonni a megmaradt erőket! Ez az első teendőnk. — Induljon még a magához tért nem­zeti társadalmunk minden rétege és rázzon le magáról minden olyan elemet, akinek s aminek kikiáltó szerepe volt erkölcsi és anyagi ja­vaink szégyenletes kótya­vetyésénél. Ne engedjen az újra felvett irány zászlajához, kormányához senkit, aki megtagadta már a múltban egyszer az új életre kelt eszmékkel való kö­zösségét, aki nem mert, nem akart vagy nem is tudott hinni bennük !... és Vonjuk össze megmaradt erőinket védjük meg azokat a megméte­lyezéstől. Foglalkoztassuk és gyara­pítsuk! — Lássunk tisztán: nem arról van szó, hogy a szavazók egy előre megállapított kontingensét gyűjtsük össze a kongó urna köré, hanem küzdeni, támadni és védeni képes harcosokat, akik értékelni tud­ják összerejüket, akarni a célt és használni az odavezető eszközöket... Legyenek katonák, politikusok és munkás polgárok egy személyben, ne hiányozzék belőlük egyik képes­ség sem és ne nője egyik se a másikat. Egész túl bennük emberek legyenek, amennyire egész ember lehet a homo sapiens, Krisztus szo­ciológiájának a neveltje Krisztus után a XX. században! . . . Aki két ez­redév után is kicsinyhitű még, aki nem hiszi, hogy ilyen egész embere­ket lehet társadalmilag alakítani, az ne akarjon apostol lenni, mert párt­vezérré növi ki magát! . . . Prbbatum est ? . . . Megkíséreltük már ? . . . Nem áll; tévedni méltóz­tatnak hölgyeim és uraim !.. . Ami eddigi egyleti játékaink valóban játé­kok voltak csupán, egyes kiválasz­tottak ünneplése és Ezenkívül közéletünk, ünnepeltetése, társaséletünk elfulladt a füstben, kimerült a poha­razásban, elernyedt a kártyában . . . Volt még egy fullasztó eleme — a közöny­­ . . . Hol nem ismerik ezt a hazai átkot! ?. . . Fáradtak vagyunk? . . . éhesek vagyunk ?... kizsaroltak vagyunk ?... Lehet, — de még élünk és úgy ér­zem, úgy tudom, halottak lenni nem akarunk ! . . . Mi következzék tehát az ébredés után ? . . . Az, ami nem volt eddig köztünk: egészséges kö­zélet, tudatos ,nemzeti élet, eleven keresztény élet, ahol ki-ki érzi, tudja magáról, hogy nem áll egyedül, ha­nem része, szerves része egy meg­dönthetetlen nagy testnek, a keresz­tény magyar nemzetnek . Padányi Andor: Hivatalos rész: Esztergom vármegye alispánjától. 3082/1919. szám. Tárgy: Az 1919. évi buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka és árpatermésnek zár alá vétele és igénybevétele, a háziszükséglet mérvének megállapítása, a nem termelő la­kosság ellátása és vámőrlés szabályozása. Körrendelet: Esztergom szab. kir. város polgármestere és valamennyi községi Elöljáróságnak. (Folytatás.) A porlási százalékot őrlésnél és hántolás­nál a tényleg feldolgozás alá vett gabona 2 (kettő) százalékánál, darálásnál, zúzásnál és egyéb feldolgozásnál 1 (egy) százalékban állapítom meg. 10. §. Rostálás céljából a malomnak (da­rálónak) gabonát átvenni nem szabad, ocsút darálni pedig csak őrlési tanúsítvánnyal sza­bad a darálásért megállapított vámért. 11. §. Tilos a malomnak az őrlési vám címén kapott terményt felőrölni vagy bár­mely más módon feldolgozni. Tilos az őröl­tető felek terménye helyett a vámba őrölt vagy pedig egyéb őrlemény készletet kiszol­gáltatni, úgyszintén tilos a behozott őrlési tanúsítvány alapján részletekben őrölni. Tilos továbbá a malomnak más mint a Haditermény R.-t. részére terményt, lisztet vagy bármely malomterméket eladni vagy azt más módon forgalomba hozni. 12. §. Őrlési kimutatás és őrlési tanúsít­vány nyomtatványok továbbra is az állami gazdasági felügyelőségnél szerezhető be. 13. §. Idegen községben" őrletekre vonat­kozó, a 2484/1919. alispáni rendelettel el­rendelt bejelentési kötelezettség továbbra is fennmarad. 