Esztergom és Vidéke, 1996 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1996-05-16 / 20. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 165 Dr. Haller Zoltán: „Semmilyen információval nem rendelkezem" A Népszabadság május 9-i számá­ban - belügyi forrásokra hivatkozva -adott hírt arról, hogy a rendőrség csőd­bűntett és különösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indított ismeretlen tettesek ellen. A lap azt is közölte: a több százmil­liós gazdasági ügy vizsgálata várhatóan a Legfőbb Ügyészségen folytatódik, mi­vel az érinti az Országgyűlés egyik szo­cialista képviselőjét, dr. Haller Zoltánt is, akinek mentelmi joga felfüggesztését kezdeményezik a hatóságok. A hír olvastán nyilatkozatot kértünk országgyűlési képviselőnktől, akitől hétfőn reggel a következő faxot kaptuk: „ Tisztelt Szerkesztőségi Köszönöm, hogy az elmúlt napokban az újságokban nevemmel kapcsolatosan megjelent információkra reagálási lehe­tőséget kívánnak biztosítani. Sajnos, én az ott leírtakkal kapcso­latban semmilyen információval nem rendelkezem, velem szemben, környeze­temmel szemben semmilyen eljárásról nem tudok, azokról semmiféle értesítést nem kaptunk. Amennyiben bármilyen ismereteim lesznek, a T. Szerkesztőséget megkere­sem és a korábbiakhoz hasonlóan tájé­koztatom. Esztergom, 1996. év május hó 13. dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő" A Népszabadság hétfői számában Szekeres Imre, a szocialisták frakcióve­zetője is nyilatkozott Ebből az olvasha­tó ki: az ügyről a mentelmi bizottságot nem értesítették, az ügyészségen nincs folyamatban a képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztése. A frakcióvezető ne­heztelésének adott hangot amiatt, hogy „a hírt vagy az álhírt az újsághoz az érintettet, az ügyészséget és az Ország­gyűlést megelőzve juttatták el". Arra a kérdésre azonban, hogy van-e ügy egyáltalán, a frakcióvezető sem vála­szolt egyértelműen: „Ha van, az akkor sem ítélet." Az esztergomi polgárt viszont ez a lebegtetés aligha nyugtatja meg, mert eszébe jut a zörgő haraszt esete. Tehát bizonyosságot akarunk­­ városunk ér­dekében. Ezért is várjuk parlamenti képvise­lőnk mielőbbi konkrét információit! —EVID KÖZLEMÉNY Dr. Illés László ezredes, Komárom-Esztergom megye rendőrfőka­pitánya 1996. május 16-i hatállyal dr. Kemenszki István esztergomi rendőrkapitányt - saját kérésére - beosztásából felmentette és áthe­lyezte a Komárom-Esztergom Megyei Főkapitányság központi állo­mányába. Az esztergomi Rendőrkapitányság vezetését Szabó Gábor őrnagy, az esztergomi Közbiztonsági Osztály vezetője - az eredeti beosztásának megtartása mellett - látja el. Városi Fórum: ANNO 1997 - 2000 Hazánk közelgő nagy történelmi évfordulói szorosan kapcsolódnak Eszter­gomhoz, a hajdani fővároshoz. Különös érdekünk tehát, hogy ezt a vissza nem térő esélyt önmagunk és vonzáskörzetünk számára is megfelelően kihasználjuk. Ennek érdekében az esztergomi Tudomány-Technika Házában május 21-én 14 órai kez­dettel kiállítással egybekötött Városi Fórumot rendeznek, amelyen az 1997-2000 évi tervekre, feladatokra vonatkozó tájékoztatás és gondolatcsere is helyt kap. