Ethnographia • 80. évfolyam (1969)
Kisebb közlemények - Égető Melinda: Gergelyjárási ének és János napi köszöntő a XVIII. századból 568—572
Egy ,,Göcsej"-nél korábbi „Göcse" tájnév, illetve névalak mellett szól egyrészt a pacsai család 1699-től kimutatható „Göcsei" ragadvány neve, továbbá egy GÖNCZI által közölt népi adat tájnevünkről: Ej, eza vidik de csúnya Göcse / 21 Bárhogyan is áll a dolog, tájnevünk alakulása, változása, különböző változatok egyidejű létezése ténynek tekinthető. 22 A másik variáció annak a feltételezése, hogy a Göböcse szó nem elírás, hanem a Göcsej szónak egy korábbi formája, melyből — talán több fokozaton át — kialakulhatott a népnyelvben a későbbi Göcse, illetve a mai Göcsej szó. Ebben az esetben nemcsak a táj fogalma, hanem elnevezése terén is meglenne a változások mellett is fennálló kapcsolat, a kontinuitás. A hangtani lehetőségek elbírálása a nyelvészek feladata. Vizsgálatra érdemes kérdésnek látszik az is, hogy a „göcs" szóval azonos értelmű (vidékünk egyenetlen, dombos-völgyes, „göbörcsös", „göcsörtös" földrajzi jellegét kifejező) ,,göb" gyökszóval 23 nem hozható-e esetleg kapcsolatba a „Göböcse*" tájnév, 24 illetve a feltételezhető későbbi Göcse, és a mai Göcsej tájnevünk? . . . A problémák tisztázásához bő anyag szükséges. A „Göböcse" szóra, tájnévre — eltérően a családnévben megőrzött tájnévtől — csak egy adatot sikerült eddig találnunk. Lehetséges tehát, hogy ezért ma még korai a szó eredetének a megoldása. A Göcsej szóval, tájnévvel kapcsolatos új adatok — Göböcse, 1689. és Göcsei családnév 1699-től — közlése azonban ebben az esetben sem felesleges. Az új, az eddig ismertnél 70 — 80 évvel korábbi, XVII. századi adatok egyrészt a táji-etnikai egység korai létezésére hívják fel figyelmünket, másrészt pedig elősegíthetik a Göcsej szó eredetének a meghatározását is. 25 SZENTMIHÁLYI IMRE Gergelyjárási ének és János napi köszöntő a XVIII. századból Irodalomtörténeti, néprajzi és zenetörténeti kutatásunknak közismerten fontos forrása a XVI. századtól figyelemmel kísérhető, hol virágzó, hol stagnáló kéziratos énekköltészet. Méltán fordult felé a figyelem már a XIX. század második felében. A kérdés exponáltságát mutatja, hogy SZABÓ T. Attila jelentős összeállítása óta az utóbbi években újabb számbavétel történt. A STOLL Béla gondozásában megjelent bibliográfia és a Régi Magyar Költők Tára új folyamának eddig megjelent, XVII. századi kötetei, immár a nyomtatott szövegeket is felölelve (s amelyeket remélhetőleg mihamarabb további kötetek követnek) — nagymértékben hozzáférhetővé teszik a kutatás számára az eddig feltárt anyagot. Talán éppen az eddigi szétszórtság volt az egyik ok, ami miatt folklórkutatásunkban nem jutott kellő szerephez a kéziratos énekköltészet. A remélhetőleg mielőbb publikálásra kerülő szövegek minden valószínűség szerint közelebb segítik népköltészetünk sok kérdését a megoldáshoz. E feltáró munkához szeretnénk jelen esetben csekély adalékkal szolgálni egy XVIII. századból származó Gergelyjárási ének és egy János napi köszöntés töredékének ismertetésével. Mivel a kézirat a közelmúltban teljesen újonnan előkerült darab, szükségesnek látjuk röviden, de teljes egészében ismertetni. 1969 tavaszán, néprajzi gyűjtés alkalmával Madocsa községben (Tolna m., paksi j.) került elő ez a XVIII. századi verseskönyv-töredék.Mérete: 8,5 X 10,8 cm. Táblája nincsen, első és utolsó lapja, valamint szülei erősen rongáltak, így helyenként a szöveg is olvashatatlan. Összesen 24 lapot tartalmaz, szemmel láthatóan másodlagos összefűzésben. A szöveg két kéz írása s abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mind 21 GÖNCZI, 22. " A nyelvérzék ma sem biztos abban, hogy tájnevünk Göcsej vagy Göcse, pl. gyakran, különböző helyekről kapunk „Göcsei Múzeumnak" címzett leveleket. 13 BENKŐ Loránd főszerk.: A magyar nyelv történeti — etimológiai szótára. I. (bp. 1967), 1080 — 1081. " A „göb" gyökszóból sok hasonló értelmű szó származik. Éppen Zalából ismert pl. a „göbörcs" tájszó: „göröngy, göcsös, forradásos" értelemben. — L.: SZINNYEI József: Magyar Tájszótár, valamint az Új Magyar Tájszótár kéziratos anyaga, a „göbörcs" címszó alatt!a. A Göcsej szóra vonatkozó eddigi elméleteket összefoglalta SZENTMIHÁLYI Imre: A göcseji nép eredethagyománya (Bp., 1958.), 6. — A legújabb elmélet e téren NYÍRI Antaltól származik: Hangutánzó eredetű térszínforma nevek (Néprajz és Nyelvtudomány, V—VI., 55—62, 61.). THALY Kálmán: Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok. Pest, 1864.; Uő.: Adalék a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Pest, 1872., ERDÉLYI Pál: Kurucz költészet. Bp. 1903. Régi Magyar Költők Tára. I—VIII. k. Bp. 1877-1930. 2 SZABÓ T. Attila: Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI—XIX. században. Zilah, 1934. 3 STOLL Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565 — 1840) Bp. 1963.