Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-05-26 / 118. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 f­l., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. | VIMMER IMRE | | Egy klasszikus műveltségű, széles látókörű, sokat tapasztalt és haza­fias, valamint polgári erényekben egyaránt nagy férfiú hunyta le örök álomra fáradt pilláit f. hó 23.-án. Vimmer Imre meghalt. Vimmer Imre Esztergom renesais­sanceának megteremtője nincs többé ! Róla emléksorokat írni nehéz, de én úgy érzem, hogy egyéniségének ismeretében megvívom a harcot a lehetetlennel és megközelíthető ké­pet adhatok életéről, annak folyásá­ról, érdemeiről. E pillanatban igazán nem tudom, hogy az 1848—49-es nagy idők bekövetkeztekor hat vagy hét éves volt-e, azt azonban sejtem, hogy a sötét elnyomatás korszakát mint zsenge gyermek és serdülő ifjú élte át olyan szülők oldalán, akik az apa német hangzású neve dacára iz­zig, vérig magyarok voltak. Azt talán mondani is felesleges, hogy az ifjú Wimmer Imre, aki korát felülmúló értelmi fejlettséggel bírt, annak a kornak hagyományaiban és erkölcsei­ben nevelkedett, amely az akkori költőket és politikusokat annyira jel­lemezte, vagyis amely kor már Bes­senyétől kezdve Kossuthig, Széche­nyiig és folytatólag Deákig és And­rássyig a magyar állameszme, a független Magyarország, a nemzeti műveltség és gondolat zászlóvivője volt. Ha irályát és beszédeit vizsgá­lom, mindkettőben feltalálom a drá­gaköveket, amelyek nem csillogásuk­kal, hanem benső értékükkel esnek a felbecsülés mérlegébe; azokat a gondolatokat, amelyek világító fák­lyaként vezetnek a hazafiság mély­séges vizeire, hogy irányítsák a nem­zetmentés hajóját; azokat a törek­véseket, amelyek nem ismernek aka­dályt mihelyt ellenállásra találnak, hanem a szónok erejével, a szónoki készültség fegyverével és ha kell tet­tekkel küzdik le mind­azt, ami az Eszmény hódító irányának eléje áll. Volt az ő gondolatmenetében va­lami lebilincselően varázsos, zokogó sírás, a haza vesztén, gerle bugás a hon viruló állapotában, harsogón ri­valló örömzaj a nemzetnek oly ritka ünnepnapjain, mélabús és lelket ren­dítő akkord, midőn a fájdalmas múlt­ról beszélt. Olyan volt az ő lelke mint a tárogató, amely visszavitte a késő unokák lelkét a majthényi síkra, visszább nagy Rákóczi, Bercsényi lel­kesedő kurucai közé, azután el az erdőkben, a nádasokban bujdosók szenvedéseihez; megríkatott, elcsüg­gesztett, bizakodóvá tett, felemelt, és tettekre tüzelt bennünket. Az ő egyénisége báró József költői eszmemenetéből, Eötvös Deák Ferenc bölcseségéből merítette tanító és irányító erejét, ámde a forrás, amelyből gondolatai fakadtak, ugya­naz volt amelyből egy Ciceró, egy Tactikus, Shakespeare, Goethe, Petőfi, Arany, Jókai és annái nagyobb me­rítették a tudást, a tudás terjeszté­sének művészetét és alkották örök­becsű műveiket . Ha az élet a maga rabláncaival a mindennapi munkához nem köti, ha szellemét le nem nyűgözi a lét­fenntartással járó kötelesség, bizo­nyára azok sorába emelkedik, aki­ket méltán soroltunk halhatatlanjaink közzé, azonban így is megtette kö­telességét és elmondhatta a költővel: Hazám ! Megadtam mind, mivel csak tartozom ! Késő öregséggel folyamán a közpályán megáldott élete feltűnés nél­kül való szerény munkálkodásával számos sikernek volt részese, élete tevékenységének koronáját mégis Esztergom szab. kir. város vezetésé­nek révén nyerte el, mert ennek a városnak nemcsak hű fia, polgára, hanem alkotókészségben minden eddigi felett legkiválóbb első polgára , polgármestere volt. Elnyugodott, s mire e sorok nap­világot látnak, a szerető hozzátarto­zók igaz könnyeitől harmatos és a polgárság hálateli elismerésének vi­rágaiból font koszorúk fogják borí­tani frissen hantolt sírját. Ezen em­lékvirágok közé a magunk részéről mély meghatottsággal fűzzük az őszinte elismerés babérját, mint olyat, amely őt méltán megillette. Nemes, nagy lélek szállj el oda, ahol az eszmények lelkes szolgála­tát az elismerés jutalmazza! D­ or. Született Hontmegye Börzsönyben 1842. nov. 15-én. Régi hercegprímási gazdatiszti csa­ládból származott. Dédapja pozsonyi, nagyatyja érsekújvári, atyja tiszttartója, majd főszámvevője dejtári volt az esztergomi érsekség uradalmainak. Ő is itt kezdette életpályáját. A magyaróvári gazd.