Ethnographia • 19. évfolyam (1908)

VI. Néprajzi hírek - M. B. [Munkácsi Bernát]: Kolumbán Samu 254 - M. B. [Munkácsi Bernát]: Wlislocki Henrik (külföldi nekrológja) 255

254 NÉPRAJZI HÍREK. A M. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályáról. Az Ethnographia előző füze­tében közölt főtitkári jelentésből (a 185. 1. l-1. sora után) tévedésből kimaradt a követ­kező kikezdés: „Itt kell megemlítenem, hogy a M. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya új ideiglenes helyiségében, a városligeti nagy iparcsarnok északi részében, már elhelyezkedett. A csillag­­utczai előző helyiségből való áttelepítés és az új helyiségben való szakszerű elrendezés terhes munkája csak az elmúlt nyár elején ért véget. Az ünnepélyes megnyitás Gróf Apponyi Albert miniszter úr jelenlétében július 13-án tartatott meg. A hazai néprajz nemzetközi keretbe foglalt­­ nagyjelentőségű letéteményese azóta ismét rendelkezésére áll a közönségnek. Mivel a látogatók száma ötszörös arányban növekedett, azt kell következtetnünk, hogy az új elhelyezés által e gyűjtemény már jóval nagyobb sikerrel fog megfelelni rendeltetésének." Dr. S. Gy. : NÉPRAJZI HÍREK. Dr. Kolumbán Samu budapesti tanítónőképzői tanár, a Magyar Néprajzi Társaságnak választmányi tagja, f. évi május hó 23-án hosszas és súlyos betegség után 46 éves korában elhunyt. A megboldogult egyike volt a magyar néprajz leg­képzettebb munkásainak, kinek sok munkáját közölte folyóiratunk is. Leginkább Erdély magyar népének tanulmányával foglalkozott, különösen a néphit, népszokások és népköltés szempontjából. Ide tartozó dolgozatai: Lozsád és népe (Ethn. V. évf.), Saller „Hármas Istóriá"-jának egyik meséje székely köntösben (VI.), A hosváthiak népszokásai (VI.), Adatok az udvarhehymegyei székely néphithez (VI.), Hétfalusi csángó babonák (VI.), Boszorkányavatás (XII.), Babonás hiedelmek a dévai csán­góknál (XV.), Karthago-féle birtokszerzési mondák (XV.), A dévai csángók nép­dalaiból (XVII.). A dévai tanítóképzőből harmadéve került Budapestre, hol szerény és kedves egyénisége, valamint bő tudományos képzettsége csakhamar közbecsülést szerzett számára. Wlislocki Henrik dr., tavaly elhunyt érdemes néprajzírónkról a Kölner Zeitung közlése nyomán nekrológot ír a Szent-Péterváron megjelenő Zsivaja Sztarina néprajzi folyóirat 64. száma. Ennek adatai szerint Wl. 1856 július 9-én született Brassóban s miután itt az evang. gymnasiumban középiskolai tanulmányait befejezte, 1875-ben a kolozsvári egyetemre ment. Itt főképen Meltzl Hugó és Brassai Sámuel tanárok előadásait hallgatta, kik közül az előbbi egész élete munkásságának irányt adott. Már az egyetemen feltűnt félénk és zárkózott természete, mely abban is kifejezésre jutott, hogy diáktársaival a beszélgetést is kerülte, sőt a folyosó egyik zugában meghúzódva, a tanterembe sem lépett mindaddig, míg a tanár be nem ment. 1879-ben befejezvén egyetemi tanulmányait, Meltzl H. „Zeitschrift für vergleichende Litteraturgeschichte" cz. folyóiratába kezdett dolgozni. Meltzl tanárának buzdítására fogott a czigány­ nyelv tanulmányához és a czigányénekek gyűjtéséhez is. E miatt éveken át valósággal együtt élt a sátoros czigányokkal, velük vándorolt és tábo­rozott, télen-nyáron kunyhóikban halt, evett, ivott, sőt egy ízben velük együtt

Next