Esztergom és Vidéke, 1997 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1997-01-16 / 3. szám

2 Esztergom és Vidéke 1996. január 16. Azonos hullámhosszon vagyunk?­­ Sokan örömmel konstatálták: december 11-dike óta újra sugároz műsort a helyi rádió. A hullámhossz a régi: 98,1, a név kissé átalakult, ezentúl: Új Rádió Eszter­gom. A műsor naponta 12 órán át hallható, reggel 6-tól este 6-ig. Hogy mit is hallgat­hatunk a heti 84 órás műsorban, arról Horváth Miklós, a rádió igazgatója ad tájékoztatást. - Bár az adás nagy részét a zene teszi ki, közérdekű információkkal, hírekkel, időjárásjelentéssel és lapszemlével, sőt újabban párkányi programajánlatokkal igyekszünk a hallgatókat minél jobban tá­jékoztatni. Több szórakoztató műsort is beindítottunk. Ilyen a Viccelődő, a Kér­dezz-felelek, a Nemcsak nőknek, a Mozi­panoráma, ilyenek a kívánságműsorok és a játékok is. Ez utóbbiak eleinte telefonos játékként indultak be, de már több helyszí­ni vetélkedőt is rendezünk különböző bol­tokban, éttermekben, sőt benzinkút­aknál is. Színesedik zenei műsorunk is: az „öm­lesztett zeneszámok" mellett rendszeresen jelentkezik a Slágerlista és a Magnósok­nak című adásunk. - További műsor­tervek? - Elsősorban közszolgálati műsoraink bővítésére törekszünk. Például vasárna­ponként egyházi negyedórákat tervezünk, azon kívül közéleti emberekkel szeretnénk riportokat, stúdió­beszélgetéseket készíte­ni. Szó van sporttudósításokról is. - Vannak-e megfelelő szakemberek, akikkel e szép tervek megoldhatók? - A stáb mindegy 85-90 százlékban már összeállt. Négy állandó munkatársunk van: Orsi József és Pemmer István a len­dületesebb, fiatalosabb műsorvezetés hí­ve, Spindler Csilla a hétvégi műsorveze­tőnk, s ő vezeti a helyszíni játékokat is. Mindhánnan székesfehérváriak, s több éves rádiós tapasztalattal rendelkeznek. Negyedik állandó munkatársunk Edvi László is kitűnő, tapasztalt sportriporter. Ő Budapest­ről jár le. Van néhány részfoglal­kozású rádiósunk is. Tárgyalunk több helybéli fiatallal, akik kedvet éreznek a rádiózáshoz, és várjuk vissza a korábbi Rádió Esztergom munkatársait is, közülük elsősorban Nemere Ilonára számítunk. - Mint az elmondottakból kiderült, e rádió vezérkara nem esztergomiakból áll. Hogyan kerültek Önök városunkba? Hi­szen, ha jól tudom, nem írtak ki országos pályázatot a helyi rádióra.­­ Annak idején - mintegy két éve - a székesfehérvári Hell Broadcast Kft. vé­gezte itt a kísérleti műsorsugárzást. Ők szállították, szerelték be és próbálták ki a technikai berendezéseket. Kapcsolatuk a helyiekkel utána is megmaradt. Értesültek az itteni gondokról, a megszűnés veszélye­iről, és szóltak nekünk - akik a rádiózás­ban már több éves tapasztalatot szereztünk hogy velük közösen nem vállalkoznánk -e az esztergomi rádió megmentésére. Le­ültünk tárgyalni az Esztergomi Rádiós Egyesület vezetőivel, s megszületett a megállapodás. Paál Ákos, a Hell Broad­cast műszaki vezetője lett az egyesület elnöke, ő adja a műszaki hátteret, én lettem az elnök-helyettes, az én feladatom a mű­sor biztosítása. További négy emberünk lépett még be az egyesületbe, a többiek pedig esztergomi tagokból tevődnek össze. - Mik az eddigi tapasztalatok? Hogyan fogadta a közönség az új rádiót? - Úgy tapasztaltuk, kissé szunyókál ez a város, de bízunk benne, hogy felrázható. Egyre többen jelentkeznek játékra, egyre több a pozitív visszajelzés. Persze, mi is hibásak vagyunk, hiszen eddig nem közöl­tük műsorainkat, a rádióhallgatók nem tudják, mikor, milyen műsorra számíthat­nak. Ezen változtatni