Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-06-03 / 125. szám

nagyobb nehézségekbe ütközik. Szá­molni kell az írországi vasutasok és kikötőmunkások sztrájkjának tovább­terjedésével is. Megbukott az angol külügy­miniszter, Paris. Londonban az a hír járja, hogy mint lehetősséggel számolni lehet Curzonnak a külügyminiszté­rium éléről való távozásával. Ha a lemondás bekövetkezik, úgy e tényben irányváltozást látnak, a keleti politika terén általánosságban, különösképpen pedig a török békeszerződés kérdé­sében. A fényűzési adó, Budapest. Korányi pénzügyminisz­ter már beterjesztette a nemzetgyűlés elé a fényűzési cikkek forgalmának megadóztatásáról szóló törvényjavas­latot. Adó alá esnek a következő tárgyak : Gyöngyök, drágakövek és ezeknek utánzatai, nemes fémek, ék­szerek, eredeti szobrok, festmények és grafikai művek, ha áruk 100 koronánál nagyobb, régiségek, 200 koronánál drágább kéziratok és autog­rammok, 400 koronánál drágább hangszerek, szőnyegek, szőrmékből, csipkéből, bársonyból, selyemből ké­szített ruhák, selyem fehérneműek, ernyők, botok (200 koronán felül), látszerészeti cikkek (szemüveg kivé­telével). Mindezeknek a tárgyaknak csak a forgalmát adóztatják meg és pedig csak akkor, ha azokat a kis­kereskedelemben és az áruházi ke­reseti tevékenységének körén belül adják-veszik. Az adó kulcsa a vételár tíz százaléka, amely a szállítást tel­jesítő felet terheli. Késedelmes fize­tésnél 50%, további késedelem ese­tén újabb 50% adópótlékot kell fizetni. Az adócsalásokat az árdrá­gításról szóló törvény alapján bün­tetik. Az indokolás szerint a kormány a fényűzési adó révén évi 150 millió korona bevételre számít. Egy milliárdért vásárol gabonát a cseh kormány. Prága. A brünni „Lidove Novini" jelentése szerint a kormány egymil­liárd koronát engedélyezett az új ter­mésből való gabonavásárlásra, hogy biztosítsa a jövő évi szükségletét. A szerbek rémuralma Baján, Pécs. A szerb megszállás alatt szenvedő Baján nap-nap után felhá­borító atrocitások történnek, amelye­ket a szerb dinasztia ellen való lází­tás, hűtlenség, összeesküvés stb. ürü­gyek felhasználásával követnek el. A városban és környékén statárium van és a Magyarországhoz való ragasz­kodás legkisebb jelét is halállal bün­tetik. A főgimnázium nyolcadik osz­tályú növendékeit szuronyos fede­zettel Szabadkára kísérték, a magyar vasutasokat 12 kivételével elbocsá­tották és a forgalom biztosítására vasutas őrséget szerveztek, amelynek őrszemei két km.-ként ügyelnek a vasúti vonalak és berendezések épsé­gére. Eszék környékén nagy zavar­gások vannak, Szabadkán szintén, ahol állítólag kommunista tüntetések is voltak, Baján pedig a szociálde­mokrata párt rendezett nagy ünne­pélyt május elsején. A bécsi uccák átkeresztelése. Bécs, Bécs város szocialista több­ségű községtanácsa 1919. november 6.-án elhatározta a bécsi uccanevek megváltoztatását; igy lett a Ferenc­körút november 12. (a köztársaság kikiáltásának napja) körút, a Zita­körút Karinthia-körút, a Károly-körút Opera-körút, a Jenő herceg-tér Adler Viktor-tér, a Jenő herceg-ut Perners­dorfer-ut, az Albrecht-ucca Goethe­ucca, az Albrecht-tér Forradalom-tér, Károly főherceg-tér Népőrség tér, Ru­dolf trónörökös-út Lassak-ut, Richard­ucca Jaures-ucca, Mikor-tér Szabad­ság-tér, Habsburg-tér Schuhmeier-tér, Stefánia-tér Bebel-tér, Aufmarsch-tér Marx