14. §. Aki a jelen rendelet valamely ren­delkezését megszegi vagy megszegésnél bár­mely módon közreműködik, kihágást, követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és két­ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő, ezenfelül az illetéktelenül elért ha­szon kétszerese fog büntetésként kirovatni. Ama készlet melyre nézve a kihágást el­követték elkobzandó. Az elkobzott készlet értékének egy ötöde a feljelentőt, a többi része a felmerült költ­ség levonásával a hadirokantak segély alap­ját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet mely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglet címén illeti meg. Esztergom, 1919. okt. 8. Alispán helyett: Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. A magyar földmivelésügyi minisztérium, 13331/III. 1919. sz. Rendelet. A szarvasmarhák, jakok és sertések bel­földi forgalmának szabályozásáról. Budapest és a nagyobb fogyasztási piacok hússzükségleteinek fedezése és a szabad ke­reskedelem visszaállítása érdekében elrende­lem, hogy: szarvasmarhákat (beleértve bor­júkat) juhokat, kecskéket és lovakat külön vásárlási igazolvány nélkül gazdák, továbbá levágás céljából iparigazolvánnyal ellátott kereskedők és mészárosok, budapest bizo­mányos cégek, valamint további intézkedésig az Állat és Húsforgalmi Központ akár vá­sárokon, akár közvetlenül az állattulajdo­nosnál szabadon vásárolhatnak. Az ekként vásárolt állatok akár lábon hajtva, akár vas­úton szállítva szállítási igazolvány nélkül küldhetők Budapestre vagy egyéb belföldi helyre. Szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat az ország területén kívül eső helyre vasúton szállítva vagy lábon hajtva a földmivelés­ügyi minisztérium külön engedélye nélkül kivinni tilos.­­ Felhívom a hatóságokat és hatósági állatorvosokat, hogy ezen tilalom betartását a legszigorúbban ellenőrizzék és hogy a kicsempészést hathatósan megakadá­lyozzák. Egyébként az állatforgalom állat­egészségügyi rendőri kezelésére nézve az 1918. évi október 30-ig érvényben volt tör­vények és rendeletek érvényesek. — Buda­pest, 1919. augusztus 13. Győry s. k. ügy­vivő miniszter. HIREK. A kirakatok. Közben azért megtelnek a kiraka­tok szebbnél-szebb portékával és az élelmiszer sem hiányzik már. Igaz, hogy azelőtt a boldog békében egy sarokházat lehetett venni, mint amen­nyiért most egy valamirevaló női ru­hát, de azért van minden. Sőt az utcák arculata is barátságosabb, aki csak teheti, az csinosítja üzletét és háza táját. A sötétben bujkáló gyáva rémhír­terjesztők, (mert most is vannak ám ilyenek, bár nem mutat szúrós sze­mű vörös katona rájuk a falragaszok­ról), ezek a gyáva fickók blokádról suttognak és újabb kiéheztetésről. Persze ez mind azért van, hogy az árakkal spekulálhassanak. Nincs itt blokád. Van itt minden. Méreg drága, de van. Most már azt kellene elérnünk, hogy meg is vehes­sük azt a sok kínálkozó értéket, ami a kirakatból csábít bennünket. Erre legjobb módszer lenne az, ha elhall­gattatnánk a rémisztgetőket. Azután megpróbálnánk egyszerűsíteni a pénz­ügyeket. Minek nagyzolunk? Elosz­tanánk az áruk árát — mondjuk — hárommal. Ugyanakkor munkabér­nek, anyagnak, élelemnek, italnak, ruhának szóval mindennek az árat harmadára szállítanánk. Az egész vo­nalon, egyszerre az országban min­den harmadára szállna, akkor nem lenne szegényebb senki, hanem ki­sebb számokban beszélnénk, nem kel­lene egy zsák pénzt vinni magunkkal bevásárlásainkra és ugyanannyit ve­hetnénk, mint most. Az se lenne sok, de kevesebb és jobb papírt cipelnénk magunkkal. Talán majd rájönnek, hogy ez a paraszti számítás nem is bolondság. Csak az a baj, hogy mindenki a má­sik fizetését leszállítaná ugyan, de a sajátját nem engedné. Esküvő: Günther b­ei Büttner Ká­roly szigorló orvos és Brutsy Mária ma szombaton fél 1 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia­templomban. Női konferenciák. A keresztény szociális nők helyi szervezete állan­dóan erősbödik. Az utolsó gyűlésen Brenner Juliska tartott tartalmas és lebilincselő előadást a női lélek tár­sadalmi hivatásáról. Vasárnap d. u. 4 órakor ugyancsak a főgimnázium dísztermében lesz az előadás. Szabad átvitel Német-Ausztrián át. Eddig Német-Ausztriába a bevi­tel és átvitel számos árúra nézve zárolva volt és minden egyes eset­ben külön engedélyt kellett kérni. A békeszerződés Ausztriát az átvitel szabaddá tételére kötelezte. Ennek megfelelően az osztrák kormány korlátozást beszüntette és az átvitelt a minden árúra nézve szabaddá tette. Kivételt képeznek az egyedárúsági cikkek, amelyekre nézve külön en­gedély szükséges, valamint a hadse­reg szükségletére szolgáló cikkek. A 3829/1919. szám. HATÁROZAT: Fenti hirdetmény közhirré tétel céljából a városházi hirdető táblán kifüggesztendő s a helyi lapoknak megküldendő. Esztergom, 1919. okt. 17. Dr. Antóny s. k. polgármester. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 f­­.­­ Hirdetések árszabály szerint. -Kéziratot nem adunk vissza.

Next