fogunk, s reméljük, az önök lapja segít ebben nekünk. - Szívesen megtesszük... Beszéltünk már a műsorról s azokról is, akik előállít­ják. No de milyenek a technikai feltételek? - Berendezéseink egy része magas tech­nikai színvonalon van. Olyan számítógé­pekkel dolgozunk például, melyek igen rit­kák még Magyarországon, s kiváló hangmi­nőséget biztosítanak. A bejátszó eszközöket viszont (a CD-ket, a DAT-okat) modernizál­nunk kell, s igyekszünk a sugárzási feltéte­leken is javítani, de ez utóbbi meglehetősen nagy összeget igényel, így - valószínűleg -erre még várni kell.­­ Apropó! Pénz!... Az elődök anyagi csekkje után hogyan mertek belevágni a vállalkozásba? Nem félnek attól, hogy a pénztelenség Önöket is lehetetlenné teszi? - Bízom benne, hogy három hónapon belül null­szaldóssá tehető a működtetés, ami nagy szó, hiszen a legtöbb rádiós egyesület ezt csak 2-3 év alatt tudja elérni. A helyi vállalkozók bíznak a rádió­reklám hatékonyságában, a részükre kínált éves szerződés nekik is, nekünk is kedvező. -Kértek-e, kaptak-e támogatást? - Nem kértünk anyagi segítséget sem az önkormányzattól, sem más városi szerve­zettől. Egyrészt azért, mert tudjuk, hogy egyre kisebb pénz van a tömegtájékozta­tási szervezetek - a tévés és rádiós egye­sületek, a szerkesztőségek - támogatására, bár­ennyire is fontos lenne ez, másrészt nem akarjuk magunkat elkötelezni senki­nek, függetlenségre és tárgyilagosságra tö­rekszünk minden téren. Az egyetlen segít­ség - amit viszont ezúton is szeretnék megköszönni a városnak hogy továbbra is használhatjuk a korábbi rádió-stúdió he­lyiségeit a Szabadidőközpontban. - Tart-e a konkurenciától? - A közszolgálati rádiók, mint a Kos­suth és a Petőfi, valamint a komolyzenét sugárzó Bartók Rádió zömmel nehezen emészthető műsorokat ad. Konkurencia lehet a hozzánk hasonló stílusú Juventus, Calypso, vagy a Danubius rádió, de velük szemben óriási előnyünk, hogy itt va­gyunk helyben, mi elsősorban az esztergo­miaknak és az esztergomiakról szólunk. E tekintetben a Kék Duna Rádió lehet még konkurencia, ha majd nem csak zenét, ha­nem más programokat is fog adni. Ha el tudjuk érni célunkat, közel kerülni az itt élő emberekhez, nem hiszem, hogy fél­nünk kellene bármilyen konkurenciától. Sz.B. Vita a frekvencia körül (A Hírlap január 2-i számában megjelent oknyomozó riport rövidített változatát a szerző bocsátotta rendelkezésünkre. -EVID) Kevés város dicsekedhet két televíziós stábbal. Esztergom ezek közé tartozik, azaz tartozott, hiszen a Körzeti Televízió Esztergom műsorait szeptember 13-ától nem sugározza az Aranyhegyi Kft. Azóta gyakran találkozhatunk olyan újságcik­kekkel, ahol „cenzúrát", jogsértést emle­getnek. Megpróbáltuk kibogozni a szála­kat, és tiszta vizet eteni a pohárba, ám kérdezősködéseink eredményeképpen a víz egyre zavarosabb lett... A kezdet Bihari Antal, a KTV stúdió­ vezetője an­nak idején a Helyi Televíziós Egyesület keretein belül, a városi televízió munka­társaként dolgozott. Miután kivált, másfél évvel ezelőtt önálló stúdiót hozott létre két vállalkozó segítségével. Juhász László, a Juhász Antenna Technika vezetője és Nagy László, a Aranyhegyi Kft. ügyvezetője az­zal a nem titkolt szándékkal állt Bihari Antal mellé, hogy előbb-utóbb mindan­­nyiuknak nyereséget hoz ez a vállalkozás. Az indulásnál Juhász László technikával, Nagy László a frekvenciával és Bihari An­tal a stúdióval támogatta a televíziót, melynek műsorait a város egyharmada nézhette. A GAMESZ által üzemeltetett városrészekben nem volt fogható a KTV műsora. Téves