Ethnographia • 5. évfolyam (1894)

I. Értekezések és leírások - Wlislocki Henrik dr.: Fákra aggatott fogadalmi rongyok a magyar néphitben 320

Így magyarázom én a szkithasággal összefüggő irán jelensé­geket s azt hiszem, hogy csakis ilyen magyarázat egyenlítheti ki azon ellentéteket melyek a szkithák nemzetiségének kérdésében oly eltérő elméletekre adtak okot. Nagy Géza: Fákra aggatott fogadalmi rongyok a magyar néphitben. Az áldozat a láthatatlan hatalmak szeszélyes akaratától való emberi függés jele ; a fára aggatott rongyok pedig a régi áldozat utolsó maradványa, mely hajdanra a fa szellemének, főleg mint betegségi szellemnek hozatott. Az összehasonlító etimológia ép napjainkban bebizonyította, hogy minden primitív nép a fát mint a rossz, főleg a betegségi démonok lakásának képzelte magának. A fára való rongy-aggatás szokását már Horatius említi (Od. I, 5.). Európa régi népei közül csak még a keltákról tudjuk, hogy bizonyos napokon fogadalmi rongyokat aggattak fákra.­­ E szokás manapság még csak a svédek, észtek és magyarok nép­hitében foglal el kiváló helyet, a többi európai népeknél úgyszól­ván már utolsó rudimentuma is elveszett. Rö­iks észt falunál még 1845-ben egy nagy nyárfa állott, melyet marhavész idején a kör­nyék lakói rongyokkal, szalagokkal feldíszítettek.2 Oesel szigetén kohhad vagy /ko/íi-nak nevezik az észtek azon szent fákat, melyekre a betegek fogadalmi rongyokat aggatnak. Keppo falu mellett pedig egy hársfára aggatják a járó­kelők ruháik rongyait, hogy beteg­ségtől megkímélve maradjanak­. A fára való rongy-aggatás szokása, mely a többi földrész néhány népénél is elterjedve van, a régi ember- és állat-áldoza­tok utolsó maradványa. A régi áldozatok manapság csontvázakká váltak, melyeket a nép karókra vagy hegyek kimagasló tetejére rak. Csák megyében ló- vagy juhkoponyát húznak élő fa ágaira vagy a kerítés karóira, hogy a nyájat ne bántsák a ragadozó állatok. Háromszéken pedig ezelőtt lókoponyát raktak a faluhoz NÉPHIT ÉS NÉPSZOKÁSOK 1 Andree R., Ethnographische Parallelen und Vergleiche. Stuttgart, 1878. 53. 1. — Anthropol. Review. IV. 348. — 2 Russwurm, Eiboíolke oder die Schweden an den Küsten Ehstlands. Reval 1855. II. 186. 1. — 1 Holzmayer J. B., Osiliana. Dorpat 1872. 30 s köv. 1.

Next