Esztergom és Vidéke, 1997 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1997-06-26 / 26-27. szám
1997. június 26. Esztergom és Vidéke (Folytatás az 1. oldalról) Ezután döntött a testület az EFC jövő évi póttámogatásáról arra az esetre, ha feljut az NBHI-ba. A következő napirendi pont a Polgármesteri Hivatal 1996. évi tevékenységével és ügyrendjének módosításával foglalkozott. (Néhány érdekes adat a beszámolóból: míg 1995-ben 49.590 ügyiratot kezelt a hivatal, 1996-ban 57.020 db volt az ügyek száma; legtöbb a Népjóléti és Gyámügyi Irodában - 20.243 db - és az adóügynél - 16.422 db -; a fellebbezések aránya mindössze 1,53 %, ezek közül bíróság elé csupán három ügy került, mindhárom keresetet elutasította a bíróság.) Kérdésekre válaszolva a jegyzőnő kijelentette, a nagy ügyfélforgalom ellenére (hetente több mint 1000 fő!) az ügymenet zökkenőmentes, amit lehet, engedélyez, ill. megold a hivatal. A hátralékos ügyeket is rendszeresen megvizsgálják. A polgármester az ügyfélszolgálati iroda szerepét hangsúlyozta, majd felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hivatal dolgozóinak évente rengeteg új jogszabályt kell megtanulniuk, s ez is nehezíti munkájukat, holott amúgy is túlterheltek. Ez utóbbi megállapítást erősítette meg dr. Magyarlóki Ferenc is hozzászólásában. A testület elfogadta a beszámolót és jóváhagyta a Polgármesteri Hivatal új ügyrendjét Ezután a képviselők jogerőre emelték a már korábban megalkotott s az illetékes szervek által véleményezett piaci rendeletei, mely tartalmazza mindazokat az előírásokat, melyek a piaci árusítást szabályozzák. Élénk vitát váltott ki az önkormányzati lakások értékesítésével foglalkozó napirendi pont. A beszámolóból kitűnt, hogy míg négy évvel ezelőtt 1622 önkormányzati lakás volt Esztergomban, jelenleg 450 az önkormányzati tulajdonú lakások száma. A lakbérekből befolyt bevétel nem fedezi még a lakások fenntartásának költségeit sem - különösen, hogy a bérlők 75 %-a tartozik jelenleg lakbérével -, így előnyösebb lenne az önkormányzatnak, ha e lakásokat is értékesítené. E téma kapcsán Csernusné Láposi Elza felvetette, hogy a város vezetésének fel kellene mérnie, hány lakásigénylő van Esztergomban, s ennek alapján elkészíteni a lakáskoncepciót. Magyarlóki doktor pedig az önerős lakásépítkezések támogatását javasolta a testületnek. Dr. Könözsy László felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy érvényes pályázati kiírás van a volt laktanyai lakóépületek felújítására, a helyi vállalatoknak is felajánlották azok lakás céljára való hasznosítását. Városunk előtt jelenleg ez a lehetőség áll fent. A testület ezután megszavazta a lakások eladásánál a kedvezmény módosítását. A legélesebb vitát kétség kívül az ezután következő napirendi pont váltotta ki. A Montagh szakiskola építésének kivitelezője, a Privátcolor Kft annak idején egy versenytárgyaláson 94 millió forintos - igen kedvező -áron vállalta a munkálatokat. Ez év tavaszán pótmunkákra plusz 7 milliót kért és kapott a cég, melynek vezetője, Horváth Viktor most újabb tekintélyes összeget, 14 milliót követelt arra való hivatkozással, hogy a pályázatban kiírt és a szerződésben feltüntetett alapterületnél csaknem 300 négyzetméterrel nagyobb a ténylegesen elkészített hasznos nettó alapterület. Horváth úr részletesen taglalta az építkezést hátráltató körülményeket, és kérte a testület segítségét A felszólaló képviselők mind egyetértettek abban, hogy a felvetett műszaki és jogi problémák megvitatása nem a testület feladata. Javasolták, jöjjön létre egy bizottság képviselőkből és a Polgármesteri Hivatal szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársaiból, akik a helyszínen vizsgálják meg a helyzetet s tegyenek javaslatot a megoldásra. Bizonyára mód van olyan kompromisszumra, ami lehetővé tenné az épület határidős átadását még a szeptember 1-jei tanévkezdet előtt A javaslatot a testület elfogadta. Ezután több kisebb jelentőségű ügyben hozott döntést az önkormányzat, majd zárt ülésen folytatta munkáját. Mintegy nyolc órás tárgyalás után este 11 tájban ért véget a tanácskozás. Tanácskoztak a városatyák - Ön szerint mi jellemző most Esztergom idegenforgalmára? tük a téma egyik illetékesét - kérdez Csernusné Láposi Elzát. - Jellemző rá az ún. egynapos turizmus, ami azt jelenti, hogy a napi sok száz turista a Várhegyen és a Bazilikán kívül nem látogat mást Esztergomba, nem étkezik s nem alszik itt. Ebből következően a város anyagilag nem profitál ezekből a turistákból, ugyanakkor viseli ennek terheit. Ezen kívül az Esztergomba látogatók benyomása (s ezt nap mint nap megerősítik) az, hogy a város elhanyagolt piszkos, s nem készült fel a turisták fogadására. Az ebből való kilábalásra vannak hosszútávú, nagy erőfeszítést és anyagiakat kívánó tennivalók, és vannak olyanok, amelyek igazából csak odafigyelést és szemléletváltást kívánnak. - Mit sorolna a nagy feladatok közé? - Két éve elfogadta a testület Esztergom idegenforgalmi koncepcióját amelyhez azonban költségvetésében egyetlen fillért