Ethnographia • 25. évfolyam (1914)

VII. Néprajzi hírek - Erdélyi János gyűjtésének felfedezett kéziratai 58 - Kárpáti Kelemen dramatizált néprajzi előadása Szombathelyen 58

sorban nyelvészeti volt s az eredmény mégis egyetemes irodalomtörténeti jelentő­ségű felfedezés lett. Ezért feltűnő, hogy az 1885-ben már német fordításban is megjelent (Radloff, Proben der Volkslitteratur, W. Theil) nagyszerű anyag, máig sem csábított senkit arra, hogy az énekmondók összes Manasz-énekeit megfigyelje, főként pedig arra, hogy az énekeket összetartó keretet, vagyis az énekek eposzi kompozíc­ióját is pontosan felkutassa. A töredékek már sejtetik, hogy a fáradság­jutalma világraszóló eredmény lenne. Vetekednék Lönnrot eredményével, a kissé már elkésve följegyzett finn Kalevalával és még inkább az észt Kalevipoegga. Ezért jelentjük örömmel, hogy jeles fiatal orientalistánk dr. Mészáros Gyula, a ki csuvas népköltési gyűjteményeivel és török műfordításaival már nemcsak a török népköltési emlékek lejegyzése terén, hanem a legértékesebb kötött szöve­geket méltó módon közvetítő műfordítás terén is meglepő rátermettséget tanúsított., hosszas előtanulmányok után elvégre elhatározta, hogy a Manasz-énekek kirgiz területére expedíc­iót vezet. E tárgyról a hazai gyűjtők buzdítása czéljából már két előadást tartott a Magyar Néprajzi Társaság pápai és kecskeméti vándor­gyűlésein. Törekvéseit Társaságunk és az önzetlenebb szaktársak más téren is­hathatósan támogatták. Ennek eredménye lett aztán, hogy a Nemzeti Kaszinó az expedíczió czéljaira 500 koronát, Szemere Miklós, a minden nemzeti ügyért lelke­sedő nagyműveltségű hazafi pedig 1000 koronát adományozott. Ezzel és a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának támogatásával s hihetőleg a M. Tud. Aka­démia hozzájárulásával is az expedíczió sorsa már-már biztosítva van. —én. * Erdélyi János gyűjtésének felfedezett kéziratai. A Kisfaludy-Társaság elhatározta, hogy Erdélyi János születésének százéves fordulója alkal­mából újra kiadja Magyar Népköltési Gyűjteménye régi évfolyamának három kö­tetét, a Népdalok és mondákat. E kritikai kiadást az új folyam jelenlegi szerkesz­tőjének, dr. Sebestyén Gyulának kell elkészíteni. A terhes munkával nyomban felmerült az a fontos kérdés, hogy hol lappanghat, vagy hova tűnhetett az a sok kézirat, a­mely előbb az Akadémia, utóbb a Kisfaludy­ Társaság felhívására az­ ország minden részében jelentkező gyűjtőktől beérkezett s a melyeket Erdélyi a kötetek előszavában névszerint nyilvánosan is nyugtázott. Mivel a Kisfaludy-Társaság könyv- és kézirattári anyagát régebben az Akadémia könyvtára őrizte, a szerkesztő ebben az irányban kezdett érdeklődni s Heinlein István akadémiai könyvtártiszt hosszas kutatás után csakugyan ráakadt nyolcz nagy kötet kéziratra, a­melyről Erdélyi jegyzéke alapján pontosan meg lehet állapítani, hogy a Nép­dalok és mondák gyűjteményeit, a gyűjtők eredeti kéziratait foglalják magukban. Az említett jegyzéknek sok száma még hiányzik, de a kritikai kiadás ügye már így is biztosítva van. Sőt az sem lehetetlen, hogy a forradalom miatt megakadt kiadás nyers­anyagából még újabb köteteket is adhat ki a Kisfaludy­ Társaság. * Kárpáti Kelemen dramatizált néprajzi előadása Szombathelyen. Kárpáti tankerületi főigazgató, a szombathelyi néprajzi múzeum megalkotója s jeles választmányi tagtársunk f. é. január 5-én a maga nemében páratlan nép­rajzi előadást tartott Szombathelyen. Ügyes keretbe foglalva és hamisítatlan „vazsi" nyelven elmondva, 30 oldali parasztlegénynyel és leánynyal egy szombat-

Next