­akadémia elvég­zése után az érsekség bajcsi uradal­mában, majd az akkor még fennál­lott pozsonyi tiszttartóság mellett volt gazdasági írnok. Az utóbbi állomá­sán jogi tanulmányokba kezdett, me­lyeket az uradalom szolgálatából kilépve fejezett be. Ügyvédi oklevele birtokában Esz­tergomban kezdett ügyvédi gyakor­latot, hol csakhamar vármegyei alügyésszé választották meg. Ez ál­lásában képességeivel, különösen szónoki tehetségével egész fiatalon a vármegye elismerését és szimpátiáját érdemelte meg. 1871­-ben az Esterházy-hercegi hit­bizományi javak igazgatósági csoki állására kapott meghívást taná­s e minőségében Kismartonba költözött, hol egy éven belül a hitbizományi jószágok központi igazgatójává ne­veztetett ki. Ez állásában, melyet 1880.-ig töltött be a politikai és vár­megyei közéletnek Sopronmegyében nevezetes tényezője volt. téren a hercegi hitbizomány gazdasági anyagi ügyeinek nagysikerű rendezésén kí­vül a Rába-folyó szabályozása körül szerzett nagy érdemeket, mint az célra alakult társulat fáradhatlan te­e­vékenységű alelnöke. Nevezetes részt vett a Győr-sopron-ebenfurti vasút létesítésében is, melynek igazgatósági tagja volt. 1880.-ban kismartoni állásától meg­válván a közbizalom 1881.-ben Sop­ron­ vármegye tiszti főügyészévé vá­lasztotta. Ez állásában az árvaügyek rendkívüli elhanyagoltságát talva az árvaszék működése, tapasz­a tör­vényhatóság közgyűlésein többször kemény, de igazságos kritika gyává tette, kritikája jogosságát már­az­zal igazolta, hogy sokkal jövedelme­zőbb tiszti főügyészi állása feláldo­zásával az árvaszéki elnökséget vállalta s e minőségében a megyei árvaügyekben mintaszerű rendet te­remtett,­­ amiért a törvényhatóság távozásakor jegyzőkönyvi elismerését és köszönetét fejezte ki. Sopron megyei közhivatalából az esztergomi főkáptalan hívására jött Esztergomba, hová régi és számos családi kötelék is visszavonzotta, a főkáptalani és papnöveldei uradalmak igazgatására. Ez állását 4 éven át töltvén be egy évi budapesti tartóz­kodás után Esztergom-megyei karvai birtokára vonult s itt, majd Muzslán lakva gazdálkodott néhány évig s itt létrehozta az ebedfoki ármentesitő társulatot, mely a túlsó járásnak folytonos áradásokkal sújtott­a vidékét a csapástól megszabadította. E tár­sulatnak Esztergomban való ujabb megtelepedéséig volt buzgó és ered­mény­dús működést kifejtett elnöke, mig 1890­-ben Esztergom város közön­sége polgármesteri székbe nem ültette. A polgármesteri székből magas korával járt gyengeségére hivatkozva 1915. év végén lépett ki jól megér­demelt nyugalomba. Az ő tevékeny­ségéhez fűződik a Kolos-kórház felépítése, a villamosmű létesítése, a város aszfaltozása és főbb útvona­lainak ujkövezettel történt ellátása, a kis Duna kotrás, partbiztosítás és rendezés, nemkülönben a főgyűjtő csatorna, továbbá a hegyivíz elveze­tés ténye, mint olyanok, amelyek a városnak mai modernebb képét ad­ják. Wimmer Imre polgármestersége alatt létesült a halastó, a katonai tábor, a harcászati lőtér, elkészültek a vízvezeték és a vágóhíd tervei, sőt ha világháború ki nem tör, ez utób­biak révén Esztergom jelenleg két nagy alkotással gazdagabb. Hosszas és kínos szenvedés után folyó hó 23.-án este 10 órakor hunyt el. A gyász jeléül a vármegyeházán és a városházán nyomban felvonták a fekete lobogókat és a tanács a hervadhatlan érdemek külső elisme­réseképen koporsóját egykori szó­noki diadalai színhelyén a városház közgyűlési termében ravataloztatta fel. A ravatalt kedden a város kö­zönségének minden rangú és rendű tagja felkereste és a megboldogult hült porait a legmélyebben átérzett közrészvét kisérte utolsó nyugvó­helyére. I­ Telefon:­Távirat. ii Az orosz szovjet demokrata kormán­nyá alakul. Hága. Angol lapok a Londonban elterjedt arról a hírről számolnak be, hogy az orosz szovjet­ kormány közel­jövőben új orientációt keres. a Lenin és Trockij elhatározták, hogy demokrata kormányt alakítanak. Kommunista­ puccs készült Franciaországban. Paris. A rendőrség megállapította, hogy a május elsején megkísérelt általános sztrájkmozgalomnak az volt a célja, hogy Franciaországban be­vezessék a szovjetrendszert. A moz­galom előkészítői az orosz bolsevista vezetőkkel egyetértésben jártak el. Az összeesküvés szerzőinek legnagyobb részét letartóztatták. Közöttük mintegy harmincan fontos állást töltöttek be a szakszervezetekben. A mozgalom egyébként nagyon kisméretű, mint­hogy a bolsevista csoport egész Fran­ciaországban mindössze hatvanezer embert számlál. E­g­y f­­­i­­­tt r kapható a FROMMER-féle élelmiszer üzletben MNapOnteL friSS SZeŰeSU CUkOrDORSO (Szövetkezet mellett) maximális áron kbr. 16-80 K.

Next