Ethnographia • 76. évfolyam (1965)
Tanulmányok - Bodgál Ferenc: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége 521—546
A Borsod Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége Erdős Kamill emlékének Magyarországra a cigányok a XV. század elejétől (napjainkig) vándoroltak be s szokásaikat, viseletüket, jellegzetes foglalkozásaikat sokáig megtartották. A különféle források sokszor említik őket mint kovácsokat, akik öröklött ismereteikkel nagy szerepet töltöttek be mint fegyverművesek, kohászok, falusi kovácsok. TERÉNY János — a magyar vasművesség egyik jelentős történetírója — túlzott jelentőséget tulajdonít nekik, s szerinte a vasgyártás egyik módját „mely a bucaművelet egy neme volt, Magyarországon meghonosították. De, sőt az indiai vasgyártást Európa több országai is a vándorló cigányok révén ismerték meg." A különféle források sokszor túlzó megállapításaival szemben aránylag kevés néprajzi adatot, leírást találunk a cigánykovácsokra s ezek a munkák a Pallas Nagy Lexikona IV. köt. Bp. 1893. 361. 1417-ben vándoroltak fe? az országba és tehát Abaúj megyébe is a czigányok." KOEPOKAY : Abaúj-Torna vármegye monográphiája. Kassa, 1876. 9. 2 Nagyon sok adatközlést találhatunk cigánykovácsokra vonatkozóan a Magyar Vaskereskedő című szaklapban, ezeket az adatokat azonban kritikával kell fogadnunk. Cigánykovácsok Budán a XIV. században. MV 1904. nov. 27. A vasas cigány. MV 1928. okt. 25. Mátyás cigánykovácsai. Magyar fikalismesterek Lapja 1907. dec. 1. Trencsén vármegyéből a múlt század elejéről a cigányokat úigy említik, mint akik szinte kizárólag kovácsolással foglalkoznak: ,,Az isodálkozásra méltó ebben a Vármegyében, hogy noha a czigányok majd az egész Magyarországban kicsiny koroktól mintegy természetesen beléjök rögzött muzsikájukkal mulattatják a községet, hellyel hellyel pedig még a nemesebbeket is, itten talán tsak egy muzsikus czigány sem találtatik, hanem a férfijaik kováts mesterséggel, néha lopással, az asszonyaik pedig meszelők tsinálással, s varázsolással támogatják gyámoltalan életeket." (JANISS János: Trentsin Vármegyéről, és ... három régi . . . várairól. Tudományos Gyűjtemény 1823. I. 13—14.) A cigányok mint jeles kovácsok szerepelnek az irodalomban, a képzőművészetben és a népies kéziratos művekben is. A debreceni Déri Múzeumban, VEMJÉX János által 1827-ben írt Mindenes Gyűjtemény 280—285. old. a következőt olvashatjuk: ,, . . . Mindeniknek öröksége/ Egy kalapáts s egy ülő/ Mindenik a falu végeim / Lakik s úthoz készülő / Mihelyt purdé fogantatik / Szép anyának méhébe / Mindjárt akkor hé áll mintegy / A kovátsok czéhébe / Születik kováts mesternek / Mihelyt jő e világra / Két három esztendő nem kell / Néki az igazságra ... / A morénak már a Vajda/ Kiszabja a remeket / A ficzkóval mindjárt patkót/ S sarkantyút készíttetnek . . . (Déri Múzeum 186—1960. „A Czigányról". A versre Juxon Viktor szíves útmutatása révén akadtam. 3 TERÉNY János: Bolgár Tamás vajda. Bányászati és Kohászati Lapok LXVII. (1934), 134-135. Arra, hogy a cigányok vaskohászattal foglalkoztak volna, csupán egy — nem teljesen megbízható — adat van. Állítólag 1763-ból és 1769-ből származó iratok említik Andrássy István telepét, ahol a cigányok mint hámorosok dolgoznak s pl. csak 1762-ben 1160 bécsi mázsa nyersvasat dolgoztak fel. (Magyar Vaskereskedő 1906. júl. 15.)