Esztergom és Vidéke, 1997 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1997-06-26 / 26-27. szám

1997. június 26. Esztergom és Vidéke (Folytatás az 1. oldalról) Ezután döntött a testület az EFC jövő évi póttámogatásáról arra az eset­re, ha feljut az NB­HI-ba. A következő napirendi pont a Pol­gármesteri Hivatal 1996. évi tevé­kenységével és ügyrendjének módosí­tásával foglalkozott. (Néhány érdekes adat a beszámolóból: míg 1995-ben 49.590 ügyiratot kezelt a hivatal, 1996-ban 57.020 db volt az ügyek száma; legtöbb a Népjóléti és Gyámü­gyi Irodában - 20.243 db - és az adóügynél - 16.422 db -; a fellebbe­zések aránya mindössze 1,53 %, ezek közül bíróság elé csupán három ügy került, mindhárom keresetet elutasí­totta a bíróság.) Kérdésekre válaszol­va a jegyzőnő kijelentette, a nagy ügyfélforgalom ellenére (hetente több mint 1000 fő!) az ügymenet zökkenő­mentes, amit lehet, engedélyez, ill. megold a hivatal. A hátralékos ügye­ket is rendszeresen megvizsgálják. A polgármester az ügyfélszolgálati iro­da szerepét hangsúlyozta, majd fel­hívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hivatal dolgozóinak évente rengeteg új jogszabályt kell megta­nulniuk, s ez is nehezíti munkájukat, holott amúgy is túlterheltek. Ez utób­bi megállapítást erősítette meg dr. Magyarlóki Ferenc is hozzászólásá­ban. A testület elfogadta a beszámolót és jóváhagyta a Polgármesteri Hivatal új ügyrendjét Ezután a képviselők jogerőre emel­ték a már korábban megalkotott s az illetékes szervek által véleményezett piaci rendeletei, mely tartalmazza mindazokat az előírásokat, melyek a piaci árusítást szabályozzák. Élénk vitát váltott ki az önkor­mányzati lakások értékesítésével fog­lalkozó napirendi pont. A beszámoló­ból kitűnt, hogy míg négy évvel eze­lőtt 1622 önkormányzati lakás volt Esztergomban, jelenleg 450 az önkor­mányzati tulajdonú lakások száma. A lakbérekből befolyt bevétel nem fede­zi még a lakások fenntartásának költ­ségeit sem - különösen, hogy a bérlők 75 %-a tartozik jelenleg lakbérével -, így előnyösebb lenne az önkormány­zatnak, ha e lakásokat is értékesítené. E téma kapcsán Csernusné Láposi El­za felvetette, hogy a város vezetésé­nek fel kellene mérnie, hány lakás­igénylő van Esztergomban, s ennek alapján elkészíteni a lakáskoncepciót. Magyarlóki doktor pedig az önerős lakás­építkezések támogatását java­solta a testületnek. Dr. Könözsy Lász­ló felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy érvényes pályázati kiírás van a volt laktanyai lakóépületek felújításá­ra, a helyi vállalatoknak is felajánlot­ták azok lakás céljára való hasznosí­tását. Városunk előtt jelenleg ez a le­hetőség áll fent. A testület ezután megszavazta a la­kások eladásánál a kedvezmény mó­dosítását. A legélesebb vitát kétség kívül az ezután következő napirendi pont vál­totta ki. A Montagh szakiskola építé­sének kivitelezője, a Privátcolor Kft annak idején egy versenytárgyaláson 94 millió forintos - igen kedvező -áron vállalta a munkálatokat. Ez év tavaszán pótmunkákra plusz 7 milliót kért és kapott a cég, melynek vezető­je, Horváth Viktor most újabb tekin­télyes összeget, 14 milliót követelt arra való hivatkozással, hogy a pályá­zatban kiírt és a szerződésben feltün­tetett alapterületnél csaknem 300 négyzetméterrel nagyobb a ténylege­sen elkészített hasznos nettó alapterü­let. Horváth úr részletesen taglalta az építkezést