Károly-tér és Rainer-tér Suttner­tér. Ezen átkereszteléseknek végre­hajtása 100.000 korona költséget okozott. A pápa fölszólítása: Róma. A pápa enciklikát küldött a világ valamennyi püspökségének és fölszólítja az egyház minden fiát, hagyjon abba mindenféle dást és éljen egyetértésben viszályko-és sze­retetben. Az oláhok ledöntik műemlé­keinket. Szeged. Aradon a vértanuk és a szabadság szobrát a helyéről elszál­lították és a részeg oláh katonák ka­lapáccsal tördelték széjjel. Karánse­besen először megcsonkították és azután ledöntötték Erzsébet király­nénk szobrát, amit 1918-ban, az ottani oláhság nagy lelkesedése köz­ben lepleztünk le. Nagybecskereken is szép munkát végeztek, itt Kiss Ernő, 48-as szabadságharcunk legen­dás tábornokának szobrát úgy dön­tötték le, hogy a szoborra köteleket erősítettek rá és a közúti vasút moz­donyához erősítették hozzá. Lúgoson a törvényszék homlokzatán elhelye­zett angyalos magyar címert két oláh csendőr fejszével leverte és az oláh csőcselék üdvrivalgása közben előbb sárba taposták, majd leköpdösték és azután a Temes folyóba dobták. Más folytán az élelmezési nehézségek Szolno­kon elkerülhetők legyenek, továbbá mert az összetorlódottak nagy része földmives volt, kiknek a tavaszi munkálatokat Tiszántúlon idejében kellett megkezdeniök, a szolnoki ka­tonai fogadó bizottság felhatalm­aztatott arra hogy a Tiszántúlra visszatérő igazolt volt úgynevezett Vörös katonákat is a „Hazatért hadifoglyok Bemutató lapja és egyszersmint leszerelési igazolványával lássa el.” Azonban gondoskodás történt, hogy ezen kényszer­helyzet következtében kiállított leszerelési igazolványok mindenkor felismerhetők legye­nek. Ugyanis ezen leszerelési igazolványok felismerhetésük végett, a szükséges hivatalos lebélyegzésen kívül, még a hátlapjuk bal felső sarkában a budapesti hadifogoly eligazító és továbbirányító iroda pecsétjevel is lebélye­geztettek. Ennélfogva minden leszerelési iga­zolvány, mely hátlapjának bal felső sarká­ban is le van bélyegezve, a budapesti hadi­fogoly eligazító és továbbirányító iroda bé­lyegzőjével érvénytelen és semmiféle okmány vagy igazolvány gyanánt el nem fogadható. A miniszter rendeletéből olvashatatlan aláírás csoportfőnök. Hivatalos rész, s Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. 4572/1920. tan. szám. Hirdetmény. A város tanácsa a következőkben folytató­lag közhírré teszi az elektromos áram eladási árát, megjegyezvén, hogy a havonként fo­gyasztott áram árát az elektromos üzem azon fogyasztóival szemben, kik áramerőre fo­gyasztanak, mindig a reá következő hónapba számlázza, tehát az alábbiakban azon hónap van megnevezve, melyben a számlázás illetve pénzbeszedés történik. Áram ára hettawattóránkét fillérekben : Hónap motorikus célokra világítást 1920. június 29 47 1920. július 29 48 1920. augusztus 34 58 Az átalányfogyasztók valamint az egyébb szerződéses fogyasztók részére megállapítva volt átalányd­íjak és óradiíjak múlthoz ké­pest ugyanazon százalékos arányban magas­sabbra állapíttatnak meg és számláztatnak, mint amely százalékos arányban magasabbak a fenti havonkénti áramárak az előbbi 20 il­letve 30 filléres hav­ówattóránkénti áram­áraknál. Kelt Esztergomban a város tanácsának 1920. május hó 29-én tartott ülésében, Dr. Antony s. k. polgármester. Esztergomi járás főszolgabirájától 1310/1920. szám. Másolat: M. Kir. Honvédelmi minister 121. szám. Eln. Holfg. B. 1920. Valamennyi Vár­megye Alispánjának Székhelyén Budapest 1920. évi április 26.