Ethnographia • 59. évfolyam (1948) /Népélet/

Tanulmányok — Abhandlungen - Lőrincze Lajos: A tolna-baranyai (volt bukovinai) székelyek névadási szokásaihoz (La dénomination chez les Sicules de Bucovine des comitats Tolna et Baranya) 36—49

keresztelés előtt nemtudomkának nevezik.» 14/6 Háromszékben azt tartják : «A gyermeket, ha kereszteletlen még, ne hagyd egyedül a házban, meg­váltsák.)) 15 Magyarköblösön (Szolnok-Doboka m.) «kereszteletlen gyermeket nem jó egyedül hagyni, mert eljön az erdő leánya, elviszi és kicseréli a magáéval)). 16 Wlislockiné Dörfler Fannit­ igen sok szokást szed össze különösen a székelyföldről a gyermek elcserélése és megigézése ellen,. Ugyanitt írja : «Keresztelésig a gyer­meket nem nevezik leendő nevén, hanem legfeljebb csak «Nemtudomká»-nak, «Picziké»-nek hívják, hogy a rosszak a keresztség felvétele előtt ne ismerjék nevét és a keresztelés tisztító hatását előre meg ne semmisíthessék. 18 Feltűnő, hogy az adatok a magyar nyelvterület keleti része felé mutatnak. Kézenfekvő volna a feltevés, hogy román hatásnak tulajdonítsuk ezt a székely­­ségnél valamikor valószínűleg közismert szokást. Talán azok az adatok is ilyen irányba utalnak, amelyeket Hadikfalváról idéztünk: a Voszi, Györgyi nevek lehetnek eredetileg román nevek is (a Györgyi a Györgye népetimológiás változata?). Annál inkább gondolhatunk erre a lehetőségre, mert mind a keresztelés előtti névtitkolás, mind a más névvel való nevezés a románoknál ma is általánosan érvényben van. I. Aurel Gandrea munkájában 19 találunk idevonatkozólag adatokat. 20 A születés körüli tilalmak nemcsak a gyermek, hanem az anya nevére is vonatkoznak Romá­niában. A megleniai románoknál szülés után nem jó az anyát nevén nevezni, nehogy a tisztátalan szellemek megszállják. 21 Az újszülött nevét nem jó említeni — különösen éjszaka —, mert ha a gonosz szellemek ismerik a nevét, hatalmukba keríthetik és betegséget olthatnak a testébe. 22 De még azt sem jó megtudni a születés utáni harmadik napig, hogy az újszülött fiú-e, vagy leány, mert halál­veszély fenyegeti. A gonosz szellem félrevezetésére egészen a keresztelőig nem nevezik nevén a gyermeket, hanem török-nek (Turc) hívják. Csak a keresztelőt követő napon, amikor a bába megfüröszti, mondják ki a nevét. 23 ősi soron azonban mégsem gondolhatunk román átvételre. Köztudomású, hogy volt a régi magyar személyneveknek egy rétege, az ú. n. «óvónevek», ame­lyeknek — jelentésükről ítélve — ugyancsak az lehetett a szerepe, hogy viselő­jüket az ártó szellemek ellen megvédjék. A Semet, Scemet név (a. m. ,szemét') arra szolgálhatott, hogy a gyermek értéktelenségének hangsúlyozásával megtévessze az ártó szellemeket . Numud­on (nemvaló, azaz nem élő), Nemvog, Mauog, Nemei (nemvagy, mavagy, nemei), Haraldi stb. viszont le akarja tagadni, el akarja rejteni az újszülöttet a rontó hatalmak elől azzal, hogy nemlétezőnek, holtnak mondja azt. 24 Ezekkel lényegében azonos (a névvel az ártó szellemeket befolyásolni akaró) mai adatokat bizonyosan szép számmal lehet találni. Pl. Alsómocsoládon (Baranya m.) az egyik családban már több gyermek meghalt, azért a legutóbb született nő, mély álomba meríti az egész háznépét, hiába kiabál az anya, ott nem ébred föl senki, ő nyugodtan felcserélheti a gyereket. Átöltözteti a jót a rosszba, a rosszat a jóba és viszi. Az anya mikor észhez jön, azt hiszi, hogy álmodta, pedig már nem az ő fia van mellette.» (Dudás József — Galgamácsa, Pest m. — birtokában levő kéziratos könyvből másolta leánya, Dudás Júlia. Az adatot Diószegi Vilmos bocsátotta rendelkezésemre.) 11 l. Kovács János, Szeged 278. 15 Ethn. II, 359. 18 Erdélyi Múzeum 1906 . 338. 17 A gyermek a magyar néphitben. Ethn. IV, 107—16, 208—24. 18 i. m. 212. 19 I.­Aurel Candrea, Folklórul madical román. 1944. A műre Gunda Béla hívta fel a figyelmemet. 20 Talán nem lesz felesleges, ha a Candrea által összehordott, s témánkhoz tartozó anyagot, minthogy néprajzi és nyelvészeti irodalmunkból szinte teljesen hiányzik, a szokásosnál kissé bővebben közlöm. 21 i. m. 262. 22 i. m. 261. 23 Uo. 24 V. ö. Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. MNy. XVIII, 95—6.

Next