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy a lehetőségek konkrét eredménnyé formálása ki­alakulhasson megfelelő koncepciók, erőösszpontosítás és társadalmi összefogás nélkül. A Városi Fórum program-előzetese ilyen szempontból nézve ígéretesnek tűnik, hiszen abban az alábbi témák szerepelnek: országgyűlési képviselői koncep­ciók, feladatvállalások (Dr. Haller Zoltán), tájékoztatás a Katolikus Egyház terve­iről (Dr. Cséfalvay Pál), a város önkormányzati koncepciói, tervek, feladatok (Dr. Könözsy László), ahogyan Esztergomot 2000-ben a térségből szeretnék látni (Dr. Tittmann János). Minden, városát szerető polgár érdeke az ezekben az ügyekben való tájéko­zottság, ezért a fórum nyitott, de különösen fontos az állami szervezetek, egyházak, pártok, gazdasági szervezetek, vállalkozók, civil szervezetek aktív részvétele, hiszen itt is városunk jövőjéről lesz szó! Református női konferencia Az esztergomi református templomban rendezték meg a tatai református egyházmegye női konferenciáját az Asszonyok szolgálata a gyülekezetért címmel. A konferenciát Bátky Miklós esperes istentisztelettel nyitotta meg, majd az előadá­sok következtek. Először Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára professzor beszélt az asszonyok szolgálatáról az ősegyház gyülekezetében, majd Pungorné Császár Judit tanárnő értekezett az „Az iszonyok szolgálata a keresztyén egyház történel­mének egyes szakaszaiban" címmel. Dr. Márkus Mihályné főtiszteletű asszony és Dobos Károlyné szóltak hozzá Az asszonyok szolgálata a mai gyülekezetekben témakörhöz. A női konferenciát Kottler Miklósné, az esztergomi Kolping Ház igazgatónője is köszöntötte és ismertette a Kolping-mozgalom történetét. A konferencia résztvevőit szeretetvendégség várta a Kolping Házban, amelyért az esztergomi református egyházközség nevében Németh Lajos református lelkész mondott köszönetet VÁROSNAPLÓ TÖPRENGŐ A helyi médiák ügye - politikai ügy? Városunk képviselő-testületi ülé­sén hallottuk, hogy a helyi médiák ügye politikai ügy. Ez főleg a városban működő, egymástól független és mű­sorkoncepciójában különböző két TV stúdió támogatásával kapcsolatban hangzott el. Az Esztergom TV egymillió há­romszázezer forint támogatást kapott, a Körzeti TV kettőszázötvenezer fo­rintot A Helyi Televíziós Egyesület Esz­tergom város területén történt esemé­nyek ismertetését vállalta fel. A Körzeti TV Esztergomon kívül más települések - mint Csolnok, Kesztölc, Tát Piliscsév és még vagy tíz kábelté­vé-hálózattal rendelkező község­­ ese­ményeinek a bemutatására vállal­kozott, regionális médiaként működ­ve. Sajnálatos módon Esztergom la­kói nem mindenütt láthatják a Körzeti TV műsorát mivel a GAMESZ által működtetett kábeltévé rendszer fele­lős vezetőjével a mai napig sem tudott a KTV stúdió megegyezésre jutni. Amit láthatnak Kesztölcön - nem lát­hatják a Bánomi lakótelepen! Furcsának tartom azt hogy a mé­diatörvény megjelenése után néhá­nyan politikai ügynek tartják a helyi médiák ügyét Hiszen a médiatörvény azért született, hogy a médiák ne le­gyenek egyes politikai irányzatok, vagy politikusok alárendelt kiszolgá­lói. Ez a helyiekre is vonatkozik! Mint a Körzeti TV egyik szerkesztője biz­ton állíthatom, a KTV a pártatlan és tárgyilagos tájékoztatást tartja műsor­politikája legfőbb alapjának. Stúdi­ónkban lehetőséget adtunk a megszólalásra különböző politikai pártok képviselőinek Csurka Istvántól Thürmer Gyuláig. Pető Iván, dr. Giczy György, Boross Péter, dr. Haller Zol­tán, dr. Torgyán József voltak többek között a stúdió eddigi vendégei. Esz­tergom, Dorog és a többi települések vezetőinek is lehetőséget adtunk, hogy a lakosságot