Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-06-01 / 123. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K. félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 f­l., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottságá­nak rendes közgyűlése. Szombaton a szokottnál látogatot­tabb közgyűlésről következőkben szá­molunk be: Palkovics László alispán mint el­nök a megjelent törvényhatósági ta­gok üdvözlése után megnyitotta az ülést. A békeszerződés aláírása előtt állunk — úgymond — s ez gyásszal tölthetné el szívünket, azonban a vi­lág­politika nem ismer érzelmi mo­mentumokat. A béke aláírásának kér­désénél csak a rideg ész szavára kell hallgatnunk, a két rossz közül e ke­vésbbé rosszat kell válassztanunk. Két illusztris bizottsági tagról igy emlékezik meg: Rajner Lajos dr. ér­seki helynök ur, a szent életű főpap, kinek csak osztatlan tisztelet és be­csülés jutott osztályrészéül és Wim­mer Imre Esztergom város polgár­mester a városi élet érdemekben dus a klasszikus oszlopa. Wimmer Imrében mult hagyományainak tisztelete mellett erényei megvoltak a modern ember is, a régi táblabírák méltó utódja volt, kinek ékes szólása, nagy­arányú lelkes szónoklatai örökké em­lékezetünkben fognak élni. A meg­boldogultak emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg s ennek Wimmer Imrére vonatkozó részét megküldik a gyá­szoló özvegynek is. Részvéttel vet­ték tudomásul Áldori Mór dr. tb. vm. tiszti főorvos Esztergom szab. kir. város tanács orvosának és dr. Megyeri Izidor törv. biz. tagoknak a közelmúltban történt elhalálozását is. Schmidt Sándor napirend előtti felszólalás keretében két határozati javaslatot terjesztett be, u. m. a dest­ruktív sajtó megfékezéséről és az Esztergom vármegyei vámgabona felőrlésével kapcsolatban tény molnárok sérelmeinek a keresz­orvoslá­sáról. Az elsőnél kéri az alispánt, hogy írjon fel a kormányhoz ezen lapok korlátozása tárgyában. Dr. Szilárd Béla azt javasolta, hogy ne az alis­pán, hanem maga a törvényhatóság írjon fel a kormányhoz. Mátéffy Vik­tor javasolta e határozatnak hasonló állásfoglalás céljából az összes társ­törvényhatóságok részére való meg­küldését, hogy így a kormány általá­nos nyomást kapjon az ország min­den részéről. Határozati javaslatot mind­két felszólalás törvényhatósági bizottság értelmében a egyhangú­lag elfogadta. A vámgabona őrléséről szóló ha­tározati javaslattal kapcsolatban az elnöklő alispán tájékoztatta a tör­vényhatósági bizottságot a tekintet­ben, hogy mi volt a kismalmokban tárolt vámgabonának a kenyérmezei malomba történt beszállításának in­doka. A kenyérmezei malmot kény­szerűségből tette meg körzeti ma­lommá, mert a vármegye meg nem szállt részén ez a legnagyobb ma­lom, csak ez képes nagyobb men­nyiségeket felőrölni és nagyobb kész­leteket raktározni itt az ellenőrzés is könnyebb míg a k­­b. 120 kis ma­lom ellenőrzése aránytalanul sokba kerülne és az eredmény kétséges len­ne. A bító ok: célszerűség volt tehát az in­Mátéffy Viktor, bár nem párthíve az e kérdésben érdekelt miniszterek­nek, de igazságszeretetből elfogulat­lanul kénytelen e miniszterek csele­kedetét helyeselni. A kormány nem akart a kismolnárokkal igazságtala­nul elbánni, hanem ezen a szegény éhező Magyarországon akart segíteni. Csekély készlet áll rendelkezésre ezt aránytalanul meghaladja a szükség­let. A mi szűkkeblűségünk az oka, hogy a kormány e kényszer­eszköz­höz fordult; egyeseknek fekete ke­nyere sincs mások minden jóban, dúslakodnak, maximális áron nem lehet gabonát vagy lisztet venni, de jóval magasabb áron van annyi amennyi csak kell. Lehet, hogy kormány intézkedése egyesekre nézve e sérelmes, de a nagyközönségre nézve előnyös. Bár szívesen felir a tör­vényhatósággal a kormányhoz ezen magánsérelem megszüntetése érde­kében, de óvatosan kell e feliratot megszövegezni, hogy az teljesen fedje a valóságot. Mátéffy Viktor még tájékoztatta a kenyérmezei, iparvállatoknál vállalt szerepét. A zsidókérdést erőszakkal megoldani nem lehet ez sem keresz­tényi, sem magyar, sem nem emberi eljárás. Erőszakkal a keresztény ma­gyarság túlsúlyát gazdasági, ipari és kereskedelmi téren biztosítani nem lehet. Hogy ma nincs meg e túlsúly, abban a keresztény magyarság a hibás. Nagyhangú, türelmetlen be­széddel nem fog a tőke gazdát cse­rélni, fajtúlsúlyunk szélesülni, hanem a keresztény magyarságnak be kell kapcsolódni a gazdasági ipari és ke­reskedelmi életbe s e bekapcsolódás anyagi s erkölcsi boldogulást jelen­tene mindazoknak, kik a munkából kiveszik részüket. Természetes e