vállalkozás Az önkormányzat elsősorban a már na­gyobb hagyományokkal rendelkező Helyi Televíziós Egyesületet, ezen keresztül a városi televíziót támogatta. Úgy gondol­ták, a körzeti televízió profitorientált vál­lalkozás, így saját maga termelje ki a fenn­tartásához szükséges összeget. Persze ez nem is olyan egyszerű... Juhász és Nagy többször felkereste Bi­harit, hogy növelje a műsoridőt, és próbál­jon meg végre nyereséget termelni, mert különben kénytelenek lesznek kiválni a vállalkozásból, megvonni a támogatást, ami a frekvencia elvételét is jelentené. Ab­ban egyet is értettek, hogy a vállalkozás veszteséges. Különféle szerződés-terveze­teket készített a két válallkozó, ám a meg­állapodás nem jött létre. Pedig összegről nem is volt szó, inkább minőségi javulás­ról, a műsorok színvonalának emelkedésé­ről, idejének növeléséről. Cserében a ká­belrendszert üzemelt­ető kft-k az egész vá­rosra kiterjesztették volna a KTV adásait. Szeptember 13 Az együttműködés elmaradt. Nem tud­hatom, hogy a feleknek milyen kötelezett­ségeik voltak egymással szemben, mivel a szerződést - mely ma is él a felek között -sajnos, nem láttam. Az viszont biztos, hogy miután semmi sem változott , ráadá­sul a körzeti tévé több munkatársa rend­szeresen nem kapott honoráriumot, s Biha­ri a frekvenciáért sem volt hajlandó tár­gyalni az Aranyhegyi Kft-vel - szeptem­ber 13-án a körzeti tévé csatornáján az Msat szórakoztató műsorával találkozhat­tak a város központjában lakó polgárok. Ekkor kezdődött a harc s a vita, hogy kinek van igaza. A helyzetet csak bonyo­lítja a médiatörvény, amely semmiben sem különbözik a többi, hivatali nyelven meg­fogalmazott, sokféleképpen értelmezhető törvénytől. Jelenleg mindkét csoport erre hivatkozik. Ebben szerepel például az is, hogy a műsorszolgáltató egy közszolgálati médiát kell, hogy működtessen. „A műso­relosztót kapacitásának legalább 10 %-ig, de legfeljebb három műsorszolgáltatót, a helyi műsorszolgáltatók szerződéses aján­latára, különös tekintettel a helyi közm­ű­sorszolgáltatóra vagy helyi nem nyeresé­gérdekelt műsorszolgáltatóra szerződés­kötési kötelezettség terh­eli." Ez vonatko­zik a városi televízióra - mondta Nagy József és Juhász László. Továbbá: „A mű­sorelosztót kapacitása további 10 %-ig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig a magyarországi körzeti vagy országos mű­sorszolgáltató szerződéses ajánlatára szer­ződéskötési kötelezettség terheli. A szer­ződéskötési kötelezettség csak olyan mű­sorszolgáltató irányában áll fenn, amely­nek napi műsorideje a négy órát eléri." Miért a KTV? „Senki sem kötelezhet bennünket arra, hogy egy veszteséges vállalkozást finan­szírozzunk" - mondja Nagy László és Ju­hász László.­­ „Egyszerűen kiszálltunk belőle! A frekvenciának ára van a világ minden pontján, s mivel Bihari Antal kör­zeti televíziója magánvállalkozásnak mi­nősül, ám nem teljesíti a törvényben előírt négyórás műsoridőt, nem tudtuk tovább finanszírozni. A városi televízió viszont nem magánvállalkozás, hiszen egyesület­ként működik és közszolgálati televízió. Nekik — a törvény értelmében — kötelezően biztosítanunk kell a frekvenciát." Kiderült az is, hogy egyik televízió sem fizetett a frekvenciáért, ám a városi tévé nem jelentett plusz kiadást a kábelrend­szert üzemeltető vállalkozóknak. A körzeti televízió működési szabályzatát nem lát­hattam, így nem tudom, szerepel-e benne a közszolgálat­is­ág, amely a reklámbevéte­lek mennyiségét szabja meg. Az viszont biztos, hogy a KTV Bihari Antal magán­vállalkozó nevén