hátráltató körülményeket, és kérte a testület segítségét A felszó­laló képviselők mind egyetértettek abban, hogy a felvetett műszaki és jogi problémák megvitatása nem a testület feladata. Javasolták, jöjjön létre egy bizottság képviselőkből és a Polgármesteri Hivatal szakmai isme­retekkel rendelkező munkatársaiból, akik a helyszínen vizsgálják meg a helyzetet s tegyenek javaslatot a meg­oldásra. Bizonyára mód van olyan kompromisszumra, ami lehetővé ten­né az épület határidős átadását még a szeptember 1-jei tanévkezdet előtt A javaslatot a testület elfogadta. Ezután több kisebb jelentőségű ügyben hozott döntést az önkormány­zat, majd zárt ülésen folytatta munká­ját. Mintegy nyolc órás tárgyalás után este 11 tájban ért véget a tanácskozás. Tanácskoztak a városatyák - Ön szerint mi jellemző most Esz­tergom idegenforgalmára? tük a téma egyik illetékesét - kérdez­ Csernus­né Láposi Elzát. - Jellemző rá az ún. egynapos tu­rizmus, ami azt jelenti, hogy a napi sok száz turista a Várhegyen és a Ba­zilikán kívül nem látogat mást Eszter­gomba, nem étkezik s nem alszik itt. Ebből következően a város anyagilag nem profitál ezekből a turistákból, ugyanakkor viseli ennek terheit. Ezen kívül az Esztergomba látogatók be­nyomása (s ezt nap mint nap megerő­sítik) az, hogy a város elhanyagolt piszkos, s nem készült fel a turisták fogadására. Az ebből való kilábalásra vannak hosszútávú, nagy erőfeszítést és anyagiakat kívánó tennivalók, és vannak olyanok, amelyek igazából csak odafigyelést és szemléletváltást kívánnak. - Mit sorolna a nagy feladatok kö­zé? - Két éve elfogadta a testület Esz­tergom idegenforgalmi koncepcióját amelyhez azonban költségvetésében egyetlen fillért sem rendelt és amely azóta is a fiókban fekszik. Egy kon­cepció mindig annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Ebből követ­kezik, hogy el kellene készítteteni egy profi, a szakmájához értő és megfele­lő kapcsolatrendszerrel rendelkező céggel Esztergom turizmusfejlesztési koncepcióját amely nagyon leegy­szerűsítve arról szólna, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a Várhegyre látogató több ezer turista lejöjjön a városba s itt töltsön pár napot. Vannak ilyen cégek, vállal­nák is a megbízást, majd annak to­vábbmenedzselését csak arra várnák, hogy a város szerződést kössön velük. Sajnos, több hónapos huza-vona után sem sikerült ebben még eredményt elérni. Egy ilyen projektre azért is égetően szükség lenne, mert közele­dik a 2000. év, s nem hiszem, hogy az idegenforgalom megreformálása nél­kül Esztergom képes lesz ellátni a reá váró feladatokat. S ezt mindenképpen profi cégre kell bízni, mert ez egy szakma, s ne akarjuk mi amatőr mó­don ötletbörzékkel megoldani azt ami a szakemberek feladata... De ad­dig is, amíg idáig eljutunk, lennének olyan teendők a városban, amelyek nem igényelnek különösebb beruhá­zást csak egy jó gazda-szemléltet. - Felsorolná ezeket? - Ilyen feladat a meglévő parkok gondozása, újabbak kialakítása, na­gyobb figyelem a város tisztaságára, a különböző munkálatok utáni hely­reállítás megkövetelése. Be kell von­ni a polgárokat a város rendbentartá­sába (levélben felhívás a házak előtti kertek, árokpartok rendbentartására stb.). Jó példa erre a Sziget esetében összehozott civil fórum. Érdemes lesz egy hónap múlva elsétálni a Palkovics padig! Más kérdés, nem biztos hogy, ez az idegenforgalmi