-án. A románoknak tiszán­tulra való visszavonulása után, a románoktól átvett úgynevezett Vörös táboroknak tiszán­tulra illetőséggel biró s a perlusztráló bizott­ságok által igazolt foglyait a románok szol­noki hídon át nem engedték vissza othonukba. Mig francia, olasz és oroszt stb. fogságból hazatérő hadifoglyokat, kiknek a csóti, vagy zalaegerszegi leszelő tábor parancsnokságok vagy pedig a budapesti hadifogoly eligazító és tovább irányító iroda parancsnoksága ál­tal kiállított leszerelési igazolványuk volt, át­engedték. Azon célból, hogy az összetorló­ Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. A fenti rendeletet tudomásul vétel és alkal­mazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. évi május hó 10.-én. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától 1165/1920. szám. tési Másolat : M. kir. országos selyemtenyész­felügyelőség Szekszár, 1267/1920. sz. Tekintetes főszolgabírói hivatal. A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség kü­lön „Hirdetmény "-ben már közhírré tette, hogy a folyó évben az első osztályú selyem­gubót kilogrammonként 140, a második osz­tályút 80 és a harmadik (hasznavehetetlen) osztályút 4 koronával váltjuk be. Ezenkívül alkalmat nyújt a felügyelőség arra, hogy a tenyésztő gubóterméséhez mérten bizonyos összegig a vidéki napi áraknál jóval olcsóbb áron barchet, kreton, zefir és sifon kelmét vásárolhat. Sőt a beváltás alkalmával a te­nyésztő minden kilogramm gubó után egy kilogramm sót maximális áron és a hatósá­gilag megállapított mennyiségen felül szerez­het be. Végül minden tenyésztő kedvezmé­nyes áron egy kilogramm cukrot is vásárol­hat. A magas gubóár és az ugyancsak nagy értékű kedvezmények következtében kétség­telenül sokan fognak jelentkezni selyemgubó termelésre és ezért igen erélyes intézkedésre van szükségünk, hogy a selyemtermelők a közhelyeken álló eperfákról a leszedésben ne gátoltassanak. A legközelebbi időben már ki­osztjuk a selyempetét és hogy a tenyésztők minden akadály és nehézség nélkül befejez­hessék a hernyók felnevelését, a legbensőb­ben kérem a tekintetes hivatalt, miszerint a járás községeinek elöljáróságait méltóztassék szigorúan utasítani, hogy szokásos módon minél gyakrabban tegyék közhírré, hogy az utcákon, köztereken és közutak mentén álló eperfák szabad lombozásában a selyemte­nyésztőket ne gátolják, mert az 1894. évi XH-ik t.-c. 95. szakasz d. pontja értelmében büntetendő kihágást képez. Szekszárd, 1920. évi április hó. Huszár s. k. ministeri megha­talmazott. Rendelet: Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. Legkiterjedtebb módon leendő közhirrététel, szigorú alkalmazkodás és a lombozás bizto­tositása céljából kiadom. Esztergom­, 1920. évi április hó 27.-én. Reviczky s. k. főszolgabíró, Békésvármegye alispánjától ad. 233/1920. ikt. sz. Körözés. Házasságon kivül született kis­korú Szabó Zsuzsanna anyja Szabó Erzsébet Gyuláról ismeretlen helyre távozván, körö­zendő és feltalálás esetén illetőségére nézve jegyzőkönyvileg kihallgatandó és a jegyző­könyv Békésvármegye alispáni hivatalához megküldendő. Gyula, 1920. április hó 17. 