Ethnographia • 78. évfolyam (1967)

Tanulmányok - Bodgál Ferenc: Az ároktövi kovácsok 202—218

Az ároktövi kovácsok A paraszti közösség egyik legnélkülözhetetlenebb iparosa a kovács. Munkájára az elmúlt évszázadokban nagy szükség volt. Ő készítette a termelő­eszközöket, javította a gazdasági felszereléseket, szekereket készített, lovakat vasalt, állatokat gyógyított stb. Szerepe volt a mezőgazdaság kapitalizálódása során az eszközváltás meggyorsításában, a parasztgazdaságoknak a korszerűbb vaseszközökre való áttérésében. Sokirányú munkájára, a paraszti közösségben elfoglalt társadalmi, gazda­sági szerepére kevés publikált adatunk van. Egy adott időszakban és közösségben gazdasági és társadalmi szerepének, munkájának sokfélesége és mennyisége még ezután kutatandó feladat. Dolgozatunkban a Borsod megyében levő Ároktő község kovácsainak első­sorban a század eleji munkáival foglalkozunk helyszíni néprajzi gyűjtések, vala­mint írásos források alapján. * Ároktő Borsod megyében a Tisza partján levő község. PESTY Frigyes sze­rint: ,,A helység 300 házból áll, népessége 1800 lélek, kik mindnyájan tősgyökeres magyar ajkú lakosok, s kik közül 600 az R. Cath. 1200 a Helv. hitvallást követi . . . A helység határainak összes területe az 1858-ik évi tagosítás alkalmával történt s hitelesített felmérés szerint 6652 Catastrális hóidat teszen, melyből 3326 hald a méltóságos Egri Fő Káptalan, 3326 pedig a volt úrbéresek tulajdona; a lakosok egyetlen kenyérkereset módjuk s foglalkozások a baromtartás, mert széles, homokos és vízállásos földjük szorgalmas mivelés mellett is 2—3 magnál többet nem ad."­ A Tisza lecsapolásával, illetve szabályozásával változik az ároktői határ, a múlt század végén már a lakosságnak inkább a földművelés nyújt megélhetést, bár az állattartás sem jelentéktelen. Az állattartás egykori jelentőségét mutatja a község kertes települése, mely a mai napig is jól megfigyel­hető. Az 1895-ös statisztika szerint a szántóterület 2133 hold, a legelő valamivel több; 2262 hold, kert 59, rét 1325, szőlő 67, erdő 294, nem termő terület 534 hold. Az összes terület 6667 hold, vagyis 15 holddal több, mint a PESTY Frigyes által már fentebb említett adatok. A gazdaságok száma 412. 2 A földművelést ebben az időben, de még később is a lakosok három nyo­másban űzik. Az idősebbek visszaemlékezése szerit fekete ugar volt. A föld egy­harmadát búzával, egyharmadát rozzsal vetették be, az utolsó harmad volt ugar. 1 PESTY Frigyes: Helynévtár. Borsod m. Ároktő, 1864. 34. p. Országos Széchenyi Könyv­tár Fol. Hung. 1114. 2 A magy. kor. országainak mezőgazdasági statisztikája. I. Bp. 1897. 338—339.

Next