Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)
1920-01-01 / 1. szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonosa és-i szerkesztésért felelős : LASSZKY KÁZMÉR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., rova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Megjelenik hétfő és ünnep után a nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 f. - Hirdetések árszabály szerint. -Kéziratot nem adunk vissza. A vándor, — minél fáradtabb, annál többet tekint vissza a megtett útra, hogy összevesse azt a még hátralevő szakasszal... — Mi is áradtak, kimerültek vagyunk, hiszen olyan szakaszát jártuk be életünk útjának az elmúlt esztendőben, hogy isten óvjon, Isten mentsen meg bennünket a megismétlésétől !... Szóúan emlékezetes, gyászos esztendeje marad nemzetünknek ez az 191 j. esztendő!... Nézzünk hát vissza erre a sötét, szakadékos útra , bérre jártunk, hol bolyongtunk és hogyan menekedtünk meg a végromlásból !... • nélkül és remény nélkül, amelyet a hadtápja vert meg. Elhányja fegyverét és ököllel meg gyűlölettel támad a front mögött bűnöző hadtápjára ... Az őrült kavarodásban velőtrázó hangon sivítanak az összeomláson kéjelgő martalócok: „ Hazugságért véreztetek több mint ötven hónapon keresztül, mert nincs • Haza, nincs Király, és nincs Isten!. .. Feláldoztátok az egyetlen javatokat, amitek volt, a testi erőtöket! . .. össze ennek a maradványait, Vonjátok éleszszétek fel a gyűlölet tüzén és emészszétek el vele a hazugság szellemét, ott, ahol találjátok. Fel az utolsó harcra ! Világ proletárjai egyesüljetek" !.. . A martalócok hada nőttön nő, fölszedi az eldobott fegyvereket és — győz; győzelme terjed, mint a rohanó ára — menekülők nyomában ... Hetek alatt övék az egész ország Haza, Király és Isten nélkül, az egész ország — a népe nélkül ... Hová lett Magyarország népe? Egy része menekül tovább, most már az eldobott fegyverei elől is, menekül a saját lelkiismerete elől is, de nem talál menedéket sehol. .. Darálja a saját honában sem, Nincsen mert nem bízik senkiben, vissza nem fordul, szembe nem áll az üldöző, mindent felperzselő martalócok hadával, mert amig a szomszéd háza ég és negkinzou teste lóg az akasztófán, a többi csak arra gondol, hová rejtseincseit és hol talál elég nagy vörös splet, hogy elfedje önmagát... A másik rész, a harmadik, a negyedik rész koncnak kerül a vér zaga után kóválygó keselyűk, légre szálló hollók elé .. . Hatalmas a zinjáték ez a világ proletárjai számára, ami nálunk történt 1919-ben. Kik rendezték ezt a hatalmas, a kessztény műveltséget meggyalázó zinjátékot ?... Azok, akik ész és éhetség nélkül, hit nélkül, remény és szeretet nélkül hatalomba akartak jutni!. .. Tanuljuk meg azt 1919. év történetéből és ne higyjük, hogy a történelem lesz, hogy a történelem eseményei elikerülhetetlenek ! A történelemJogy készül, amit akármely má ó&utasa az embereknek és ha a megszenvedett emberek, nem tudják, kit vonjanak felelősségre vesziste, • v *ért, szenvedéseikért, ez a felelősség azért nem múlik luk! ... Vigázzunk rá, hogy el róajtó Jerős egyének keresésében ne veszítsük el még azt is, ami megmenthető! Nemzeti eszményeink s a poklok kapujánál föléledt hitünk ragadtak ki bennünket a végpusztulástól, mert ha letudtunk volna mondani a hazáról és ha meg tudtuk volna tagadni •aítakat, azok a Keselyíkit/ &m&r$ hollók nem mentettek volna meg bennünket! A haza általunk menekült meg és mi a haza által a végromlástól, mert a haza csak addig él, amig mi bennünk él és ha úgy akarjuk, nincs az az erőszak, amely kitéphetné lelkünkből az oszthatatlan hazát !. .. De ehhez szükséges, hogy ebben az akaratban mi magunk oszthatatlanok legyünk. Az én Mais gyarságomnak csak akkor lesz vége, ha én magam dobom ki a lelkemből és ugyanez áll mindent ivadékomra, aki magyarnak hiszi és tudja magát. Érezzük, látjuk, tudjuk most már, hogy a rabszolgavásárok nem múlt még el és nem is korszaka múlik el mindaddig, amíg lesznek rabszolgatelkek. A vásár, az üzérkedés tart még, most van a legnagyobb erejében, — csak az a kérdés, horda vagy darabszámra kell-e alkudniok ránk a kufároknak! ?... — Ezzel a kérdéssel megyünk bele az ujesztendőbe, de legyünk készen a felelettel is! A bitang martalócoktól a haza eszméje mentett meg bennünket, a Regnum Marianum eszméje ; ezt a Regnum Marianum-ot most mi mentjük meg a rabló üzérektől úgy, hogy visszaállítjuk porbataposott ősi alkotmányát, zük jogaiba Szent István visszahelyezKoronáját s eggyé forradunk benne mindnyájan mint annak tagjai !... Ezt jelenti a Keresztény nemzeti kurzus! Amig ezt végre nem hajtottuk, üresen zakatoló malom a nevünk és vásári portéka egész összetételünk ! . . . Padányi Andor: Krisztusi szeretettel adjatok hadifoglyaink hazaszállítására. Hivatalos rész* Esztergomi járás főszolgabirájától. 