Ethnographia • 19. évfolyam (1908)
I. Értekezések - Barla Sz. Jenő: Az 1562. évi debreceni hitvallástétel népies vonatkozásai 193
Amint külföldön a század közepén kettévál a reformáczió, ez történik hazánkban is. S a szétválás éppen az előbb említett vidéken, itt a Nagymagyaralföld közép és északi részében lesz legelőször teljessé Szilády Áron a Régi Magyar Költők Tárában, történeti okmányok alapján tisztázza Debreczen XVI. századbeli egyházi múltját; a Gönczi Fabritius György által 1586-ban kiadott Félegyházi Tamás bibliafordításának előszava nyomán megállapítja e századból Debreczen papjainak névsorát, kik is a következők: Bálint pap, Radán Balázs, Sánta Márton, Szegedi Gergel, Gál pap, Melius Péter, Szikszai Bálint. E névsor a XVI. század egyházi jeleseinek neveit foglalja magában. Irodalmi műveik szellemekről, hitbeli felfogásukról egyaránt tanúbizonyságot tesznek, így nyilvánvaló, hogy a névsorban Kálmáncsehi Sánta Márton neve után következő papok mind a kálvini szellemnek állottak szolgálatában. Úgy hogy Debreczennek a lutheri irányzatról kálvini szellemre hallása Kálmáncsehi ottani működésének tudható be. E kálvini irányzatnak volt lelkes bajnoka a két debreczeni pap: Melius Péter és Szegedi Gergely, kik Czeglédi György nagyváradi lelkésztársukkal együtt hitvallástételünk szerzői. Melius 1558-tól kezdve 1572 deczember 15-én bekövetkezett haláláig papja Debreczennek, majd a tiszavidéki kálvini gyülekezetek püspöke, a maga korában jeles író. Szegedi Gergely (Gergel plébános) 1557-től 1562-ig Méliusnak tiszttársa a debreczeni papságban, az ép állapotban fenmaradt 1569. évi debreczeni kiadású énekeskönyvnek szerkesztője.5 Czeglédi György a nagyváradi gyülekezetnek volt lelkes papja. 6 A latin nyelvű hitvallástétel teljes czíme magyar fordításban ez : V A debreczeni egyház hitvallása a főbb czikkekről és némely kérdésekről, melyek a háborgatott lelkiismeret megnyugtatására szükségesek. Kiadatott, hogy legyen hitek és tudományok bizonysága azok ellen, a kik az igaz tudományt ócsárolják. Debreczenbe."7 A kiadás éve a Németi Ferencz tokaji 1V. 265—271. 1. 2 Zsilinszky M. A magyarhoni prot. egyház története. 1907. 72—99. 1. Balogh Ferencz. A magyar prot. egyháztörténelem részletei. 1872. 61—64. 1. 3 Révész I. Mélius Péter emlékezete. 1873. Pallas Lexicon XII. 486—488. 1. 1 Révész I. Figyelmező 1873. 50. 1. 6 Kiadta 1893-ban facsimilében az Akadémia. L. a kiadás végén függelékül Szilády A. tanulmányát „Sz. Gergelről és énekeskönyvéről". 6 Zoványi J. Theol. Ismeretek tára. 1894. I. 240. 1. 7 Az eredeti példányt nem lévén módomban kezeimhez nyerhetni, Kiss Áron nyomán fordításban közlöm a czímlap szövegét. Szinnyei J. a Magyar írók élete és munkáiban (VIII. 1055. 1.) e hitvallás egri kiadásának (confessio agrivallensis) czímlapját szószerint közli: Confessio catholica de praecipuis fidei articulis exhibita, Sacramentissimo & catholico romanorum Imperatori Ferdinando & Filio sue I. Maestatis D. Regi Maximiliano, ab universo exercitai equitum et peditum S. R. M. a Nobilibus item & incolis totius iallis Agrinae, in nomine Sanctae Trinitatis ad foedus Dei custodiem iuramento fidei copulatorum & decertantium pro iura fide & religione, in Christo ex scripturis sacris fundata anno MDLXII. Hubc confessioni subscripserunt Debrecien & locurum ultinorum Ecclesiae Debrecini. — A hitvallástétel ugyanis az 1562. évben Egerben is kiada-