174/1920. ikt. sz. Körözés. Házasságon kivül született kis­korú Csóka Márton anyja Csóka Judith is­meretlen helyre távozván körözendő, s fel­találás esetén illetőségére nézve jegyzőköny­vileg kihallgatandó, s a felvett jegyzőkönyv Békés várm­egye alispáni hivatalához meg­küldendő. Gyula, 1920. április hó 18. Dr. Daimel s. ,k. alispán. Felhívás a régi huszonhatos bajtársakhoz. Kedves Bajtársak! Ismerve a Ti minden szép, jó és nemes iránt fogékony lelketeket és azt a ragasz­kodást, ami valamennyiünket — mint vérbeli huszonhatosokat régi vitéz ezredünkhöz fűz; — ennélfogva hozzátok fordulok azzal a kérésem­mel, hogy a — meggyőződésem szerint ma is élő — esztergomi huszonhatos ezrednek emlékezetét valami látható formában megalapoz­zuk. Nem csak a hála indít engemet erre aziránt a dicső ezred iránt, a­melynek kötelékében annyi család­tagom szolgált; nem csupán a ke­gyelet azok iránt, akik a királyért, a hazáért és mindenek felett a boldo­gabb magyar jövendőért hősi bátor­sággal elestek, vagy rettentő meg­próbáltatásokat elszenvedtek; de leg­főképen azon imádságos hitem és reménységem, hogy ez az emlék fogja majd összekapcsolni a régi ezredet a majdani új huszonhato­sokkal, akik a multak téves hagyo­mányaitól megszabadulva, de a régi magyar emberi és vitézi erényekben meggyarapodva újra kibontják az ezred dicső lobogóját, amelytől resz­kessen a magyar haza minden ellen­sége kint és bent, és amely hatalmat szerezzen a magyarok királyának, tekintélyt a hármas bércek országá­nak, erőt és békességet a nemzet minden tagjának. Azután tudjátok, hogy engemet még külön kapcsolat is fűz ezredünk­höz. Hiszen annak kötelékében annyi kedves, régi ezredtársammal együtt derék katonának induló elsőszülött fiam emlékét is meg akarom tisztelni, aki pedig nem hozott szégyent sem az ezredre sem a reá mindig fájdalommal gondoló családjára. édes Tehát felhívást intézek Hozzátok kedves Bajtársak, hogy mindazon, akiket a dolog érdekel, minden feles­leges kapacitálás elmellőzésével, már ebből értesüljenek arról, mi a szán­dékunk mi a tervünk És fogjanak velünk össze az ezred volt tagjai, a tábornokok, törzstisztek, főtisztek, altisztek, legénység, a papi rend, a polgárok, a minden jóra kapható esztergomi iparosok, a földmívesek és a munkások, hogy ezt a gondo­latot ne engedjük elaludni, hogy ebben az eszmében éljen tovább és valósuljon meg az ezred a jövendő számára. Ez az ezred a világháborúban annyi rettentő megpróbáltatáson ment keresztül, hogy a­ régi ármádiában nem sok párja lehet. Mindig dicsően harcolt, még akkor is, amikor a hadvezetőség idegenek­kel keverte, hogy az árulókat ma­gyar vérrel és erkölccsel rehabilitálja. Rettentő pozíciókba dobálták, hogy mentül inkább gyengítsék a veszte­ségekkel a magyar nemzet életerejét, — és ebben közös volt a sorsa minden magyar hadialakulattal. Igazságtalan ítéleteket köszörülnie, és azt emberül kellett ki­meg is cselekedte ; sokszor rossz vezetésért, szerencsétlen rendelkezésekért, meg­gondolatlan intézkedésekért kellett vérrel verejtékeznie. Ennek az ezrednek olyan múltja, olyan dicsősége, olyan emlékei van­nak,amiket meg kell őriznünk, fel kell magasztalnunk. A házi ezred derék tisztikarának ebben a városban sajnos, legidősebb tagja vagyok, de síromig is büszkén fogom magamat ahhoz tartozónak tekinteni. Ez hát némi jogcímet ad nekem arra, hogy felkérjelek arra kedves Bajtársak, hívjatok össze egy

Next