Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)
1920-03-28 / 72. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és Ünnep utáni nap kivételével mindennap. Dr. RAJNER LAJOS. Az esztergomi székeskáptalan, az egyházmegye, a város katholikus lakossága, a Katholikus Gyermekvédelem és a szegényeknek gyásza van. A főkáptalan egy kimagasló alakját, az egyházmegye egyik szelidlelkű főpapját, a város lakossága, a szelídség ideálját, a Katholikus Gyermekvédelem alapítóját és a szegények csendben, hivalkodás nélkül dolgozó jótevőjüket vesztették el, mikor Rainer Lajos dr. püspök e hófehér lelke felszállott az Úrhoz, hogy szent és tökéletes életének elvegye méltó jutalmát és érettünk könyöröghessen az örök Istennél. A boldog emlékű főpap 1842 szeptember 4.-én született Visken. Iskoláit Breznóbánya, Selmeczbánya, Nagyszombat és Esztergomban végezte. Papi pályáját tulajdnképen, mint káplán Vadkerten kezdte meg 1866. évben, de három évvel később már mint nagyszombati gimnázium tanárával találkozunk. A jó palócot nevelése, a tanári teendők mellett is talált időt és tovább hódolt a tudománynak és nagyot dobbant szive, mikor megkapta főpásztori kinevezését, aki udvarába hívta őt mint érseki levéltáros és szertartót. Csakhamar primási irodaigazgató 1886-ban esztergomi kanonok lett. 1905. évben az áldott emlékű dr. Vaszary Kolos általános érseki helynökévé nevezte ki és egy évvel később miután püspökké szentelte, segédpüspökévé nevezte ki. Mint érseki helynök páratlan munkásságot fejtett ki, de minden intézkedésében visszatükröződött főpásztorának áldott jó lelke, mely teljesen hasonló volt az övével. Nagyfokú elfoglaltsága mellett, állandóan búvárkodott és több értékes munkával tette gazdagabbá a kath. irodalmat. A csendes, magába mélyedő embernek nagy lelke volt. Mikor vérbeborult a világ és nem volt elegendő kórházunk, a harcokban megsebesült katonáink befogadására és a hatalmas szeminárium épülete is kórház lett, hajléktalanok maradtak a klerikusok. A 72 éves, ősz főpap egész könnyen lemondott kényelmes nagy lakásáról és beköltözött Ferenc József uton levő káptalani házba, a klerikusok pedig kényelmes otthont találtak a hatalmas kanonoki sarokházban. Az ősz főpap pedig csendben dolgozott tovább] és gyámolította szegényeit, de csendes visszavonulásába egyszer csak belecsattant az Internacionálé dallama és az öreg püspök ismét hurcolkodott vissza régi lakásába keserű lélekkel. A 78 éves főpap gyengült, gyengült és az erős, jó, áldott lélek elhagyta a gyenge testet. Ha el is költözött közülünk, emléke élni fog és hálával teli szivvel küldünk mi is fohászt oda fel az Örökkévalóságba, mert nemcsak azok a nagy emberek, akik emlékét márványokban őrzik meg, hanem azok, akik a szivekbe vésődtek be eltörölhetetlenül. Ilyen ember volt a mi galamblelkü püspökünk. Legyen emléke áldott! Lemondott a török kabinet. Konstantinápoly. Sali pasa kabinettje lemondott. Az uj kormány megalakításával Damad Ferid pasát bizták meg. Az Egyesült államok különbékéje Németországgal. Washington. A Fehér Házban olyértelmű javaslatot nyújtottak be, mely szerint a kormányt arra hatalmazzák fel, hogy Németországgal különbékét kössön. Ludendorff Svédországba menekült. Paris: Stockholmból jelentik : Malmöből érkezett távirat szerint Ludendorff tábornok titokban Svédországba érkezett. Telefon:Távirat.[ Haller lesz a belügyminiszter, a Budapest. Nagy tülekedés folyik pártok között a belügyminiszteri tárcáért Több név van forgalomban, így a többek között emlegetik Beniczkyt, nagyatádi Szabót, Meskót, Dömötört és Hallert. A kormányzó a személyi torzsalkodás elkerülése végett Haller Istvánt fogja kinevezni a belügyminiszteri tárca vezetésére. Schlachta Margitot megválasztották. Budapest. A lezajlott budai pótválasztásból Schlachta Margit került ki győztesen 400 szótöbbséggel, az első nő képviselője a magyar parlamentnek. Az angolok letartóztatták Konstantinápoly katonai kormányzóját, London. Az angol