Ethnographia • 100. évfolyam (1989)

Tanulmányok - F. Dózsa Katalin: A Muskátli c. kézimunka-újság és a magyaros öltözködési mozgalom az 1930-as években. 329—341

F. Dózsa Katalin A Muskátli című kézimunka újság és a magyaros öltözködési mozgalom az 1930-as években­­ A mozgalom előzményei „Talán egy nemzetet sem áldott meg a teremtő olyan gazdagon szép és hasznos tehet­ségekkel, mint a mi népünket. A magyar paraszt vésőjét, bicskáját művészi ügyességgel használ­ja, míg felesége a tű mestere. Ő maga teremti meg a legszebb mintákat, mert veleszületett művé­szi ízlését nem befolyásolja, nem ferdíti el a kultúra. Már évek óta használtak asszonyaink házi­ipari termékei, remek szép asztalneműek, ágyterítő­k, süggönyök összeállítására, de legújabban mind keresettebbek lesznek a háziipari hímzésekkel díszített ruhák, melyek értéke messze fe­lülmúlja a gyári tuc­at-munkát"­ -írta 1915-ben a Divatsalon nevű divatlap, és néhány ötletet is adott a háziipari hímzések felhasználásához. A mellékelt minták azonban főleg dalmát és rutén eredetűek, illetve nem köthetők egy meghatározott tájegységhez. A Divatsalon modelljei jellegzetes példái a századforduló népies irányzatának. „Az úri közönség" figyelme a XIX. század utolsó harmadában fordult a népművé­szet felé.­ Hamar felismerték azt is, hogy a népi hímzések megrendelésre való készítése kenyeret adhat a nyomorgó parasztság asszonyainak, így került sor — nemcsak hazánk­ban, de Európa más országaiban is — a háziipar létrehozására, támogatására. A svédek pl. már 1­870 körül komoly háziszőttes háziiparral rendelkeztek. Komoly exportja volt a bol­gár, török, balkáni hímzéseknek is, melyekre a törökellenes felkelések, a háború irányította a ügyeimet.­­ Hazánkban GYARMATHY Zsigáné, a bánffyhunyadi takarékpénztár igazgatójának felesége figyelt fel a kalotaszegi asszonyok hímzéseinek szépségére, s nem csupán össze­gyűjtötte őket, de újakat is készíttetett. Ezeket 1881-ben a budapesti Vigadóban rende­zett Nőiparkiállításon mutatta be, majd az 1885-ös országos ipari kiállításon, ahol nagy si­kert aratott.­­ Felvidéken HOLLÓSY Mária gyűjtötte össze a régi varrott emlékeket, köztük XVII—XVIII. századi úri hímzéseket is, amelyeket mintaforrásként használt és újrahímez­tetett. T­evékenységét Izabella főhercegnő támogatta, s így jött létre az Izabella Háziipari Egylet 1894-ben. 1896-ban a millenniumi kiállítás matyó szobája divatba hozta a matyó hímzéseket. Végül 1909-ben megalakult az Országos Háziipari Szövetség, amely igyekezett a többi tájegység kultúráját is felhasználni, motívumait újrahímeztetni, szövetni.­ ­Ez a dolgozat egy hosszabb, még további kutatásokat igénylő részletesebb tanulmány össze­foglalása. Lehet, hogy a további kutatással még bizonyos részleteket tisztázni lehet. 2Divatsalon 1914. 15. 2. 3Már a reformkorban és a kiegyezés táján is felhasználtak bizonyos népi formákat, pl. a szűrt, de nem ez volt a jellemző.­­A külföldi, hasonló kezdeményezéseket itt csak példának említem, részletes feldolgozásuk későbbi feladat.

Next