Ethnographia • 73. évfolyam (1962)

Tanulmányok - Katona Imre: A kubikostalicska és a talicskásmunka I. rész 512—532

nyoznak és lapátolnak. Egyes megfigyelők szerint Indiában már az egyszerű talicska használata is esetleg milliókat taszítana munkanélküliségbe. 15 A medencénél fejlettebb fateknő régi közmunkákon gyakran szerepel földszállító eszközként. 1570-ben pl. János Zsigmond a váradi bástyák építésé­hez 100 munkást követelt teknő­vel és ásóval vagy kapával felszerelve, itt ,,a teknő a látszólag még ismeretlen kézi talicskát, a targoncát helyettesít­hette". 16 Más 16. századi adatok szerint a férfiak fejszével, az asszonyok pedig teknő­vel, lapáttal vagy kapával mentek közmunkára. 17 Az újkorban Csongrá­don a teknő a szegénység kezén még az ármentesítési munkálatok kezdetein is megvolt, amikor a helyben végezhető munkák bizonyos átmeneti konjunk­túrát jelentettek. A fejen, ölben vitt vagy kötéllel vont medence lényegében egyszemélyes szállítóeszköz, a füllel ellátott hosszabb fateknőt viszont két ember mozgatja s egy lépéssel közelebb van már a talicskához: kerék és szarv (nyél) nélküli talicskaládához hasonlít, amelyet gördítés helyett felemelve visznek. A teknő­höz hasonlít, de a szállítás szempontjából még kényelmesebb és a talicskához is közelebb áll taráglya (taráglya, tráglya, saragla, ganéhordó saragja, trágya­hordó cserény), amelyet egyes szerzők, ritkábban maga a nép is, összetéveszt a tragaccsal, ill. targoncával. A taraglya-taráglya stb. szó 1643-ban bukkan fel először, valószínűleg a középfelnémet Hragele átvétele, esetleg szláv közvetítéssel került hozzánk. 18 A taráglya oszágszerte ismert ház körüli szállítóeszköz, első­sorban széna, szalma, trágya, gaz, föld és tégla vitelére használják. Több típusa is van, a legegyszerűbb formája két párhuzamosan futó rúd 3 — 4 fahevederrel (záppal) átkötve, fejlettebb a ládás, amelynek három oldala van, és a talics­kához még közelebb áll a négy rövid lábbal is ellátott változat. A taráglyát két ember viszi, esetleg hámot is használnak hozzá. A legidősebb munkások vissza­emlékezései szerint a kubikolás kezdeti szakaszában ezzel is éppúgy hordták a földet, mint talicskával. 19 A targonca emberi erővel mozgatott egykerekű szállítóeszköz. A szó jelentése valamelyest eltér a talicskáétól: 1575-től kezdve találkozunk vele sokféle változatban (targonca, targonca, targanc, targancs, torbonca stb.); a különféle hangalakok szláv eredetre vallanak, a megfelelő szó azonban nem mutatható ki. Talán a német Tragen-ből képzett Hragovnica volt a közvetlen forrás, ez azonban egyelőre még bizonytalan. 20 A történeti adatok arról tanús­kodnak, hogy a targonca a talicskának valamilyen változata volt: 1. , ,Vitték a földet, szemetet és egyebet a targonczákban". 2. ,,Targonczákkal hordoznak vala az emberek terheiket." 21 Az újkori adatok többsége a saroglyás szállító­eszközt targoncának, a ládás típust pedig talicskának mondja, de a nép körében 18 NAGY István: Hetedhét országon keresztül Indiába. Bukarest, 1957. 106 — 107. 16 ZOLTAI Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. század eleji főbírói számadások tükrében. Debrecen, 1936. 11. 17 Történelmi Tár, I. 282. és Erdélyi Országgyűlési Emlékek, II. 287. Pál nádor iratai (11181, 1670. febr. 21. Fraknó) tartalmazzák Dvornikovics Gergely porkoláb jegyzékét a kismartoni várhoz szállított talicskákról. 18 KISTIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. köt. 2. rész. Bp. 1955. 763. 19 Használatát 1. FÉL Edit: Kocs 1936-ban. Néprajzi monográfia. Bp. 1941. 68.; SÁNDOR Gábor, i. m. 34 — 35.; VAJKAI Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Bp. 1959. 117. 20 KNIEZSA István, i. m. 765. ,­ NySz.Ul.: 05.

Next