munkából ki kell zárni mindazokat, akik a múltban a jelenben vagy jö­vőben vétettek, vagy vétenek a ke­resztény magyarság ellen. A legkö­zelebbi cél legyen : keresztény irányt adni a zsidó tőkének! Schmidt Sándor positiv adatok alapján bejelentette, hogy a kenyér­mezei uradalom az ott alkalmazott munkásoknak naponként egy kgr. lisztet ad. (Miből ? a szerk). Ezután Palkovics László alispán a közgyűlés előtt letette az új hivatali esküt. A h­atósági bizottság teljes egé­szében jóváhagyta Pilismarót község határozatát a fabankkal szemben. Sárisáp község képviselőtestületi határozatában kimondotta, hogy az összes egyházi funkcionáriusok illet­ményét 300 %-al felemeli s azt kizá­rólag készpénzben fizeti ki. Itt Mátéffy Viktor rámutat azokra a nehézségekre, amelyek az egyházi illetmények behajtása körül észlel­hetők s amelyek alkalmat adnak arra, hogy a pap és hivei közötti jó viszony helyébe a harag és gyű­lölködés lépjen. Respektálja a község autonóm jogát, sőt örömmel kell üdvözölni eme elhatározását, mely az elavult fizetési módozatok helyébe modern fizetési megoldást a kész­pénzfizetést választja. A törvényha­tósági bizottság Mátéffy Viktor fel­szólalása után a községi jképv. tes­tületi határozatot jóváhagyta. Több lényegtelen tárgy elintézé­sével Mátéffy hozzászólása után meg­szavazták a vmegyei törzs fizetésének 50 °/o-ot, tisztviselők mint drá­gasági segélyt. Végül az elnöklő alispán nem hall­gathatja el ama szomorú tényt, hogy a vármegye közönsége nem mutat kellő érdeklődést az előadók munkája iránt, a gyűléseket csak gyéren láto­gatják és arról a befejezés előtt tá­voznak. merült is fel az iránt, hogy maga is a pro­letáruralom mellett agitált, tett vagy beszélt annak érdekeit szolgálta, vagy magatartásá­val a nemzeti hazafias érzést sértette. Az idézett 15.008/1920. B. M. számú körrende­letben körvonalazott eljárás szerint kell el­járni az ellenséges csapatok megszállás alól felszabadult vagy a jövőben felszabadulandó területeken létező szabályszerűen működő egyesületeknek is, olyan tagjaikkal szemben, akik a megszállás ideje alatt az ellenséges haderőt, törvényeink vagy az idegen impériumok hazai szerint törvényesnek el nem is­merhető hatóságait, vagy hatósági szerveit ellenálhatatlan kényszer esetét kivéve bármi­képpen és bármely érdeknél fogva támogat­ták, illetve nekik segédkeztek, vagyis egy­szóval a megszállás ideje alatt hazafiatlan magatartást tanúsítottak. Felhívom Cimet, hogy jelen rendeletemet ugyancsak a 15.008 920. B. M. számú rendelet végső bekezdésé­ben foglalt rendelkezések szerint haladékta­lanul hajtsa végre. Budapest, 1920. évi áp­rilis hó 22.-én. Dömötör s. k. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 798/1920. szám. Másolat: A m. kir. belügyminiszter 24402 920. B. M. számú rendelete. Az egyesületek­ben lefolytatandó igazoló eljárás szabályo­zása tárgyában kelt 15.008/920. B. M. szá­mú rendelet kiegészítése. Valamennyi törvény­hatóság első tisztviselőjének, Hivatali elő­dömnek az egyesületekben lefolytatandó iga­zoló eljárás tárgyában folyó évi március hó 6.-án kelt 15.008/920. H. M. számú rende­letét a következő rendelkezéssel egészítem ki. A 3. §-ban említett igazoló bizottságnak sem kiküldött sem választott tagja nem lehet az egyesületnek olyan tagja, aki ellen felje­lentés tétetett, vagy bárcsak alapos gyanú Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöl­járóságának. Az egyesületek tagjainak a proletárdiktura alatti magatartásuk­ tekintetében indítandó igazolás tárgyában a fenti szám alatt­i, évi április 9.-én kiadott rendeletemben előirt el­járás végett a fenti ministeri rendeletet közlöm. Esztregom, 1920. évi május hó 15.-én. Prikkel s. k. szolgabíró.­ ­ Telefon. • Távirat. ^ A görög király autóbalesete. Paris. Tegnap délután a fontai­nebleaui erdőben a görög király autója összeütközött gróf Allain-Decker-Gariou automobiljával. A ki­rály sértetlen maradt. A gróf súlyos sérüléseket szenvedett, éppúgy kísé­rői közül is többen megsebesültek. Puccshírek Németországban, nak Bécs. Berlinben olyan hírek van­forgalomban, melyek szerint tisztek és elbocsátott katonák „front­szövetséget" alakítottak és ezt a szö­vetséget a német nagyiparosok támo­gatják. A Vorwärts arról is jelentést tett, hogy tiszti csapatok alakultak. A kereskedelem válsága az élet olcsóbbodása. Paris. A francia lapok megálla­pítják, hogy Japán, Amerika és Ang­lia piacainak áresése nem maradt hatás nélkül a francia piacra sem. A lapok a kereskedelem válságát és az élet olcsóbbodását jósolják.

Next