Esztergom és Vidéke, 2000 (15. évfolyam, 1-52. szám)

2000-05-18 / 20. szám

6 Május-júniusi programok a Bazilikában Május 20., 9 óra: Országos Nemzetiségi Napok Május 20., 10.30 óra: Víziváros - diakonus szentelés Május 27., 10.30 óra: Dr. Beer Miklós püspök szentelése Május 29., délelőtt: NATO parlamenti küldöttség Június 4., 10.30 óra: Első áldozás Június 11., 10.30 óra: Bérmálás Június 11., 13 óra: Katolikus újságírók találkozója Június 17., 10.30 óra: Papszentelés (jubilánsokkal együtt, a 25, 50, 60, 65 éve szenteltekkel) Június 24., hajnal: Eucharisztikus Millenniumi Hajó ér­kezése Esztergomba utazási iroda szervezése­ (Makróvilág Június 25., 18 óra: Úrnapja - körmenet a Bazilikában Június 30., 8.30 óra: Rekviem Lékai László bíboros úr em­lékére Eck Alajos • Esztergom és Vidékér M máj ÍM Arckép: Ámon Adrienn, az ETV megbízott főszerkesztője Főszerkesztőnk az alábbi közleményt kapta az ETV szerkesztőségétől. Az Esztergomi Városi Televízió ügyvezetői és főszerkesztői feladatait egyszemélyben ellátó Széder Mihály április 1-jével lemondott. Az ETV Közhasznú Társaság ügyvezetésének döntése alapján május 1-től a tár­saság új ügyvezető igazgatója Szeder Balázs lett, a főszerkesztői munka­kör ellátására pedig - társadalmi megbízatású főszerkesztőhelyettesként -Ámon Adriennt kérte fel. A televíziónézők e névvel két év óta találkozhatnak. Kezdetben a díszle­tek tervezése volt a dolga, majd az adásszerkesztésből is kivette a részét. Nekem 8, Zenés Esték, Szilvesztergom és más kulturális programok jelzik szakértelmét. - Mit tudhatunk még Önről? - kér­deztük a frissen megbízott tévé-főszer­kesztőt. - 1978 februárjában születtem Esz­tergomban. Általános iskolába a dorogi Zrínyi Ilona zenei tagozatára jártam, kö­zépiskolai tanulmányaimat az esztergo­mi Dobó Katalin Gimnázium angol­francia szakán végeztem. Érettségi után egy évig a Magyar Hír­lap Oktatási Stúdiójának hallgatója vol­tam, ahol tömegkommunikációval, mű­fajismerettel, sajtótörténettel foglalkoz­tam. Rövid ideig a Duna Múzeumban dolgoztam, majd felvételt nyertem a Ju­nior Center Magánművészeti Iskolába, ahol díszlettervezést tanultam. 1998-ban a Városi Televíziónál kezdtem dol­gozni, és egyidejűleg elkerültem Ma­gyarország egyik legnagyobb díszletter­vezője, Vayer Tamás (Egri csillagok, Szinbád, Napraforgó stb.) mellé, aki az­óta is segít szakmai téren, és segít meg­ismerni a film, a színház világát is. 1998 végén tagja lettem az Esztergo­mi Millenniumi Társadalmi Kollégium médiabizottságának, és segítettem Vég­vári Vazul atyát a millennium lapjának, a Hídfőnek az elindításában, amelynél azóta is mint főmunkatárs dolgozom. Cikkeket írok oda is, valamint más la­pokba (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, Tükör, Esztergom és Vidéke). - Milyen változtatásokat tervez? - Április 11-ével új arculattal jelent­kezett az ETV: új díszlet, új főcím, új híradószignál - mindez egységes meg­jelenésben. Bevezettem a rendszeres szerkesztőségi üléseket, kibővítettem, megfiatalítottam a szerkesztőséget Új műsorpolitikánkra jellemző a rend­szeresség, az állandó rovatok, az aktua­litások, az ajánlóműsorok. Elsősorban a helyi lehetőségekről és eseményekről akarunk tájékoztatni. Nyitni szeretnénk a nézők felé, lehető­séget adni arra, hogy közölhessék, mi érdekli őket miről szeretnének többet megtudni. Tehát az eddiginél közvetle­nebb kapcsolatra törekszünk. Azt akar­juk, hogy Esztergom polgárai sokkal in­kább maguknak érezzék televíziónkat E­mellett korlátozni kívánjuk a riportok idejét is. -A képernyőn is találkozhatunk majd Önnel? - Inkább másokat nyerek majd meg erre. Több fiatal gyakornokoskodik