2238/1919. szám. Másolat: A magyar kormány* 6409/1919. M. E. számú rendelete a tényleges katonai szolgálatra behívott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződéseinek érvényben tartása tárgyában. A magyar kormány háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli Az 1907. évi XLV. t. c. 49. §-ának utolsó bekezdése a nemzeti hadsereg részére elrendelt nyolc heti katonai behívások folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult szegődményes gazdasági cselédekre és mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkásokra nem terjed ki, illetve az ilyen gazdasági cselédek és mezőgazdasági iparosok szolgálati szerződése a katonai behívások "köteles a bevonultak összes illetményeit és járandóságait a bevonulás idejére, a bevonultaknak, illetve családjuknak hiánytalanul kiszolgáltatni. — Budapest, 1919. évi december hó 5.-én. Huszár Károly s. k. magyar miniszterelnök. A másolat hiteléül Szüts Lajos t. k. irodavezető. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásulvétel és közhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 2233/1919. szám. Másolat: Dunántúli központi kormánybiztos. Székesfehérvár. Szám : 857/1919. khr. Kormánybiztos Urnak. Az utóbbi időben Budapestről igen sok utas özönlik be a Dunántúlra, kik között államellenes agitátorok, lánckereskedők, árucsempészek vannak. Magas állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezen ártalmas elemek szigorú megfigyelés, ellenőrzés alatt tartassanak és szükség esetén letartóztatva őrizetbe vétessenek, illetve illetékes hatóságnak átadassanak. A hatóságok ezen feladatának lehetővé tétele és megkönnyítése céljából előterjesztést tettem a nagyméltóságú magyar belügyminiszter úrhoz, hogy az 1912. LXIII. t. c. 6. §-a alapján a ministerium az 1903. V. t. c. 2.,, 10., 11., 12., 14. és 15. §-ainak rendelkezéseit a dunántúli városok és községekben a magyar állampolgárokra vonatkozólag is terjessze ki. Addig is azonban míg a minisztérium ez irányban intézkednék, kérem Méltóságodat, utasítani kegyeskedjék az összes elsőfokú rendőrhatóságokat s ezek utján a csendőrséget is, hogy a községekben városokban megjelenő idegeneket s azoknak viselkedését a legnagyobb figyelemmel kisérjék. Amennyiben azoknál államellenes magatartást észlelnének, viselkedésükkel rend, személy és vagyonbiztonságot veszélyeztetnénk, újságokat és egyéb sajtótermékeket, melyeknek terjesztése betiltatott, a Dunántúlra becsempésszék, azokat terjesztik, vagy terjeszteni megkísérelt tettesek azonnal letartóztatandó hatóságnak átadandók december hó 8 kormánybi Az esztergomi Rendeletjárás valamennyi község Elöljáróságának. A dunántúli központi kormánybiztosságnak fenti tárgyban kiadott rendeletét tudomásulvétel, pontos alkalmazkodás és végrehajtás céljából teljes szövegében közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1954/1919. szám. Másolat: Szám: 90786/1919. VII. Magyar Belügyminiszter. Tárgy: Sajtótermékek uccai terjesztésének megtiltása tárgyában kiadott 83263/1919. B. M. sz. számú rendelet módosítása. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és Budapest főváros polgármesterének. Az 1919. évi november 14.-én 83263/1919. B. M. szám alatt kiadott rendeletemmel valamennyi időszaki és egyéb fajtatemietőií uc^a terjesztését további rendelkezésig megtiltom. Tekintettel arra, hogy a magyar kormánynak 5499/1919. M. E. számú rendelete az előzetes sajtócenzúráról szóló rendeleteket újból hatályba léptette, tekintettel továbbá arra, hogy a nemzeti hadsereg fővezérlete a sajtóval szemben gyakorolt eddigi rendkívüli korlátozó intézkedéseket megszüntette, a sajtótermékek utcai terjesztésének betiltásáról szóló fent említett rendeletemet ezennel felfüggesztem és megengedem, hogy mindazok az időszaki és egyéb sajtótermékek melyeknek az uccán való terjesztésére magyar hatóságok által kiállított és érvényben levő engedélyük van, az 1914. évi XVI. t. c. 11-13. §8-aiban megállapított feltételek mellett szabadon terjeszthetők. Mindazon sajtótermékeknek, kiadói akiknek a sajtótermék utcai terjesztéséhez szükséges hatósági engedély nincsen, kötelesek ezt az engedélyt az 1914. évi XVI t. c. 11. §-ában előirt rendelkezések szerint megszerezni, ellenkező esetben az illető sajtótermék elkobzandó. Felhívom a Címet, hogy az 1914. évi XIV. t.c-nek a sajtótermékek terjesztéséről szóló rendelkezéseit a törvényhatósága területén terjesztett sajtótermékekkel szemben a legszigorúbban alkalmazza a sajtótermékek terjesztését a rendőri hatóságok és közegek utján állandóan ellenőriztesse és az uccai terjesztés körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések eseteiben a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. évi december hó 2.-án Beniczky s. k. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrségének. Tudomásulvétel és alkalmazkodás végett a fenti rendeletet közlöm. Esztergom, 1919. dec. 18. Prikkel s. k. szolgabíró. [fl Telefon. • Távirat. Az ország kormányzatának intézményes megváltoztatása. Budapest. A keresztény pártok