Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)
1920-05-26 / 118. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. | VIMMER IMRE | | Egy klasszikus műveltségű, széles látókörű, sokat tapasztalt és hazafias, valamint polgári erényekben egyaránt nagy férfiú hunyta le örök álomra fáradt pilláit f. hó 23.-án. Vimmer Imre meghalt. Vimmer Imre Esztergom renesaissanceának megteremtője nincs többé ! Róla emléksorokat írni nehéz, de én úgy érzem, hogy egyéniségének ismeretében megvívom a harcot a lehetetlennel és megközelíthető képet adhatok életéről, annak folyásáról, érdemeiről. E pillanatban igazán nem tudom, hogy az 1848—49-es nagy idők bekövetkeztekor hat vagy hét éves volt-e, azt azonban sejtem, hogy a sötét elnyomatás korszakát mint zsenge gyermek és serdülő ifjú élte át olyan szülők oldalán, akik az apa német hangzású neve dacára izzig, vérig magyarok voltak. Azt talán mondani is felesleges, hogy az ifjú Wimmer Imre, aki korát felülmúló értelmi fejlettséggel bírt, annak a kornak hagyományaiban és erkölcseiben nevelkedett, amely az akkori költőket és politikusokat annyira jellemezte, vagyis amely kor már Bessenyétől kezdve Kossuthig, Széchenyiig és folytatólag Deákig és Andrássyig a magyar állameszme, a független Magyarország, a nemzeti műveltség és gondolat zászlóvivője volt. Ha irályát és beszédeit vizsgálom, mindkettőben feltalálom a drágaköveket, amelyek nem csillogásukkal, hanem benső értékükkel esnek a felbecsülés mérlegébe; azokat a gondolatokat, amelyek világító fáklyaként vezetnek a hazafiság mélységes vizeire, hogy irányítsák a nemzetmentés hajóját; azokat a törekvéseket, amelyek nem ismernek akadályt mihelyt ellenállásra találnak, hanem a szónok erejével, a szónoki készültség fegyverével és ha kell tettekkel küzdik le mindazt, ami az Eszmény hódító irányának eléje áll. Volt az ő gondolatmenetében valami lebilincselően varázsos, zokogó sírás, a haza vesztén, gerle bugás a hon viruló állapotában, harsogón rivalló örömzaj a nemzetnek oly ritka ünnepnapjain, mélabús és lelket rendítő akkord, midőn a fájdalmas múltról beszélt. Olyan volt az ő lelke mint a tárogató, amely visszavitte a késő unokák lelkét a majthényi síkra, visszább nagy Rákóczi, Bercsényi lelkesedő kurucai közé, azután el az erdőkben, a nádasokban bujdosók szenvedéseihez; megríkatott, elcsüggesztett, bizakodóvá tett, felemelt, és tettekre tüzelt bennünket. Az ő egyénisége báró József költői eszmemenetéből, Eötvös Deák Ferenc bölcseségéből merítette tanító és irányító erejét, ámde a forrás, amelyből gondolatai fakadtak, ugyanaz volt amelyből egy Ciceró, egy Tactikus, Shakespeare, Goethe, Petőfi, Arany, Jókai és annái nagyobb merítették a tudást, a tudás terjesztésének művészetét és alkották örökbecsű műveiket . Ha az élet a maga rabláncaival a mindennapi munkához nem köti, ha szellemét le nem nyűgözi a létfenntartással járó kötelesség, bizonyára azok sorába emelkedik, akiket méltán soroltunk halhatatlanjaink közzé, azonban így is megtette kötelességét és elmondhatta a költővel: Hazám ! Megadtam mind, mivel csak tartozom ! Késő öregséggel folyamán a közpályán megáldott élete feltűnés nélkül való szerény munkálkodásával számos sikernek volt részese, élete tevékenységének koronáját mégis Esztergom szab. kir. város vezetésének révén nyerte el, mert ennek a városnak nemcsak hű fia, polgára, hanem alkotókészségben minden eddigi felett legkiválóbb első polgára , polgármestere volt. Elnyugodott, s mire e sorok napvilágot látnak, a szerető hozzátartozók igaz könnyeitől harmatos és a polgárság hálateli elismerésének virágaiból font koszorúk fogják borítani frissen hantolt sírját. Ezen emlékvirágok közé a magunk részéről mély meghatottsággal fűzzük az őszinte elismerés babérját, mint olyat, amely őt méltán megillette. Nemes, nagy lélek szállj el oda, ahol az eszmények lelkes szolgálatát az elismerés jutalmazza! D or. Született Hontmegye Börzsönyben 1842. nov. 15-én. Régi hercegprímási gazdatiszti családból származott. Dédapja pozsonyi, nagyatyja érsekújvári, atyja tiszttartója, majd főszámvevője dejtári volt az esztergomi érsekség uradalmainak. Ő is itt kezdette életpályáját. A magyaróvári gazd.akadémia elvégzése után az érsekség bajcsi uradalmában, majd az akkor még fennállott pozsonyi tiszttartóság mellett volt gazdasági írnok. Az utóbbi állomásán jogi tanulmányokba kezdett, melyeket az uradalom szolgálatából kilépve fejezett be. Ügyvédi oklevele birtokában Esztergomban kezdett ügyvédi gyakorlatot, hol csakhamar vármegyei alügyésszé választották meg. Ez állásában képességeivel, különösen szónoki tehetségével egész fiatalon a vármegye elismerését és szimpátiáját érdemelte meg. 1871-ben az Esterházy-hercegi hitbizományi javak igazgatósági csoki állására kapott meghívást tanás e minőségében Kismartonba költözött, hol egy éven belül a hitbizományi jószágok központi igazgatójává neveztetett ki. Ez állásában, melyet 1880.