közérdekű témákban tá­jékoztathassák. A felsoroltakból úgy érzem, nem lehet azt mondani, hogy a Körzeti TV bizonyos politikai párt, vagy helyi ve­zetés kiszolgálójaként működik. A tár­gyilagos tájékoztatás érdekében mindig az adott téma felelős szakem­berét hívtuk meg stúdiónkba. A fentiek és a két TV stúdió kö­zötti támogatás jelentős különbsége alapján nem tudom eldönteni, hogy amikor képviselőink a médiák ügyét politikai ügynek minősítették, mire gondoltak, és a támogatásban milyen politikai irányzat jelenhetett meg? Május 9. Nemzetközileg számon tartott je­les dátum: 1945-ben ezen a napon ért véget a II. világháború. Esztergomban hagyományosan a Technika Háza előtt álló emlékműnél tartanak megemlé­kezést a Béke napján: elhelyeznek egy szál virágot a II. világháború vala­mennyi áldozatára gondolva. Idén nagyon szerény volt a meg­emlékezés. Talán 20-25 főből álló kis csoport gyűlt össze, kezében virággal a Technika Házánál. Az MSZP és a Munkáspárt tagjai jelentek meg, vala­mint dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Amon György alpol­gármester. Vajon miért csak ők? Hi­szen május 9-e nem (csak) a baloldali pártok ünnepe. Az egész országé! Hisz nincs olyan család e kis honban, ame­lyikben ne lenne áldozata a világégés­nek. Családomban nagynéném férje, Farkas János, három hónappal a há­zasságkötése után vonult be katoná­nak, és ment el a Don kanyarba, ahonnan soha nem tért vissza. Egyet­len megmaradt festményét és házassá­gi fényképét ma is őrzöm... 51 éve nem volt háború Magyar­országon, és ezért hálásnak kell len­nünk Istennek és a sorsnak, hogy megóvta népünket a borzalmaktól. Ezért is kellene jeles ünnepként kezel­ni a Béke napját hogy soha ne térjen vissza az az időszak, mikor rettegnünk kellett azért is, hogy megérjük-e a hol­napot?! Hősök emlékhelyei Esztergomban Mint hallom, az 1956-os Szövetség esztergomi szervezete Kottász István vezetésével, hagyományteremtés céljá­ból kezdeményezi az esztergomi hősök emlékhelyeinek az ápolását Dicséretes tett Már csak azért is, mert Esztergom ezer éves múltra tekint vissza, a harcok során elhunyt hősök emlékeivel itt lép­ten-nyomon talál­­kozhatunk. Például a Balassi Bálintéval, aki hősi halált halt Esztergom védelmében. A Sobieski emlékmű is az Esztergomot felszabadí­tók emlékét idézi. Esztergom-Kertvá­rosban a kenyérmezei csata emlékét őrzi egy tábla. Az 1848-as szabad­ságharc hőseinek emlékét találhatjuk meg a Honvéd temetőben. A Kis-Duna partján álló kereszt is elhunyt katonákat idéz. A Hősök terén áll az I. világháború hősi halottainak emlékműve, a Sötét ka­punál elhelyezett tábla pedig az 1956-os forradalom mártírjait sorolja.. Dicsére­tes tehát az is, hogy az 1956-os Szövet­ség esztergomi szervezete május utolsó vasárnapján, a Hősök napján Eszter­gom hősi halottai előtt tisztelegni kíván. Azt ígérik, a Csalamádé temetőben rendbe szedik a sírokat és egy kettős keresztet állítanak emlékükre, Eszter­gom-Kertvárosban pedig május 26-án megkoszorúzzák az 1685-ös kenyér­mezei csata emlékét őrző táblát A hősi emlékhelyek ápolásába - mint megtud­tam - a szervezők szeretnék bevonni az ifjúságot akik számára a városért a szabadságért a hazáért meghaltak em­léke példát is mutathat Mutathat valóban. Csak kérdés: há­nyan akarják a példát felmutatni... és befo­gadni? Tapasztalataim ugyanis egyáltalán nem biztatóak.. .Bárcsak csalódnék. Muzslai Zsitva Ágnes

Next