Ethnographia • 96. évfolyam (1985)
Tanulmányok - Takács Lajos: „Megcsapatás emlékezet okáért." 30—41
A Somogy megyei Szobon tartott 1736-os határjáráson számolt be az egyik tanú arról, hogy a ,,Török időben, midőn egykor az Szobi erdőkben bizonyos gyilkosság történt volna, Szobnak akkor kéli Török ura, ki menvén azon történt gyilkosságnak kelit megh nézni, mellyik határban történt légyen, akkoron ezen Fagyas János névő embert Borkutnál, ugy mint Szobi határon megh csapatta légyen, emlékeznék megh az határrul. Azért is mind akkor, mind pedigh az este mindétigh hallotta — számolt be már a következményeiről is — hogy Szobiak az felül irt határjelekigh békivel, minden háborgatás nélkül birták az határt . . . ", 19 De ugyanez előfordulhatott a török után is, amint arról a Pest megyei Gyallán 1786-ban tartott kihallgatáson az egyik tanú beszámolt, aki „Gyallai lakta idejiben, Jankó János nevü akkori Gyallai Pusztának földes Ura, ezen megh nevezett Gyallai Pusztának folyó határait a Tanúval együtt vizsgálván, azon alkalmatossággal ezen nagy határ hányáson — melyet meg is mutatott — a Tanút megh verte légyen, mondván, emlékezzél meg, úgymond ! hogy ezen Nagy Határ hányás Gyallai és Tisza Sápi Puszták között folyó határnak tartatik . . . ". S amint még hozzáfűzte ,,az igy feljebb tett okokból tudgya azt is". 20 Alkalmat szolgáltatott a határ megtekintésére épp úgy, mint az emlékezetnek veréssel való rögzítésére a földek eladása és átvétele is. Erről számolt be a Pest megyei Sződön 1723-ban tartott kihallgatáson az egyik tanú, aki szerint ,,a midőn néhai Tisztelendő Bendő István Uram és Váczi Tóth György, néhai Madács János Uramtul Sződöt megh vették volt, azon Danics Pál nevü Legényt, a ki is akkor Tóth Györgynél szolgált, a homok hegyen meghötögették arra a végre, hogy emlékezzék róla, hogy addig vagyon a" Sződi határ". Ugyanis ez alkalommal is „járván a Sződi határokat, meddig legyenek, hogy tudhassák határjait" az új gazdáik is. 21 Hogy hol történt a megverés ? Változatos helyei lehettek annak. A lényeg az volt, hogy valamely nevezetesebb, emlékezetes határjelnél erősítsék meg az emlékezetet. A Bihar megyei Szeghalomban 1823-ban egy hányott határnál, „ahol most a Csökmei malom áll", történt az, hogy „eztet megh verték", említette az egyik tanú. 22 A Pest megyei Pándon 1738-ban az egyik tanút fiatalon, „tizenhárom esztendős korában a Kávai Határnak Székben levonták a partra. Pándi lakos Mód András, Bizony János és Bogárdi András ott megverték, mondván nekie, errül emlékezzél, itt vagynak Pándi, Pilisi és Kávai hármas Határok". 23 1766-ban a Torna megyei Görgőn, amint azt az egyik tanú elmondta, határjáráskor „tanulván egy határ hányást, emlékezetül tehát ugyan e' Tanú Testvérét, Kocsis Andrást, néhai Oravecz Tamással együtt azon hányásra le tették és mind kettőjüket megh csapták, ugy mint határon . . . ". 24 Szentesen, 1728-ban, amikor „az Harcsás Szigettyének felső Szegeletén az határt felhanták, Ellésiek és Bökenyiek, az egyik tanú elmondása szerint, azon alkalmatossággal jelen volt a Fatens, ahol ott meg is verték". 25 Gyakori volt, hogy a fiatalt valamely emlékezetes, kettes határnál verték meg, mint az a Komárom megyei Császáron is történt, 1653-ban, amikoris „két föld határokon Császári Német Bálintnak már megholt, akkor élő fiát, ezen Határoknak nagyobb és bizonyosb emlékezetire, az Határ-járáskor megh verték . . . ", 26 1732-ben a Fehér megyei Ráczalmáson is egy kettes, kezdő halomnál fogták le az egyik helybeli lakost és „azon hánt határon megh is csapták, hogy tovább is emlékeznek megh azon határrul . . . ". 27 A Pest 19 OL., Inquisitio Juratorum T. R. 17/2789. 20 OL., Inquisitio Juratorum T. R. 17/2289. 21 PML., XXXIII., М/С. 22 OL., Esterházy cs. hg. á. lt., 580/95/V. 23 OL., Szilassy es. lt., 2/3. 24 OL., Esterházy cs. hg. á. lt., 569/93/1. 25 OL., Keglevich cs. lt., 2/II/L 211 OL., Esterházy es. gesztesi lt., 2/XI. 27 OL., Inquisitio Juratorum T. R. 17/2339.