Ethnographia • 74. évfolyam (1963)
Tanulmányok - Cs. Pócs Éva: Kötés és oldás a magyar néphitben 565—612
1. Tiszaderzs, Szolnok megye : Ha a bába haragudott egy szoptatós anyára, elkötötte a tejét. A rontó kézrekerítése és az elvitt tej visszaszerzése a következőképpen történik: Tizenegy-tizenkét éves szűzlánnyal fonalat fonalnak. Ezt kilenc csimbókba kötik a következőképpen: a kb. 1,5 m hosszú fonalat kettéhajtja a műveletet végző személy, majd a két szabad végét összecsomózza (1. kép a.). Az így képződött hurkot jobb kézzel rátekeri a bal kezére, oly módon, hogy először ráakasztja a mutatóujjára (1. kép b.), majd elhelyezi a tekerés megkezdéséhez (1. kép c.). Ezután ötször rátekeri a mutató-, középső- és gyűrűsujjára (1. kép d.). Óvatosan lehúzza ujjairól (1. kép e.). Az így képződött karikát egyszer megcsavarja, úgy, hogy nyolcas formája lesz (1. kép f.). Majd a nyolcas két karikáját egymásba hajtja (1. kép g.). Ezután a lelógó szálat az így képződött kis karikán lazán áthúzza, így már ezen a szálon rajta van a kilenc csimbók (1. kép h.). Négy ilyen kilenc csimbókot készít el. A gyerek fürdetésekor a teknő négy sarkára helyez egyet-egyet. Ezután betölti a fürdővizet. Ekkor, még mielőtt be- 1. kép. a.h. Bölcső készítése elkötött anyatej visszaszerzésére. (Tiszaszöllős, Szolnok m.)