bizottság elnö­kének a feladata lenne! Fontosnak tar­tom az idegenforgalmi jelzőtáblák el­helyezését városi WC létesítését a Sziget rendbetételét és karbantartását a városba bevezető utak környékének rendbehozatalát Szükséges lenne a döntések gyorsabb meghozatala a vá­rosképet csúfító olyan esetekben, mint pl. a Halászcsárda, az Oázis, az Autóklub korábbi helye, a Kossuth utcai kiégett kocsma, stb. Több, Esz­tergomról szóló kiadvány kellene. (Ebben a költségvetési évben egy fo­rintot sem különített el erre a város, ennek ellenére - igaz, nagy nehézsé­gek árán - mégis sikerült kiadni az Esztergomi Nyár rendezvény­füzetet s egy reprezentatív dossziét betétla­pokkal.) És még sorolhatnám, úgy gondolom, valamennyi esztergomi polgárral közösen a tennivalókat. -A Sziget állapota valóban borzal­mas. Vannak-e erre fejlesztési elkép­zelések? - Elképzelés lenne - pl. egy új strandfürdő, szállodák, parkok meg­építése­­, csak pénz nincs rá jelenleg. No és amíg a Duna szabályozása meg a Mária Valéria híd sorsa bizonytalan, nincs is értelme komoly beruházást elkezdeni a Szigeten. - Ön csak negatívumokat lát Esz­tergom idegenforgalmában? - Ami fejlődési jelek láthatók, azok igazából a piaci helyzetnek köszön­hetők: sorra nyílnak a kedves, kerthe­lyiséges cukrászdák, vendéglők. Ezen kívül igen jelentős nyári idegen­forgalmi neveztesség a Várszínház 28 estét betöltő színházi sorozata, amelynek költségvetésében a város részesedése kb 20 %. - A Megyei Közgyűlés legutóbbi döntésével létrehozta a Tourinform Irodát kb. 8 milliós beruházással és 81> milliós éves költségvetéssel. Ön­nek mi erről a véleménye? - Az iroda Tatán kap helyet s Tata városának ez összesen évi 1 millió forintos költséget jelent a többit a megye, a Komturist valamint a Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány állja. Joggal merül fel a kérdés, hogy Esz­tergom idegenforgalmi jelentőségét s a közelgő 2000-et tekintve miért nem Esztergomban jött létre ez az orszá­gos hálózatú iroda. (Esztergom ide­genforgalmi koncepciójában szerepel is egy ilyen iroda létrehozása.) A me­gyei idegenforgalmi bizottságnak, mely előkészítette ezt a döntést tagja városunk polgármestere, rajta kívül nyolc esztergomi polgár képviseli vá­rosunkat a közgyűlésben, s akkor még nem beszéltünk a régió más köz­gyűlési tagjairól. Sajnos, ez ügyben egyetlen felszólalás nem hangzott el, senki nem kérdezte meg, hogy miért nem Esztergomban hozták létre ezt az irodát. A lehetőség, hogy a következő majd itt jön létre, ebben az esetben édes­kevés s igen bizonytalan is. E témában eddig is több vélemény­nek adott helyt lapunk. A továbbiak­ban is várják olvasóink - az illetéke­sek s az egyszerű polgárok - észrevé­teleit városunk idegenforgalmával kapcsolatban. Akár egyezik, akár el­lentétes idegenforgalmi bizottságunk elnökének fenti gondolataival. Sz.B. Esztergom és az idegenforgalom Városunknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy az ország kiemelkedő idegenforgalmi központja lehessen. Esztergom a magyar nemzet történelmében jelentős sze­repet betöltő város kiemelkedő emlékhelyekkel, a katoli­kus egyház központja, határváros, a Duna mentén, kirán­dulásra, túrázásra alkalmas hegyek lábainál fekszik. Ezen ismérvek alapján Esztergomnak egy pezsgő idegenfor­galmi centrumnak kellene lennie, de mindnyájan tudjuk, s nap mint nap tapasztaljuk, hogy nem az.

Next