ná­lunk, akik fokozatosan a nézők elé ke­rülnek majd. A főszerkesztés a felada­tom, ez lényegesen több munkát jelent majd mint a műsorvezetés. - Fiatal kollégánknak és az MTV-nek sikeres adásokat kivennünk! (P.I.) Varázslabda A VILÁG, AMELYBEN ÉLÜNK... A világ, amelyben élünk 10-20 mil­liárd évvel ezelőtt a térnek, az időnek, valamint az anyagnak és az energiának a kezdetét is jelentő ősrobbanással kez­dődött Az ősrobbanás előtt nem volt anyag, nem volt tér és nem volt idő. Ha ezek a tények, akkor be kell látnunk, hogy az Univerzum létezésének okait a tér-idő dimenzión túl kell keresnünk, egy olyan „világban", amely független tértől és időtől, vagyis nincs itt és ott, nincs kezdet és vég. Az így kialakult Világegyetem cso­dálatos és a létéből nem feltétlenül kö­vetkező tulajdonsága, hogy rend uralja, a folyamatokat nem kaotikus össze­visszaság jellemzi, hanem a matemati­ka logikájával leírható törvények ve­zérlik! Sajátos tulajdonsága a Világ­egyetemnek még az is, hogy a létezésé­nek a csírájában rejlik az a lehetőség, hogy részecskéinek önszerveződése, fejlődése útján képessé válik az életje­lenségek hordozására, a gondolkodás kialakulására és egyáltalán arra, hogy felvetődhet az a kérdés, hogy kik va­gyunk, és milyen az a világ, amelyben élünk. A Világot leíró törvények, vezér­lőelvek már a keletkezés pilanatában az anyagba kódoltan szunnyadtak. Va­gyis, az ősrobbanás pillanatában nem egy passzív tömeg keletkezett, hanem egy szellemi értéktöbblettel rendelkező anyag jött létre. Az élet rendkívüli jelenség! A vélet­len alapján hihetetlenül csekély való­színűséggel keletkező szénatomok, DNS és RNS molekulák, vagy a rend­hagyó fizikai és kémiai tulajdonságok­kal rendelkező víz, amely biztosítja az élet kialakulását és fennmaradását, szinte azt sugallva, hogy valaki „bele­babrált" az Univerzum rideg rendjébe, az „életbarát" kivételek egész láncola­tának létrehozásával. A parapszichológia egyre meggyő­zőbb bizonyítékokkal támasztja alá azt a vélekedést, hogy létezik a testi érzé­kelésen túli felfogóképesség, megis­merési lehetőség. Pl. ilyet tapasztalnak a spontán telepátia esetében, vagy az élet-halál peremén, amikor valaki ön­magán kívüli „kameraállásból" látja a vele történteket és olyan információk birtokába jut, amelyekhez a testi érzé­kelés útján nem juthatott volna. Így felvetődhet az a gondolat, hogy egy nem a tér-idő-anyag szerkezethez kap­csolódó, transzcendens lélekkel is ren­delkezünk, amelynek a létezése függet­len a tér és az idő korlátaitól, vagyis az ember isteni komponense, a természet rendjébe kódolt virtuális emberben az Isten képmása. Ily módon ez a transz­cendens énünk képes a Kozmosz egé­szére kiterjedő érzékelésre. Az Univer­zum sorsa az ősrobbanás pillanatában eldőlt! Az anyagba kódolt kölcsönható­képességek (erőtörvények) és a termo­dinamika törvényei meghatározták az Univerzumban lejátszódó folyamato­kat. Ezek legfontosabb jellemzője, hogy közben az Univerzum rendezetlensége növekszik és a folyamat közben a na­gyobb valószínűségű állapot követke­zik be. Boltzmann aprólékos számítá­sokkal kimutatta, hogy az információ feldolgozása a nagyobb valószínűségű események felé tereli a folyamatokat, amellyel növeli az Univerzum rende­zetlenségét Az Univerzumban lejátszódó folya­matok többségének irányítására az alapvető kölcsönhatások megfelelőek, de a magasabb szervezettségű rend­szerek, mint amilyen az élővilág ill. a bioszféra, már nem kielégítőek. A köz­úti forgalomban a gépkocsisort le lehet állítani egy technikai akadállyal, de le­állítható egy fénysorompóval is. Ez utóbbi, a közölt információval döntési helyzetbe hozza a vezetőt, aki