Ethnographia • 51. évfolyam (1940) /Népélet/

Tanulmányok — Abhandlungen - Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (I. Project of an Encyclopaedia of Hungarian Customs and Superstitions. II.Teile aus dem ungarischen Handwörterbuch des Aberglaubens) 195—210, 321—336 - 1

után visszajön a teje. Háromszékben az elveszett tejet úgy szerzik vissza, hogy harangkötéldarabkáról itatják meg a tehenet. Jászberényben a kötél­darabot a tehén moslékjába vágják. Kenese, Jankó: Bal. 306. Kutas, Vas. Ujs. 1899.11. Kármán 63. Ethn. 1:308. 6:42. 44. P. H. 1893. XII. 17. Zalabaksa, Gönczi 213. 268. Reg. István b. 206. Nemz. Ujs. 1926. XII. 25. Vasm. mon. 377. Göcsej, Ethn. 16:349. Gönczi 295. Csokvaomány, Ethn. 22 : 294. Gönczi 268. Erdély, Ethn. 6 : 40. Kalotaszeg, Ethn. 4:110. Bartha 71. Háromszékm. Ethn. 2:358. 6:46. Gyergyóbélbor, Népr. Ért, 14 : 296. Jászberény sgy. *Harangozás felhő elé. Az ősi gonoszűzés zajcsináló kolompolását a keresztény korban a ha­rangozás vette át ott, ahol templom van, másutt azonban, mint egyéb szo­kásainkban ma is, tovább is az ősi kolomp viszi a harang szerepét. A jég­felhőt a matyók és a vasmegyei hit szerint a garabonciás, a dinnyeberkiek szerint pedig a 13 fejű sárkány hozza a határra, tehát a gonosz, ezért a meg­szentelt harang szava el is űzheti. Ezért félnek a dinnyeberkiek a nagypén­teki jégfelhőtől, mert ekkor a harangot nem szabad meghúzni. A hit nálunk nem eredeti, de igen régi; az 1585-iki csepregi jegyzőköny szerint az iskola­mester és az öregdiákok kötelessége a harangok meghúzása. Említi Sándor István és Dugonics is ; a harangozás azonban ma már a harangozó köteles­sége, vagy ahol csak harangláb van, azé, aki a felhő közeledtét legelsőnek észreveszi. A harangokat Szatmárban nem összehúzzák, nem is félreverik, hanem egymásután külön rándítják meg mindeniket: szaggatják, hogy úgy szakadozzanak meg a felhők is. A hegyháti nép szerint különös ereje van a talált harangnak, amelyet a régiek az ellenség elől kútban, tóban rejtettek el. Viszont azonban Nagygécen, Sándorfalván, Erken, a Balaton mentén, Bara­nyában és Nagylengyelben az olyan harang, amellyel öngyilkosnak, akasztott embernek, vízbefultnak temetésére harangoznak, elveszti jégfelhőűző szerepét. Kerkabarabáson pl. 1928-ban a plébános kénytelen volt egy vízbefúlt ember temetésekor a csendőrökkel harangoztatni, mert az egyházfi nem volt haj­landó harangozni. Ellenben Alsófehérben, Feketekörösvölgyén, Szatmárban, Matolcson idegen halottat nem engednek harangszó nélkül a határon átvinni, mert jég veri el azt. Sándor: Sokféle 4:11. Dugonics: Példabesz. 2 : 226. Varga 160. Ethn. 6:46. 198. Udvarhelym.. Ethn. 6 : 55. Lázár 37. 99. Jankó : Torda 234. Kalotaszeg, Ethn. 2 : 276. Felsőlöők, Magyarborzós, Magyardécse, Nagydevecser, Sajómagyaros, Szász­cegő, Szászmáté, Szék, Vice sgy. Petri , Szilágym. 1:713. Szatmárm., Ethn. 6: 312. Szabolcs vm. mon. 168. Tornyospálca, Ethn. 2:253. Békésm. M­y 5:83. Szegedi tanyák sgy. Nagygéc­sgy. Sándorfalva, Bálint 46. Matyóság, Ethn. 7 : 365. 22:298. Népr. Ért. 14:242. Aszaló­sgy. Gömörm., Nyr. 32.435. Gömör vm. mon. 194. Erk sgy. Nagymaros, Honderű 1845. 2:180. Farkas: Csepreg 61. 268. Jankó: Balaton 407. 416. Somló vid., Ethn. 39:96. Vas vm. mon. 37 f1. Hegyhát vid., F.thn. 3­70. Várady : Baranyám. 251. Nagylengyel, Nyr. 7:35. Kerkabara­bás, Est 1928. VII. 20. Mára, B. H. 1887. VII. 5. Dinnyeberek, Bajtárs 1933. V. 19. Lázár 109. Feketekörösvölgye, Ethn. 27 : 87. Szatmárm., Ethn. 6 : 309. Ma­tolcs, Ethn. 38: 210. Harangszó. Sok varázsló cselekvésből ismert varázsidő. Néhány pontatlanul feljegy­zett adaton kívül valamennyi ünnepi vagy legalább is egyházi jelentőségű harangszóra vonatkozik, m­ég akkor is, ha hosszú ideig való tartásának ana­lógiás következményéhez kapcsolódik, mint pl. az indásnövények elvetése. S tovább vizsgálva ezeknek az ünnepeknek jelentését, valamennyi Krisztus-ün­nep, születésének, halálának és megdicsőülésének emléknapjai, mint az ád­venti, karácsonyi, újévi s aztán a nagycsütörtöki, nagyszombati, húsvéti és végül az úrnapi harangszó ; nem lehet tehát más körbe tartozónak vennünk a misére hívó, a déli, esti és temetési harangozást sem, míg a szentgyörgy-

Next