Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-03-28 / 72. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és Ünnep utáni nap kivételével mindennap.­ ­ Dr. RAJNER LAJOS.­­ Az esztergomi székeskápta­lan, az egyházmegye, a város katholikus lakossága, a Katho­likus Gyermekvédelem és a szegényeknek gyásza van. A főkáptalan egy kimagasló alak­ját, az egyházmegye egyik sze­lidlelkű főpapját, a város la­kossága, a szelídség ideál­ját, a Katholikus Gyermekvé­delem alapítóját és a szegé­nyek csendben, hivalkodás nél­kül dolgozó jótevőjüket vesz­tették el, mikor Rainer Lajos dr. püspök e hófehér lelke fel­szállott az Úrhoz, hogy szent és tökéletes életének elvegye méltó jutalmát és érettünk kö­nyöröghessen az örök Istennél. A boldog emlékű főpap 1842 szeptember 4.-én­ született Vis­ken. Iskoláit Breznóbánya, Sel­meczbánya, Nagyszombat és Esztergomban végezte. Papi pályáját tulajd­­nképen, mint káplán Vadkerten kezdte meg 1866. évben, de három évvel később már mint nagyszom­bati gimnázium tanárával ta­lálkozunk. A jó palócot neve­lése, a tanári teendők mellett is talált időt és tovább hódolt a tudománynak és nagyot dob­bant szive, mikor megkapta főpásztori kinevezését, aki ud­varába hívta őt mint érseki levéltáros és szertartót. Csak­hamar primási iroda­igazgató 1886-ban esztergomi kanonok lett. 1905. évben az áldott em­lékű dr. Vaszary Kolos általá­nos érseki helynökévé nevezte ki és egy évvel később miután püspökké szentelte, segédpüs­pökévé nevezte ki. Mint érseki helynök páratlan munkásságot fejtett ki, de minden intézke­désében visszatükröződött fő­pásztorának áldott jó lelke, mely teljesen hasonló volt az övével. Nagyfokú elfoglaltsága mellett, állandóan búvárkodott és több értékes munkával tette gazda­gabbá a kath. irodalmat. A csendes, magába mélyedő embernek nagy lelke volt. Mi­kor vérbeborult a világ és nem volt elegendő kórházunk, a har­cokban megsebesült katonáink befogadására és a hatalmas sze­minárium épülete is kórház lett, hajléktalanok maradtak a kle­rikusok. A 72 éves, ősz főpap egész könnyen lemondott ké­nyelmes nagy lakásáról és be­költözött Ferenc József uton levő káptalani házba, a kleri­kusok pedig kényelmes otthont találtak a hatalmas kanonoki sarokházban. Az ősz főpap pe­dig csendben dolgozott tovább] és gyámolította szegényeit, de csendes visszavonulásába egy­szer csak bele­csattant az In­ternacionálé dallama és az öreg püspök ismét hurcolkodott vissza régi lakásába keserű lélekkel. A 78 éves főpap gyengült, gyengült és az erős, jó, áldott lélek elhagyta a gyenge testet. Ha el is költözött közülünk, emléke élni fog és hálával teli szivvel küldünk mi is fohászt oda fel az Örökkévalóságba, mert nemcsak azok a nagy emberek, akik emlékét márvá­nyokban őrzik meg, hanem azok, akik a szivekbe vésődtek be eltörölhetetlenül. Ilyen em­ber volt a mi galamblelkü püs­pökünk. Legyen emléke áldott! Lemondott a török kabinet. Konstantinápoly. Sali pasa ka­binettje lemondott. Az uj kormány megalakításával Damad Ferid pasát bizták meg. Az Egyesült államok különbé­kéje Németországgal. Washington. A Fehér Házban olyértelmű javaslatot nyújtottak be, mely szerint a kormányt arra hatal­mazzák fel, hogy Németországgal külön­békét kössön. Ludendorff Svédországba menekült. Paris: Stockholmból jelentik : Mal­möből érkezett távirat szerint Luden­dorff tábornok titokban Svédországba érkezett.­ ­ Telefon:­Távirat.