megszálló hatóság letartóztatta a konstantinápolyi katonai kormányzót, mert vonakodott végrehajtani a szövetségesek főparancsnokság parancsait. Ausztriában is kényszerkölcsönt bocsátanak ki. Bécs. Az itteni pénzügyi körökben ismét felmerült az a hír, mely szerint Ausztria Magyarországhoz hasonlóan a bankjegyeket le fogja bélyegeztetni és ez után kényszerkölcsönt vesz fel. Paris népe tüntet a drágaság és a fegyverkezés ellen. Neuilly. Parisban a drágaság ellen nagy népgyűlés volt, amelyen a felszólalók követelték, hogy állítsák végre helyre az általános békét valamennyi nép között. Ebből a célból szervezzék meg mielőbb a népek nemzetközi szövetségét, tiltsák el a felfegyverkezést és akadályozzák meg hogy a nemzetek egymást provokálhassák. Csupán valamennyi nép szoros együttmunkálkodása biztosithatja az áldásos és tartós békét. Angol politikusok és publicisták Albánia függetlenségéért. Neuilly: A Times több politikus és publicista levelét előkelő közli, akik Albánia függetlenségének biztosítása mellett emelnek szót. Előfizetési árak: egy évre . 98 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fi. Hirdetések árszabály szerint.I Hivatalos rész. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől 50/eln. 1920. szám: „Harcias 31.-én mindenki a Hasáért dolgozik és a Hazának áldoz." Felhívás. Amit a költő mondott, azt mondom én is: „Él magyar, áll Buda még". Véget ért a 4 éves világháború: tovatűntek az „őszirózsás" forradalom szenyes napjai, s eltakarodott a Szamuellyk pusztító hordája is körünkből. S ha a közelmúlt pusztításaihoz semmi volt a tatárjárás, meg török dúlás, ma is „Él magyar, áll Buda még". De a legutóbbi évek viharaiban a gazdasági tönk szélére jutott hazánk — nemcsak, mint ma — vergődő beteg módjára akar élni, hanem úgy, hogy ismét méltó legyen régi nagy nevéhez. S hogy uj, szebb, dicsőbb léte felé megtehesse az első lépést fia: áldozatkészségéhez kiván fordulni. És teszi ezt nem a törvény parancsoló erejével, hanem a társadalom lelkes szavával. S mig a haza földje ma is, mint régen ugy termi meg az aranykalászu búzát, — mig a föld méhe ma is készséggel és mindenkor oda nyújtja a vég letünt évmilliók megkövesült napsugarát, a szenet, meg egyébb kincset érő mindennapi adományait, a Haza csak egy napot kér magának, de ennek a napnak nem egész hasznát, hanem minden hold földtől 1 K-t, minden ház után 10 K-t, az ipari, a gyári üzem e napi jövedelmének csak 1 o/o-át s minden felnőtt után még 2 K-át. Hát volna oly fukar magyar,a ki még e csekélységet sem volna hajlandó letenni a hazája oltárára ? Szent a meggyőződésem, hogy Ős Esztergom falai között ilyen álmagyar nem lakozik, s azért nem is választottam az adományok összegyűjtésének azt a módját, ahogyan más városokban történt, hogy előre elkészített névjegyzékekkel járják be a gyűjtők a várost. Amidőn március 31.-én s esetleg a következő napokon iskolás fiaink végigjárják az utcákat, nem ilyen előre elkészített ívekkel fogják megkezdeni a gyűjtést ! És én mégis hiszem, hogy nem lesz ház, ahonnan üres kézzel jönnek ki, mert nem lesz kéz, mely nem nyújtott volna valamit a legszentebb célra. Esztergom, 1920. március hó 25.-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. Pestvidéki államügyészségnek Esztergomba kiküldött ügyészétől. 1919. Ál. 4435. sz. Felhívás. Alulírott, mint a pestvidéki államügyészség kiküldöttje, felhívom mindazokat, akik bizonyítékokat tudnak szolgáltatni arra vonatkozólag, hogy Szentei Sándor (34 éves, budapesti születésű, róm. kath. vallású, villamos szerelő, nős, újpesti lakos) mint vármegyei politikai megbízott, a tanácsköztársaság idejében Esztergomban, vagy ennek környékén, különösen Dunamocs, Kehidgyarmat, Dömös, Pilismarót, Csév, Lábatlan községekben valamely büntetendő cselekményt követett el, az esztergomi járásbíróságnál levő (I- emelet 27. sz. ajtó) hivatalos helyiségemben jelentkezzenek. Esztergom, 1920. évi március hó 26. Fodor Zoltán államügyész.