működik. Az ő állítása szerint, mivel nem támogatta őket a város, ezért nagyobb arányban szólalhatott meg az ellenzék a műsorukban. Most - talán éppen ezért - politikai okokra vezetik vissza a televízió bukását. Sőt! Az Arany­hegyi Kft. annak idején egy alapítvány felbomlása után jött létre. Most ez is a középpontba került. A törvényben szerepel Hogy miről is van szó? Nagy László december elején egy levélben próbált meg válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdések­re. „Az antennarendszert működtető ala­pítvány kuratóriumi elnökeként ügyészsé­gi felhívásra kellett megszüntetnem az ala­pítványt. Kuratóriumi határozat hatalma­zott fel arra, hogy gazdasági formát hoz­zak létre az antennarendszer működtetésé­re. A közel 2000 fő tulajdonos bevonásával gazdasági társaság alapítása irreálisnak mutatkozott a rengeteg szervezési teendő miatt, ezért a létrehozott kft. nevébe és tevékenységi körébe beépítettük a meg­szűnt alapítvánnyal kapcsolatos kuratóriu­mi tevékenységemet is. Természetesen a kft. nem olvasztotta magába az alapítványi csatlakozók közös tulajdonát. Azóta is az Aranyhegyi Kft. működteti az antenna­rendszert." Bihari Antal véleménye szerint mind­egy, hogy a ki televíziós stáb üzemeltetője, vezetője. A lényeg az, hogy egyeztető tár­gyalás nélkül szüntették meg az adást, hi­szen írásbeli szerződés is volt, s szerinte az alapítványt jogtalanul minősítették át kft­vé. „Nem is fizettem volna, és nem tudok fizetni!" - hangsúlyozta Bihari Antal. El­mondta azt is, hogy a körzeti tévéért har­colók az ősszel lakossági fórumot rendez­tek, ahol megbíztak egy ügyvédet, hogy a lakosság megbízásából harcoljon a televí­zióért. Ő most utánanéz az említett alapít­ványnak és az Aranyhegyi Kft-nek. Bihari véleménye szerint a kft-nek kellene fizetni azért, hogy műsorok készüljenek, nem pe­dig nekik a frekvenciáért. Továbbá a mé­diatörvényben az is szerepel, hogy nem lehet önkormányzati felügyelet alatt a te­levízió. Politikai okokat vélt felfedezni az ügy mögött: véleménye szerint a választá­sok előtt őket, mint az ellenzék szócsövét, elnémították. Együttműködés kizárva? Szeptemberben a kábelrendszert üzemel­tetők több alternatívát kínáltak fel Bihari Antalnak. Többek között azt, hogy valami­lyen szinten fuzionáljon a városi tévével. A frekvenciát úgy is meg lehet osztani, hogy a hét egyik felében a városi, a másikban a körzeti stáb használja, ám a szakemberek véleménye szerint ez is csak akkor valósít­ható meg, ha Bihari és társai is közszolgálati televízióvá minősítik magukat, és nem ma­gánvállalkozóként tévéznek. Kíváncsi voltam arra is, ha fizetne a körzeti tévé a frekvenciáért, mennyiben változna a jelenlegi helyzet. „A korábbi feltételekkel nem tudnánk biztosítani a frekvenciát" - volt a válasz. A gigászi harc pedig folytatódik. Alá­írásokat is gyűjtenek. „Egy gazdasági vál­lalkozást nem irányíthatnak aláírásokkal! A piacot kell figyelembe venni, és nem lehet bennünket olyan vállalkozásba kény­szeríteni, ami veszteséges - mondja Nagy László. - Szerencsére a város vezetői is úgy vélekednek erről, hogy ez kizárólag a KTV-re és az Aranyhegyi Kft-re tartozik. Nem szóltak és nem is szólnak bele a munkánkba. Persze a testület tagjaival tartjuk a kapcsolatot, és a csatornák válto­zása, bővítése mindig megegyezés alap­ján, a lakosság igényeit figyelembe véve történik." A végső konklúziót is Nagy László vonja le: „Ha már az elején kide­rül, hogy az ügy hátterében három ember a pénzen veszekszik, akkor senki sem fi­gyelt volna az egészre." Sugár Gabi

Next