­­[ Haller lesz a belügyminiszter, a Budapest. Nagy tülekedés folyik pártok között a belügyminiszteri tárcáért Több név van forgalomban, így a többek között emlegetik Be­niczkyt, nagyatádi Szabót, Meskót, Dömötört és Hallert. A kormányzó a személyi torzsalkodás elkerülése végett Haller Istvánt fogja kinevezni a belügyminiszteri tárca vezetésére. Schlachta Margitot megválasz­tották. Budapest. A lezajlott budai pót­választásból Schlachta Margit került ki győztesen 400 szótöbbséggel, az első nő képviselője a magyar par­­­lamentnek. Az angolok letartóztatták Konstantinápoly katonai kormányzóját, London. Az angol megszálló ha­tóság letartóztatta a konstantinápolyi katonai kormányzót, mert vonakodott végrehajtani a szövetségesek főpa­rancsnokság parancsait. Ausztriában is kényszerkölcsönt bocsátanak ki. Bécs. Az itteni pénzügyi körökben ismét felmerült az a hír, mely sze­rint Ausztria Magyarországhoz ha­sonlóan a bankjegyeket le fogja bé­lyegeztetni és ez után kényszerköl­csönt vesz fel. Paris népe tüntet a drágaság és a fegyverkezés ellen. Neuilly. Parisban a drágaság el­len nagy népgyűlés volt, amelyen a felszólalók követelték, hogy állítsák végre helyre az általános békét vala­mennyi nép között. Ebből a célból szervezzék meg mielőbb a népek nemzetközi szövetségét, tiltsák el a felfegyverkezést és akadályozzák meg hogy a nemzetek egymást provokál­hassák. Csupán valamennyi nép szo­ros együttmunkálkodása biztosithatja az áldásos és tartós békét. Angol politikusok és publi­cisták Albánia függetlenségéért. Neuilly: A Times több politikus és publicista levelét előkelő közli, akik Albánia függetlenségének bizto­sítása mellett emelnek szót. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fi­.­­ Hirdetések árszabály szerint.­­I Hivatalos rész. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől 50/eln. 1920. szám: „Harcias 31.-én mindenki a Hasáért dolgozik és a Hazának áldoz." Felhívás. Amit a költő mondott, azt mondom én is: „Él magyar, áll Buda még". Véget ért a 4 éves világháború: tovatűn­tek az „őszirózsás" forradalom szenyes nap­jai, s el­takarodott a Szamuellyk pusztító hor­dája is körünkből. S ha a közelmúlt pusztí­tásaihoz semmi volt a tatárjárás, meg török dúlás, ma is „Él magyar, áll Buda még". De a legutóbbi évek viharaiban a gazda­sági tönk szélére jutott hazánk — nemcsak, mint ma — vergődő beteg módjára akar élni, hanem úgy, hogy ismét méltó legyen régi nagy nevéhez. S hogy uj, szebb, dicsőbb léte felé meg­tehesse az első lépést fia: ál­dozatkészségéhez kiván fordulni. És teszi ezt nem a törvény parancsoló erejével, hanem a társadalom lelkes szavával. S mig a haza földje ma is, mint régen ugy termi meg az aranykalászu búzát, — mig a föld méhe ma is készséggel és mindenkor oda nyújtja a vég letünt évmilliók megkövesült napsuga­rát, a szenet, meg egyébb kincset érő min­­dennapi adományait, a Haza csak egy napot kér magának, de ennek a napnak nem egész hasznát, hanem minden hold földtől 1 K-t, minden ház után 10 K-t, az ipari, a gyári üzem e napi jövedelmének csak 1 o/o-át s minden felnőtt után még 2 K-át. Hát volna oly fukar magyar,a ki még e csekélységet sem volna hajlandó letenni a hazája oltárára ? Szent a meggyőződésem, hogy Ős Eszter­gom falai között ilyen álmagyar nem lakozik, s azért nem is választottam az adományok összegyűjtésének azt a módját, ahogyan más városokban történt, hogy előre elkészített névjegyzékekkel járják be a gyűjtők a várost. Amidőn március 31.-én s esetleg a következő napokon iskolás fiaink végig­járják az utcá­kat, nem ilyen előre elkészített ívekkel fogják megkezdeni a gyűjtést ! És én mégis hiszem, hogy nem lesz ház, ahonnan üres kézzel jönnek ki, mert nem lesz kéz, mely nem nyújtott volna valamit a legszentebb célra. Esztergom, 1920. március hó 25.-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. Pestvidéki államügyészségnek Esztergomba kiküldött ügyészétől. 1919. Ál. 4435. sz. Felhívás. Alulírott, mint a pestvidéki államügyészség kiküldöttje, felhívom mindazokat, akik bizo­nyítékokat tudnak szolgáltatni arra vonatko­zólag, hogy Szentei Sándor (34 éves, buda­pesti születésű, róm. kath. vallású, villamos szerelő, nős, újpesti lakos) mint vármegyei politikai megbízott, a tanácsköztársaság ide­jében Esztergomban, vagy ennek környékén, különösen Dunamocs, Kehidgyarmat, Dömös, Pilismarót, Csév, Lábatlan községekben vala­mely büntetendő cselekményt követett el, az esztergomi járásbíróságnál levő (I- emelet 27. sz. ajtó) hivatalos helyiségemben jelent­kezzenek. Esztergom, 1920. évi március hó 26. Fodor Zoltán államügyész.

Next