Esztergom és Vidéke, 2003 (18. évfolyam, 1-52. szám)

2003-10-16 / 41-42. szám

6 2003. október 30. A MAGYAROK VÉRE. Csáky Laos: mozdulatlan pillanat (olaj) Albert Camus: A magyarok vére Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe -a nyugati világ szeme láttára -, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futballszurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémura­lom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérjai keresztényeknek mondták magukat. A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a ma­gyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön, és a minde­nünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. És ha ez a közlemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túl­ságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam minde­nütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabad­ságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok­ magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezet­ben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha el nem áruljuk, amiért a magyar harco­sok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsok­szorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhu­zamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosít­ják a történelmet - bontakozik az élet és meggyőzés ereje, az em­beri felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának neve­zünk, s amely a szabad alkotás és szabad munka terméke. A magyar munkások és értelmiségek, akik mellett annyi tehe­tetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik minden­nek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsét­lenségükben osztoztunk - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyerték el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk! Esztergom és Vidéke Tollas Tibor BEBÁDOGOZTAK MINDEN ABLAKOT Az életből csak ennyi fény maradt: Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregéből esténként-délután. S elvették ezt is, a tenyérnyi napot. Bebádogoztak minden ablakot. Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak, s fénylő partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek... Látjátok? Éjben élünk, mint vakok. Bebádogoztak minden ablakot. Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba­, A szánk kapkodja be a levegőt, Mint partravetett halak kopoltyúja Tátogunk némán - s érted, nincs erőd Szívni az étel- s ürülék-szagot, Bebádogoztak minden ablakot. Az Alpeseknek fenyves illatából Míg csokrot küld a hűs nyugati szél. És lelket öblít fenn a tiszta távol S mosolygó hegyek hószaga kísér Itt tegnap társam tüdőbajt kapott! Bebádogoztak minden ablakot. Csendet hasít a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe S az ezersípú nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden harang halott. Bebádogoztak minden ablakot. Túl Barcelona kertjein szitálva Egy barna asszony meleg hangja búg És alkonyatba pendül a gitárja, Hol táncolóktól tarka még az út. S fülünkbe folynak az ólmos napok... Bebádogoztak minden ablakot. Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk begyéről kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér. Simogatnánk a sugaras napot, S bebádogoztak minden ablakot. Londonban bál van, a parketten siklik A sok selyembe öltözött leány. Puha hajuknak hamvassága izzik Lágy bútoroknak tükrös hajlatán. Nyugat táncol,­­ tán végképp eladott?­.. Bebádogoztak minden ablakot. Nyelvünket mossa friss tavasz zamatja. Mert nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bűznek, hol minden falatra Émelygő gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük a végső falatot, Bebádogoztak minden ablakot. Az éhségmarta testünket teli álom Lakatja jól­­ és ínyenc ételek ízét kínálja Párizs,­­ szinte látom, Hogy kúszik el a neonfény felett A néma rém - s nem lesz több hajnalod... Bebádogoztak minden ablakot! A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekingig zúgják a rabok: - Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot! - 5 Kelt 1956. november 16-án az Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsának ülésén Címzett: az­ Esztergomi Nemzeti Tanács Dr. Bády István: A bazilika árnyékában című memoár-kötetének szerkesztése után egy különös doku­mentum fénymásolatát szerkesztőségünk kéziratai közé raktunk le. Most a véletlen különös akarata folytán ismét a kezünkbe került. A dokumentumot teljes egészében közöljük (abc) Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsa nov. 16-i rendkívüli ülésén hozott határozatok közül a Nemzeti Tanácsot érintőket az alábbiakban hozzuk a Nemzeti Tanács tudomására. 