valami­lyen érdektelenség alapján elfogadja az információ által sugallt utasítást Az emberiség ősi tapasztalata, hogy az égi­testek helyzetének égi mechanikai po­zícióján túl, információhordozó szere­pe is van. Az Ember, mint egy érzékeny jelfogó, a szemmel akár nem is látható bolygók gravitációs állapothatározóit a transzcendens lelkével képes érzékelni, és a benne rejlő üzenetet megfejteni. De mi módon érdekelt a rejtjeles utasí­tás megszívlelésében? Úgy, hogy az információ feldolgozása a nagyobb va­lószínűségű események irányába tereli az embert és ezáltal az Univerzum ren­dezetlensége növekszik, az ember be­tagzódik a természet egyetemes rend­jébe. Ezt nevezzük sorsnak, végzetnek vagy akár küldetésnek. De akkor mire képes a szabad akarat? Először is, hogy képesek vagyunk-e szembeszegülni az Univerzum forgató­könyvében előírt utasítással, az csak akkor derülhet ki, ha tudjuk mit tartal­maz a forgatókönyv. Ameddig ezt nem ismerjük pontosan, addig nem tudhat­juk, hogy a döntési helyzetben a sza­badság illúziójának az áldozatai va­gyunk-e, és sajátunknak érezve az elha­tározást, pontos végrehajtói vagyunk egy belénk kódolt programnak, vagy valóban a természet diktálta folyamat­tal szembe haladunk. Elvileg van valamennyi lehetősé­günk a szabad akarat érvényesítésére. Tudjuk, hogy a meleg - spontán körül­mények között - mindig a magasabb hőmérsékletű hely felől megy a hide­gebb felé. A hűtőszekrényben ez éppen ellenkező irányba játszódik le. De en­nek ára van! A felhasznált energiáért az áramszolgáltató benyújtja a számlát. Azt ma még nem tudjuk, hogy milyen mértékben érdemes a természet rendjé­vel szembeszegülni. Nem tudjuk, hogy hol, mikor és milyen árat kell ezért fizetnünk! A Varázslabdát tovább dobva Neme­re István írótól kérdezném Madách szavaival:­­ „Megy-é előbbre majdan fajzatom" az új évezredben? Bányai Mátyás Malonyai fehér couve - egri ötletre A Malonyai-dűlő borosgazdái őrzik elődeik évszázados hagyományait El­sősorban fehér szőlőik és az ebből ké­szült boraik híresek, nincs olyan borver­seny, ahol ne szereznének érmeket A szőlőfajták: Rajnai rizling, Szürke ba­rát, Nektár, Zengő, Rizlingszilváni, Pi­ros szlanka, Lakhegyi mézes, Cserszegi fűszeres, Bianka, Mézes­fehér. Szenczy Gyula, ismert borász szak­mai körökben értesült arról, hogy az egri borvidék szőlő- és bortermelői az 1997-es boraik házasításával megalkották az eszményi Bikavér Couvé-t Ők százhar­mincan adták össze vörösboraikat (Mer­lot, Kékfrankos, Cabernet franc, Zwei­gelt, Cabernet sauvignon, Pinot noir faj­tákat), együtt érlelték, majd palackoz­ták. Ebből lett a kétezredik év Bikavére. A Malonyai-dűlő borai is alkalmasak ilyen eljárásra és Szenczy Gyula szerve­zésbe kezdett. Az 1999-es évjáratú, azo­nosan érlelt fehérboraikat, két festés után összeadták: Berka János, Böször­ményi Balázs, Kis János, Kósa Béla, Kocsi Ferenc, Kovács József, Lőrinczy György, Novák Gyula, Szenczy Gyula. Böszörményi Balázs pincéjében egy hordóban két hónapon át pihentették, majd palackozták. Fenséges finom, tisz­ta, zamatos, ízes millenniumi esztergo­mi bor született: a Malonyai fehér cou­ve. Ismert borászok is dicsérőleg és el­ismeréssel szóltak a házasításról. Ugyan borversenyen nem indították, de a bor­tárak szerint egyértelműen aranyérmes vegyesfehér. Az egri ötlettől eltérően, a derék ma­lonyaiak nem bocsátják áruba fehér co­uve-jüket, csupán baráti társaságok összejövetelein, betérő vendégeknek kí­nálják. E sorok írója nagy tisztelője az esztergomi gazdáknak és mindekelőtt a szőlőtermelőknek: ismeri és - mi taga­dás - szereti is a jó borokat. A Malonyai fehér couve ilyen... Pálos

Next