Esztergom és Vidéke, 1999 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1999-08-19 / 33-34. szám

wwwXwiwwiw^ Esztergom és Vidéke Esztergomi Ünnepi Szent István Napok 1999. augusztus 19-22. „A történelmi múlt és a földrajzi környezet egyesült erővel vonzzák Esztergomba a belföldi és külföldi turistákat; az ő színvonalas időtöltésü­ket szolgálják a nyári időszak kulturális eseményei. Esztergom városa 1997 óta ünnepélyes rendezvény­sorozat keretében tiszteleg államalapító királyunk, Szent István emléke, történelemformáló, sorsfordító munkája előtt. Az esemény - túl azon, hogy elősegíti az államalapítás 1000 éves évfordulójára történő előkészületeket, kiemelkedő részét képezve a Duna­kanyart átfogó rendezvény-sorozatnak - önállóan képes a magyar történe­lem, kultúra, szellemiség régiónkra jellemző részének prezentálására. A szervezők célja, hogy a színes programkínálattal a régió és a Duna túlpartján élő magyarság számára felejthetetlen élményt nyújtson ez az ünnep. Szeretnénk, ha az európai országokból érkező vendégek invitálá­sával és vendég­ül­ látásával a szó igazi értelmében nemzetközivé válna az Esztergomi Ünnepi Szent István Napok rendezvény­sorozat" A fenti gondolatok Trexler Krisztina, a Szent István Napok egyik szerve­zőjének tollából valók. Az ünnepi esemény­sorozat kiemelkedő rendezvé­nyeire már lapunk előző számában felhívtuk olvasóink figyelmét. Akkor Sándori Gyuláné, a Gran Tours igazgatója tájékoztatott minket most, ünnepi számunkban Csernusné Láposi Elzától, a Kulturális és Idegenfor­galmi Bizottság vezetőjétől kértünk információkat e neves napok múltjá­ról, jelenéről és jövőjéről. - Úgy tudom, annak idején Ön kez­deményezte a Szent István Napok megszervezését. Mi adta ehhez az in­díttatást? - Amikor, idestova már hat éve, e bizottság élére kerültem, azt tapasz­taltam, hogy Esztergomban a kulturá­lis irányítás csupán egy szűk „elit" réteg igényeit igyekszik kielégíteni. Bizottságunk koncepciója viszont az volt, hogy - megtartva és támogatva egy magasabb szintű kultúra helyi megjelenítését - a szélesebb néptö­megek szórakoztatását is tekintsük fontosnak, ami alatt természetesen nem az olcsó és értéktelen, kommersz művészetek felkarolása értendő. Ez volt az egyik indító ok. A másik pedig az a felismerés, hogy Esztergom még mindig nem a rangjának megfelelő helyet tölti be a köztudatban. Sok he­lyen megfordultam az országban, s azt tapasztaltam, hogy a mi városunk­nál kevésbé jelentős települések mint Vác, Tata, Komárom, Szentend­­re, Visegrád - országos szintű, évente ismétlődő ünnepi napokat szervez­nek, látványos rendezvényekkel, me­lyek sok látogatót vonzanak. Eszter­gomban pedig semmi ilyen nem volt. Elhatároztuk hát, hogy ezen változta­tunk. Szent István városában egyér­telmű volt, hogy István király ünne­péhez kell kapcsolni e rendezvénye­ket, még akkor is, ha ez az ünnep nemcsak Esztergomé, tehát a „konku­rencia" elvonja a lehetséges szereplők és érdeklődők jórészét. Az is evidens volt számunkra, hogy nagy gyakorlat­tal rendelkező, profi szervezőket kell felkérni a kezdeteknél. Egy budapesti cég jött a segítségünkre az első évben, 1997-ben, akik korábban a visegrádi palotajátékokat szervezték. - Városunkban kik vállalták fel e rendezvény­sorozat támogatását? - Szinte mindenki. Némi ellenál­lást csupán a városvezetés részéről tapasztaltunk, azt is csak az első év­ben. Jellemző, hogy még a Széchenyi tér lakói is nagyon megértőek voltak, pedig az ő nyugalmukat alaposan megzavarták az ott folyó rendezvé­nyek. Mindazok a városi szervezetek, amelyeket felkértünk, a legmesszebb­menőkig támogatták e napok sikerét. Hogy csak néhányat említsek közü­lük: a Rumpold Kft., amely hajnalban mindig ragyogóra tisztította a helyszí­neket, a Közútkezelő Vállalat munka­társai^ UTI Egom COM Rt., a Ren­dőrség, a Polgárőrség, az ÉDÁSZ, a Relabor Kft., vagy pl. Szabadidőköz­pont, amely a kulturális rendezvé­nyek jelentős részét átvállalta. - Mit fejlődött az elmúlt három év­ben ez az ünnepség-sorozat? - Gazdagabb lett látványos, érde­kes programokban. Bővült például a népzenei rendezvények köre, új szín­folt lesz a nemzetközi bábfesztivál, központi helyre települ és érdekes lát­ványosságokkal