Ethnographia • 51. évfolyam (1940) /Népélet/
Tanulmányok — Abhandlungen - Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (I. Project of an Encyclopaedia of Hungarian Customs and Superstitions. II.Teile aus dem ungarischen Handwörterbuch des Aberglaubens) 195—210, 321—336 - 1
után visszajön a teje. Háromszékben az elveszett tejet úgy szerzik vissza, hogy harangkötéldarabkáról itatják meg a tehenet. Jászberényben a kötéldarabot a tehén moslékjába vágják. Kenese, Jankó: Bal. 306. Kutas, Vas. Ujs. 1899.11. Kármán 63. Ethn. 1:308. 6:42. 44. P. H. 1893. XII. 17. Zalabaksa, Gönczi 213. 268. Reg. István b. 206. Nemz. Ujs. 1926. XII. 25. Vasm. mon. 377. Göcsej, Ethn. 16:349. Gönczi 295. Csokvaomány, Ethn. 22 : 294. Gönczi 268. Erdély, Ethn. 6 : 40. Kalotaszeg, Ethn. 4:110. Bartha 71. Háromszékm. Ethn. 2:358. 6:46. Gyergyóbélbor, Népr. Ért, 14 : 296. Jászberény sgy. *Harangozás felhő elé. Az ősi gonoszűzés zajcsináló kolompolását a keresztény korban a harangozás vette át ott, ahol templom van, másutt azonban, mint egyéb szokásainkban ma is, tovább is az ősi kolomp viszi a harang szerepét. A jégfelhőt a matyók és a vasmegyei hit szerint a garabonciás, a dinnyeberkiek szerint pedig a 13 fejű sárkány hozza a határra, tehát a gonosz, ezért a megszentelt harang szava el is űzheti. Ezért félnek a dinnyeberkiek a nagypénteki jégfelhőtől, mert ekkor a harangot nem szabad meghúzni. A hit nálunk nem eredeti, de igen régi; az 1585-iki csepregi jegyzőköny szerint az iskolamester és az öregdiákok kötelessége a harangok meghúzása. Említi Sándor István és Dugonics is ; a harangozás azonban ma már a harangozó kötelessége, vagy ahol csak harangláb van, azé, aki a felhő közeledtét legelsőnek észreveszi. A harangokat Szatmárban nem összehúzzák, nem is félreverik, hanem egymásután külön rándítják meg mindeniket: szaggatják, hogy úgy szakadozzanak meg a felhők is. A hegyháti nép szerint különös ereje van a talált harangnak, amelyet a régiek az ellenség elől kútban, tóban rejtettek el. Viszont azonban Nagygécen, Sándorfalván, Erken, a Balaton mentén, Baranyában és Nagylengyelben az olyan harang, amellyel öngyilkosnak, akasztott embernek, vízbefultnak temetésére harangoznak, elveszti jégfelhőűző szerepét. Kerkabarabáson pl. 1928-ban a plébános kénytelen volt egy vízbefúlt ember temetésekor a csendőrökkel harangoztatni, mert az egyházfi nem volt hajlandó harangozni. Ellenben Alsófehérben, Feketekörösvölgyén, Szatmárban, Matolcson idegen halottat nem engednek harangszó nélkül a határon átvinni, mert jég veri el azt. Sándor: Sokféle 4:11. Dugonics: Példabesz. 2 : 226. Varga 160. Ethn. 6:46. 198. Udvarhelym.. Ethn. 6 : 55. Lázár 37. 99. Jankó : Torda 234. Kalotaszeg, Ethn. 2 : 276. Felsőlöők, Magyarborzós, Magyardécse, Nagydevecser, Sajómagyaros, Szászcegő, Szászmáté, Szék, Vice sgy. Petri , Szilágym. 1:713. Szatmárm., Ethn. 6: 312. Szabolcs vm. mon. 168. Tornyospálca, Ethn. 2:253. Békésm. My 5:83. Szegedi tanyák sgy. Nagygécsgy. Sándorfalva, Bálint 46. Matyóság, Ethn. 7 : 365. 22:298. Népr. Ért. 14:242. Aszalósgy. Gömörm., Nyr. 32.435. Gömör vm. mon. 194. Erk sgy. Nagymaros, Honderű 1845. 2:180. Farkas: Csepreg 61. 268. Jankó: Balaton 407. 416. Somló vid., Ethn. 39:96. Vas vm. mon. 37 f1. Hegyhát vid., F.thn. 370. Várady : Baranyám. 251. Nagylengyel, Nyr. 7:35. Kerkabarabás, Est 1928. VII. 20. Mára, B. H. 1887. VII. 5. Dinnyeberek, Bajtárs 1933. V. 19. Lázár 109. Feketekörösvölgye, Ethn. 27 : 87. Szatmárm., Ethn. 6 : 309. Matolcs, Ethn. 38: 210. Harangszó. Sok varázsló cselekvésből ismert varázsidő. Néhány pontatlanul feljegyzett adaton kívül valamennyi ünnepi vagy legalább is egyházi jelentőségű harangszóra vonatkozik, még akkor is, ha hosszú ideig való tartásának analógiás következményéhez kapcsolódik, mint pl. az indásnövények elvetése. S tovább vizsgálva ezeknek az ünnepeknek jelentését, valamennyi Krisztus-ünnep, születésének, halálának és megdicsőülésének emléknapjai, mint az ádventi, karácsonyi, újévi s aztán a nagycsütörtöki, nagyszombati, húsvéti és végül az úrnapi harangszó ; nem lehet tehát más körbe tartozónak vennünk a misére hívó, a déli, esti és temetési harangozást sem, míg a szentgyörgy-