Ethnographia • 81. évfolyam (1970)

Tanulmányok - Korner Tamás: Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból B, A halál és a halottak 55—96

Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból B) A HALÁL ÉS A HALOTTAK Bevezető* Mindazok, akik folklór anyaggal dolgoznak, tisztában vannak azzal, miért elsőrendű fontosságúak a különböző katalógusok. Az anyag beható és átfogó ismerete nélkül egyetlen munka sem lehet teljes értékű. Különösen igaz ez az olyan, már eddig is hatalmas felgyűjtött anyaggal rendelkező folklór műfajokra, mint például a lírai dalok, ballada, mese, monda stb. Az International Society for Folk-Narrative Research is felismerte a prózai epikum rendszerezésének szükségességét. A szervezet 1963. októberében, Budapesten megtartott értekezletén megállapodás született a különböző orszá­gok készülő mondakatalógusainak összehangolásáról, egy kijelölt bizottság pedig javaslatot dolgozott ki az európai mondaanyag rendszerezéséről. 1 A magyar mondakincs katalogizálásával már korábban is többen foglal­koztak, de e munkálatok a megvalósulás stádiumába nem, vagy ha igen, tökéletlen formában jutottak el.2 Az ISFNB budapesti kongresszusa után három csoportban indult meg a munka: a hiedelemmondák katalogizálása mellett a történeti mondákkal DOBOS Ilona, az eredetmondákkal NAGY Ilona foglalkozik. 3 * A magyar hiedelemmonda-katalógus készítésének munkálatai még nem fejeződ­tek be. Eddig mintegy 4500 szöveget dolgoztunk fel, azaz az anyaggyűjtés munkálatai még korántsem tekinthetők lezártnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az itt bemutatásra kerülő fejezet nem a végleges változat. Ha a típusok számában jelentős változásra nem is számíthatunk, annál inkább a variánsok mennyiségében. Hogy mégis, már a jelen­legi stádiumban közlésre érdemesnek véltük a fejezetet, annak oka az, hogy szeretnénk, ha minél többen és több oldalról tennék meg kritikai észrevételeiket. Csakis így érhető el, hogy a végleges forma kialakításában már ezeket is felhasználhassuk és az esetleges fogyatékosságokat kiküszöbölhessük. A szerző tehát kér mindenkit, aki úgy véli, hogy javaslatai, bírálata, megjegyzései elősegíthetik a katalógus teljesebb, tökéletesebb meg­valósulását, hozzák ezeket nyilvánosságra, akár e folyóirat hasábjain, akár más formában, egyben szeretne ezekért előre is köszönetet mondani. 1 Tagung der Sagenkommission der International Society for Folk-Narrative Research. Acta Ethnographica XIII (1964) 131. 2 Konkrét katalogizálási kísérlet eddig mindössze egy történt: SZENDREY Zsigmond: Magyar népmondatípusok és tipikus motívumok. Ethn. XXXIII (1922) 45 — 64. A katalo­gizálás elméleti kérdéseivel korábban többen is foglalkoztak, így pl. BALASSA Iván: Karcsai mondák. Bpest 1963. MNGY. XI. 13 — 36. DÉGH Linda: A Systematic Ordering of the Hungarian Legends. In: Tagung der „International Society for Folk-Narrative Rese­arch" in Antwerp. Antwerpen 1963. 66 — 74.; DÉGH Linda—BALASSA Iván: A magyar mondaosztályozás kérdései. Előadás a Magyar Néprajzi Társaság 1966. március 16-i ülé­sén. VOIGT Vilmos: A mondák műfaji osztályozásának kérdéséhez. Ethn. LXXVI (1965) 200 — 220; továbbá BÉRES András, DOBOS Ilona, FERENCZI Imre, LTIBY Margit, NAGY Ilona, SÁNDOR István.­­ Jóllehet a három csoport anyaga néha fedi egymást (így például a történeti és hiedelemmondák között is találhatunk kincsmondákat), nincs különösebb akadálya, hogy a három részterület munkálatai egymástól elkülönülten történjenek.

Next