-ig töltött be a politikai és vármegyei közéletnek Sopronmegyében nevezetes tényezője volt. téren a hercegi hitbizomány gazdasági anyagi ügyeinek nagysikerű rendezésén kívül a Rába-folyó szabályozása körül szerzett nagy érdemeket, mint az célra alakult társulat fáradhatlan teevékenységű alelnöke. Nevezetes részt vett a Győr-sopron-ebenfurti vasút létesítésében is, melynek igazgatósági tagja volt. 1880.-ban kismartoni állásától megválván a közbizalom 1881.-ben Sopron vármegye tiszti főügyészévé választotta. Ez állásában az árvaügyek rendkívüli elhanyagoltságát talva az árvaszék működése, tapasza törvényhatóság közgyűlésein többször kemény, de igazságos kritika gyává tette, kritikája jogosságát márazzal igazolta, hogy sokkal jövedelmezőbb tiszti főügyészi állása feláldozásával az árvaszéki elnökséget vállalta s e minőségében a megyei árvaügyekben mintaszerű rendet teremtett, amiért a törvényhatóság távozásakor jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fejezte ki. Sopron megyei közhivatalából az esztergomi főkáptalan hívására jött Esztergomba, hová régi és számos családi kötelék is visszavonzotta, a főkáptalani és papnöveldei uradalmak igazgatására. Ez állását 4 éven át töltvén be egy évi budapesti tartózkodás után Esztergom-megyei karvai birtokára vonult s itt, majd Muzslán lakva gazdálkodott néhány évig s itt létrehozta az ebedfoki ármentesitő társulatot, mely a túlsó járásnak folytonos áradásokkal sújtotta vidékét a csapástól megszabadította. E társulatnak Esztergomban való ujabb megtelepedéséig volt buzgó és eredménydús működést kifejtett elnöke, mig 1890-ben Esztergom város közönsége polgármesteri székbe nem ültette. A polgármesteri székből magas korával járt gyengeségére hivatkozva 1915. év végén lépett ki jól megérdemelt nyugalomba. Az ő tevékenységéhez fűződik a Kolos-kórház felépítése, a villamosmű létesítése, a város aszfaltozása és főbb útvonalainak ujkövezettel történt ellátása, a kis Duna kotrás, partbiztosítás és rendezés, nemkülönben a főgyűjtő csatorna, továbbá a hegyivíz elvezetés ténye, mint olyanok, amelyek a városnak mai modernebb képét adják. Wimmer Imre polgármestersége alatt létesült a halastó, a katonai tábor, a harcászati lőtér, elkészültek a vízvezeték és a vágóhíd tervei, sőt ha világháború ki nem tör, ez utóbbiak révén Esztergom jelenleg két nagy alkotással gazdagabb. Hosszas és kínos szenvedés után folyó hó 23.-án este 10 órakor hunyt el. A gyász jeléül a vármegyeházán és a városházán nyomban felvonták a fekete lobogókat és a tanács a hervadhatlan érdemek külső elismeréseképen koporsóját egykori szónoki diadalai színhelyén a városház közgyűlési termében ravataloztatta fel. A ravatalt kedden a város közönségének minden rangú és rendű tagja felkereste és a megboldogult hült porait a legmélyebben átérzett közrészvét kisérte utolsó nyugvóhelyére. I Telefon:Távirat. ii Az orosz szovjet demokrata kormánnyá alakul. Hága. Angol lapok a Londonban elterjedt arról a hírről számolnak be, hogy az orosz szovjet kormány közeljövőben új orientációt keres. a Lenin és Trockij elhatározták, hogy demokrata kormányt alakítanak. Kommunista puccs készült Franciaországban. Paris. A rendőrség megállapította, hogy a május elsején megkísérelt általános sztrájkmozgalomnak az volt a célja, hogy Franciaországban bevezessék a szovjetrendszert. A mozgalom előkészítői az orosz bolsevista vezetőkkel egyetértésben jártak el. Az összeesküvés szerzőinek legnagyobb részét letartóztatták. Közöttük mintegy harmincan fontos állást töltöttek be a szakszervezetekben. A mozgalom egyébként nagyon kisméretű, minthogy a bolsevista csoport egész Franciaországban mindössze hatvanezer embert számlál. Egy fitt r kapható a FROMMER-féle élelmiszer üzletben MNapOnteL friSS SZeŰeSU CUkOrDORSO (Szövetkezet mellett) maximális áron kbr. 16-80 K.