színesedik a Mester­ségek tere, ahová most már csak is­mert iparművészek és népművészek jelentkezését fogadtuk el - nem lesz tehát giccs és bóvli. A legnagyobb fejlődés azonban abban nyilvánul meg, hogy az idén valamennyi test­vérvárosunkat bevonjuk a Szent Ist­ván Napi programunkba. Rajtuk kívül itt lesznek újra az olasz zászlósok, akik - s ez nagy elismerés nekünk -ebben az évben egyedül a mi meghí­vásunkat fogadták el. Orteban, ebben a Róma melletti kisvárosban, ahon­nan ők érkeztek, különben óriási ha­gyománya van ennek a középkori lát­ványosságnak: hét egymással ver­sengő városrész tart fenn itt zászlós iskolát. Most egy válogatott csapatot láthatnak majd az esztergomi nézők. -Hallottam a lengyel lovagok tor­nájáról. Már most nagy érdeklődés előzi meg itteni szereplésüket. - Magam is kíváncsian várom igen látványosnak ígérkező mutatványu­kat. Hogy sikerült idecsalni őket az Csombor Erzsébetnek, a Lengyel Ki­sebbségi Önkormányzat vezetőjének köszönhető. Tőle tudom, hogy nem­csak középkori lovagi játékokat lát­hatnak majd az érdeklődők, de kora­beli divatbemutatót is. A lovagok Bo­leszláv király harcosainak nevezik magukat e királyról pedig tudni kell, hogy nagyjából Szent Istvánnal egy időben uralkodott, így egy érdekes párhuzamnak lehetünk tanúi. - Szándékosság-e a szervezők ré­széről, hogy az eredeti tervezettől el­térően ne legyen a Várban e napok­ban színházi előadás? - Valóban. Egyrészt el akartuk ke­rülni az ütközéseket, másrészt nem volt a Várszínház programján olyan darab, amely témájában kapcsolódott volna Szent István korához. Egy gá­laműsor így is lesz 20-án este, de ez szerves része a programoknak. - Úgy tudom, hivatalosan nem vesz részt az itteni ünnepségeken semmi­lyen ismert országos személyiség. Amolyan „zártkörű" rendezvényeket terveznek tehát? Gondolom, a „na­gyágyúkat" a millenniumi évre tarto­gatják.­­ Megyénk vezetőinek, polgármes­tereinek küldtünk meghívókat. Mint említettem, jönnek a testvérvárosok küldöttei is. Tehát zártkörűnek semmi esetre sem nevezhetjük az idei Szent István Napokat. Hogy jövőre mi lesz, az sajnos nem egészen rajtunk múlik. Nemrég kaptam kézhez az országos millenniumi programot, s legna­gyobb megdöbbenésemre Eszter­gom, a magyar államiság bölcsője nem szerepel a kiemelt millenniumi színhelyek között! Sőt az országos rendezvények sorába is csak a kará­csonyi bazilikai szentmise került be! Ezen kívül csak az új esztergomi mil­lenniumi emlékművet említi még a kiadvány. Szó sincs ebben a doku­mentumban kihelyezett ország­gyűlésről, a felújított Vár ünnepélyes átadásáról, sem azokról a nemzetközi rendezvényekről, amelyeket millen­niumi tanácsnokunk jóvoltából már kész tényekként kezeltünk. Úgy tű­nik, rosszul lobbiztak azok a politiku­sok, akiktől - ígéretükben bízva - a segítséget vártuk. Az Ünnepi Szent István Napokat természetesen ettől függetlenül jövőre is megrendezzük. Az idei 5 millióval szemben tízmilliós központi támogatást harcoltunk ki, s mindent megteszünk, hogy egy emlé­kezetes rendezvény-sorozattal ünne­peljük a millenniumi évet, államisá­gunk ezeréves évfordulóját - Visszatérve még az idei rendezvé­nyekre: az esztergomi polgárok s az idelátogató vendégek honnan értesül­hetnek a részletes programokról? - A helyi médián kívül prospektu­sok és plakátok tájékoztatják az ér­deklődőket. Az előbbiek már augusz­tus eleje óta kaphatók, az utóbbiak is az utcára kerülnek az ünnepségeket megelőző héten - és természetesen nemcsak Esztergomban. Az érdeklő­dők tehát még időben kiválaszthatják a nekik tetsző programokat Remél­jük, ezek között mindenki megtalálja majd a kedvére valót Sz.B. MÉG MEGTEKINTHETŐ! Augusztus 29-éig tekinthetők meg az esztergomi Keresztény Mú­zeumban R. Törley Mária szob­rászművésznek - az elmúlt 15 év­ben készült - alkotásai. „Megmutatni munkáimat ott, ahol MS. Mester művei, s az Úr ko­porsó látható, nagy büszkeséggel tölt el. Igyekeztem ide illő anyagot válogatni szakrális témájú és a Dante Isteni Színjátékával foglalko­zó munkáimból, kiegészítve őket millenniumi emlékterveimmel. Sze­retném elmondani, hogy a valakihez való tartozás biztonsága és a szere­tet óriási erőforrás..." - vallja a mű­vésznő. Szent Ac 1999. augusztus 19*

Next