sem rendelt és amely azóta is a fiókban fekszik. Egy koncepció mindig annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Ebből következik, hogy el kellene készítteteni egy profi, a szakmájához értő és megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkező céggel Esztergom turizmusfejlesztési koncepcióját amely nagyon leegyszerűsítve arról szólna, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a Várhegyre látogató több ezer turista lejöjjön a városba s itt töltsön pár napot. Vannak ilyen cégek, vállalnák is a megbízást, majd annak továbbmenedzselését csak arra várnák, hogy a város szerződést kössön velük. Sajnos, több hónapos huza-vona után sem sikerült ebben még eredményt elérni. Egy ilyen projektre azért is égetően szükség lenne, mert közeledik a 2000. év, s nem hiszem, hogy az idegenforgalom megreformálása nélkül Esztergom képes lesz ellátni a reá váró feladatokat. S ezt mindenképpen profi cégre kell bízni, mert ez egy szakma, s ne akarjuk mi amatőr módon ötletbörzékkel megoldani azt ami a szakemberek feladata... De addig is, amíg idáig eljutunk, lennének olyan teendők a városban, amelyek nem igényelnek különösebb beruházást csak egy jó gazda-szemléltet. - Felsorolná ezeket? - Ilyen feladat a meglévő parkok gondozása, újabbak kialakítása, nagyobb figyelem a város tisztaságára, a különböző munkálatok utáni helyreállítás megkövetelése. Be kell vonni a polgárokat a város rendbentartásába (levélben felhívás a házak előtti kertek, árokpartok rendbentartására stb.). Jó példa erre a Sziget esetében összehozott civil fórum. Érdemes lesz egy hónap múlva elsétálni a Palkovics padig! Más kérdés, nem biztos hogy, ez az idegenforgalmi bizottság elnökének a feladata lenne! Fontosnak tartom az idegenforgalmi jelzőtáblák elhelyezését városi WC létesítését a Sziget rendbetételét és karbantartását a városba bevezető utak környékének rendbehozatalát Szükséges lenne a döntések gyorsabb meghozatala a városképet csúfító olyan esetekben, mint pl. a Halászcsárda, az Oázis, az Autóklub korábbi helye, a Kossuth utcai kiégett kocsma, stb. Több, Esztergomról szóló kiadvány kellene. (Ebben a költségvetési évben egy forintot sem különített el erre a város, ennek ellenére - igaz, nagy nehézségek árán - mégis sikerült kiadni az Esztergomi Nyár rendezvényfüzetet s egy reprezentatív dossziét betétlapokkal.) És még sorolhatnám, úgy gondolom, valamennyi esztergomi polgárral közösen a tennivalókat. -A Sziget állapota valóban borzalmas. Vannak-e erre fejlesztési elképzelések? - Elképzelés lenne - pl. egy új strandfürdő, szállodák, parkok megépítése, csak pénz nincs rá jelenleg. No és amíg a Duna szabályozása meg a Mária Valéria híd sorsa bizonytalan, nincs is értelme komoly beruházást elkezdeni a Szigeten. - Ön csak negatívumokat lát Esztergom idegenforgalmában? - Ami fejlődési jelek láthatók, azok igazából a piaci helyzetnek köszönhetők: sorra nyílnak a kedves, kerthelyiséges cukrászdák, vendéglők. Ezen kívül igen jelentős nyári idegenforgalmi neveztesség a Várszínház 28 estét betöltő színházi sorozata, amelynek költségvetésében a város részesedése kb 20 %. - A Megyei Közgyűlés legutóbbi döntésével létrehozta a Tourinform Irodát kb. 8 milliós beruházással és 81> milliós éves költségvetéssel. Önnek mi erről a véleménye? - Az iroda Tatán kap helyet s Tata városának ez összesen évi 1 millió forintos költséget jelent a többit a megye, a Komturist valamint a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány állja. Joggal merül fel a kérdés, hogy Esztergom idegenforgalmi jelentőségét s a közelgő 2000-et tekintve miért nem Esztergomban jött létre ez az országos hálózatú iroda. (Esztergom idegenforgalmi koncepciójában szerepel is egy ilyen iroda létrehozása.) A megyei idegenforgalmi bizottságnak, mely előkészítette ezt a döntést tagja városunk polgármestere, rajta kívül nyolc esztergomi polgár képviseli városunkat a közgyűlésben, s akkor még nem beszéltünk a régió más közgyűlési tagjairól. Sajnos, ez ügyben egyetlen felszólalás nem hangzott el, senki nem kérdezte meg, hogy miért nem Esztergomban hozták létre ezt az irodát. A lehetőség, hogy a következő majd itt jön létre, ebben az esetben édeskevés s igen bizonytalan is. E témában eddig is több véleménynek adott helyt lapunk. A továbbiakban is várják olvasóink - az illetékesek s az egyszerű polgárok - észrevételeit városunk idegenforgalmával kapcsolatban. Akár egyezik, akár ellentétes idegenforgalmi bizottságunk elnökének fenti gondolataival. Sz.B. Esztergom és az idegenforgalom Városunknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy az ország kiemelkedő idegenforgalmi központja lehessen. Esztergom a magyar nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő város kiemelkedő emlékhelyekkel, a katolikus egyház központja, határváros, a Duna mentén, kirándulásra, túrázásra alkalmas hegyek lábainál fekszik. Ezen ismérvek alapján Esztergomnak egy pezsgő idegenforgalmi centrumnak kellene lennie, de mindnyájan tudjuk, s nap mint nap tapasztaljuk, hogy nem az.