Ethnographia • 92. évfolyam (1981)

Közlemények - Kós Károly: Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. 471—478

Kós Károly Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához Egy szabad székely család végrendeletei, osztálylevelei a XVII. századból 1948-ban, dr. Gh. FOCSA bukaresti etnográfussal „csíki házat" keresve a bukaresti „múzeum-falu", a Muzeul Satului részére, Csíkszentgyörgyre is elvetődtünk, hol házi­gazdánk esti böngészésre egy régi iratköteget adott át. Az iratköteg számos írása közül 10 a helybeli Botskor „birodalom" (birtok) örökösei között még a XVII. század első felében zajlott viszálykodásból maradt. (Az alcsíki, valószínűleg szentmártoni eredetű Botskor [Bochkor]-okkal a XVII. században Csíkszentmártonon kívül még Tusnádon, Mindszenten, Szeretszegen, Kozmáson, Dem­en, Szentkirályon és Csíkszentgyörgyön talál­kozunk. A Csíkszentgyörgyiek Katona-részen való, tehát sem jobbágy, sem kutyabőrös nemes, un. szabad székely családok voltak.) Engem a családtörténeti vonatkozások kevés­bé érdekeltek, viszont kijegyezhettem olyan részleteket, melyek értékes utalásokat tartal­maznak az ottani korabeli örökösödés rendjére, a nőket illető „belső házi eszközök"-re, textíliákra stb. (1627), valamint „az öss házhoz való földek"-re (1614) és a „külső rész"­re (zab- és búzaföldek, szénafüvek), melyet „örökösen fiúról fiúra adtak" (1636). Ugyan­akkor a vitás földek megjelölésére lépten-nyomon előforduló határnevek is sokat elárul­nak a korabeli alcsíki gazdasági rendről. 1614-ben a végrendelkező Botskor Mátyás (?) „az öss házhoz való földek"-et úgy osztja szét fiai közt, hogy a nagyobb tagok együtt maradjanak, ne aprózódjék el a föld, hogy pl. ,,( . . .) ne mennének az Udvarhely Széki Szt. Mártoni jószágnak borozdánként való osztogatására". 1627-ben Botskor János ,,testimonium"-ában (végrendelet) a „külső részt" fiaira hagyja, a „belső jószágot nézi abban a feleségem, az meddig az én nevemet viseli, része szerént benne hagyom (...) ha hol pedig nevemet el hagyná, vissza szálljon az ősre, az árvákra"; viszont „ha a fiaim az feleségemnél nem lakhatnának az belső örökségemen, csinálljanak egy házat néki". A Botskor család egy nő leszármazottjának 1640-ben keltezett panaszleveléből világosan kitűnik, hogy a Botskor leány­jogot tart mind anyja, mind nagyanyja „részire". 1640: ,,( . . .) Vágjon itt Csík Székben Szt Györgjön egy belső ülés helly (telek), kin tü laktok, az mellynek Vicinussa (szomszédja) ab una (egyfelől) Csedő István biro­dalma, ab alia (másfelől) Ványolos Páll jószága, melyet ugyan magatok birtok, ezen a meg nevezet jószágon voltanak épületek, tudniilik egy ház Kamarástól, ajtón való zárral együtt, és egy istálló, annak felette 5 kád, és egy hordó, 3 kar (szószék) és 2 pad, és egy láda, ki ugyan az Anyámé volt, és abban egy kékes párna helly és egy Vereses, egy Veres Széllya Lepedő, egy gjolts ing, egj fel szedet Veresses Katrincza, egy Cserén, 2 Vass Karika, az Korongon való, Ki ugyan az én szülő Anyámé volt, és ő atta volt oda, noha az malmot testamentumban néktek hagyta Botskor Mátyásné, egy nagy fejsze, ezeket a meg irt bonumokat mindeneket még Kévánok tölletek, mert testamentum szerént az meg holt Botskor Mátyásné nékem hagyta, az Testamentum tétel is volt itt Csik Székben Szent Györgyön, ezen fellyül meg irt jószágotokon az el mult 1630 esztendő­ben Die 17 Octobris; ezekben ha valamit tagadnátok hogy testamentum szerént nékem nem [hagyatott] volna, producálom (felmutatom) a testamentumot is ( . . .), ha kíván­tatik élő bizont (tanút) is fogok (...)• Annak felette egy Zöld szinü posztó Szoknyát és egy derekalljt, 2 párnát, azt is még kívánom töltetek, még annak felette a Nyomásban való földeit mi ugorlottuk vala meg, és azt Kegyelmetek vették volt bé felibe, úgy mint két földet felső mezőben, az egyik föld vágyon Egres Asszo fejében, az Lakban az maga­tok Csűrén kül Valónak valamint Toroczkai István, és Barcsai Méltóságos Uraimék, kit Gyüttő István bir, . . . ezek is vannak itt a Csik­szt Györgyi határban, ezeknek is a két földön tet gabonának az felit magamnak kévánom, ugy mint az Nagy Anyám részit, mert akkor meg mondottam, hogy az kinek illik, annak maradjon, ergo, én voltam köze­lib való Atyafiú, ezt is ha tagadnád doccalom (documentaient) ..." A végrendeletekben és a hagyatékkal kapcsolatos más írásokban szereplő csík­szentgyörgyi határnevek: 1614: „Utzába, vám tövin" (k.), „az áll lábban" (sz.), „az Botskor Pál Tserée mellett" (sz.), „az két viz között az Sükösd Benedek kapujánál", „nagy mezőn fordulóban az határ Széllyben, az nagy völgy oldalán az zabb földet . . ." (sz.), „más felé fordulóban ebbháton 3 köböl búzának való földet" (sz.), „Uzahorgyába két szekérre való szénafüvet" (k.); 1624: „Nagy Mezőn", „Közép hosszúban" (sz.); 1626: „Egres aszó nevü helyen", „Egres aszó Bérczin" (sz.). 1627: „Nagy Mezőn az

Next