1.) Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsa Horváth Csaba tanácstag előadásában meghallgat­ta az írószövetség, illetőleg Bibó István által kidol­gozott nemzeti programpontokat, melyben Budapest népe az ország népével egyetemben meg kívánta je­lölni a kibontakozás útját, a forradalom erőinek győ­zelme mellett. A Munkástanács egyhangúlag csatla­kozott fenti pontokhoz azzal az állásponttal, hogy is­merve a jelenlegi helyzetet, az egyedüli útját látja a kibontakozás megtételének és éppen ezért a csatla­kozásáról a Nemzeti Tanácson keresztül értesíteni kívánja a város valamennyi üzemének, a környékbeli falvak és Komárom megye össze helységének taná­csait, a fenti pontokhoz való csatlakozásáról, ugyan­csak a Nemzeti Tanácson keresztül a Kormányt is. A Tanács egyhangúlag úgy nyilatkozott, hogy a békés kibontakozás eléréséhez minden eszközzel és erővel csatlakozik és harcolni fog, s külön felhívta a városi Nemzeti Tanács figyelmét, hogy a város, vala­mint megye egységes hangulatának és véleményének kialakítására a legsürgősebben vegye fel a kapcsola­tot az egész megye területével. 2.) Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsa élesen tiltakozik a forradalmi harcok során fogságba esett fiatalok, valamint a harcok után karhatalmi szervek által összeszedett magyar állampolgárok Szovjetunióba való szállítása ellen. Esztergomi Nem­zeti Tanácson keresztül felhívjuk a városi összes üze­meinek dolgozóit, hogy ezen tiltakozást tegyék ma­gukévá és kérjük, hogy a legközelebbi budapesti tájé­kozódást, tárgyalás alkalmával ennek a tiltakozás­nak hangot adjanak, valamint a kiszállításokkal kap­csolatban kérjenek választ. 3.) A Tanács megtárgyalta az üzem és város dolgo­zóinak tájékoztatási kérdését az országban lejátszó­dott eseményekkel kapcsolatosan. Megállapította, hogy míg a gyári dolgozók egy részét tájékoztatni le­het, a város népe elsősorban a parasztság tájé­koztatás teljes hiányát mutatja. Éppen ezért ja­vaslattal él a Városi Nemzeti Tanács felé, szer­vezze meg a város tájékoztatása céljából röpira­tok formájában egy népi sajtótermék kibocsátá­sát és szervezze meg a hangosbeszélő bekapcso­lását a helyi sajtó munkájába. A Munkástanács javasolja a Nemzeti Tanácsnak egy szerkesztőbi­zottság felállítását, mely munkáját a Nemzeti Tanács ellenőrzése mellett rendszeresen végez­né a város tájékoztatása céljából. Ugyancsak ja­vasolja a Tanács a tájékoztatás széles körű kiter­jesztését a városkörnyéki falvakra, illetőleg az egész megyére. A Munkástanács javasolja a szer­kesztőbizottság tagjai közé üzemünk Munkásta­nácsa 2 tagját, név szerint Geletei Ervint és Maradi Sándort. A Munkástanács egyúttal fel­hívja a Nemzeti Tanács figyelmét, annak lehető­ségére, hogy postán keresztül a vezetékes rádiót, annak bekapcsolását a tájékoztatás eszközei kö­zé­­ vizsgálja meg. 4.) A Munkástanács felhívja a Nemzeti Ta­nács figyelmét, hogy a városi polgárok, iparosság és parasztság részére biztosítsa az őket egyéb­ként megillető kultúrhelyiségeket, egyrészt a tá­jékozódás és közös vélemény kialakítása céljából. 5.) A Munkástanács utasítja a Nemzeti Ta­nácsba delegált képviselőit, vessék fel a legköze­lebbi tanácsülésen a tanács összetételének, illet­ve a megválasztott tanácstagoknak aktív műkö­dését. Megállapítottuk ugyanis, hogy míg a válla­lati dolgozók az ülésen részt vesznek, s aktív munkát fejtenek ki, a város egyéb rétegeinek képviselői a Tanács munkájából távol tartják magukat. Miután a város irányítása megkívánja, egy teljes és aktív tanács működését, kérjük az esetleges passzív tanácstagok visszahívását és pótlását. Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanács nevében (a bélyegzőlenyomaton ez olvasható): „Esztergomi Szerszámgépgyár munkás tanácsa"

Next