Ethnographia • 102. évfolyam (1991)

Kutatók, életművek - Personalia - Fél Edit: Összegző visszatekintés a paraszti társadalom kutatására. (A retrospective Synopsis of my Explorations of Hungarian Peasant Society 168-180

foglalkozik a családszervezettel, a községgel mint közösséggel és a közigazgatással. Mintegy a társadalomnéprajz témakörei itt integrálódnak a népi műveltség többi jelenségének leírásához, sőt válnak viszonyítási alappá azok elrendezésében. A községtanulmányok módszerének kifejlesztése szempontjából is szükséges említenem a martosi kutatásokat, bár részletesebb taglalásuk később következik. Eredetileg a martosi gyűjtés is egy monográfia megalapozására folyt. A tervezett községtanulmány részben épp azért hiúsult meg, mert a bocs óta érzékenyebbé vált gyűjtőmódszerrel olyan gazdag anyag gyűlt össze­, aminek a kötetbe rendezéséhez még nem voltak készen az átfogó kategóriák — nem is illett volna bele az akkori­ban terjedelmileg is körülhatárolt publikációs műfajokba. Így született meg a könyv a martosi nagycsaládról és jogszokásairól, amelyik a családszervezet funkcionálásá­nak rajzával a mindennapi életvitel, személyes kapcsolatok, a munkák megszerve­zése, tulajdonviszonyok számos részletét leírja. Hasonlóképpen egy átfogó társada­lomrajz háttere előtt rajzolja föl a martosi viseletről készült tanulmány is az öltöz­ködésnek a társadalmi pozíciót, alkalmat, állapotokat kifejező, finoman kidolgozott jelentésrendszerét. A Néprajzi Múzeumban munkaközösségi szervezésben folyt az ötvenes évek­ben a tiszaigari és a mezőkövesdi monografikus vizsgálat. Egyiknek sem jelent meg eddig összefoglaló eredménye. Saját hozzájárulásom jellegébe, gyűjtőmódszerem alakulásába részpublikációk világítanak bele. A tiszaigari társadalomról adott „fe­jezetek" a falu egészét összefűző — mai kifejezésekkel — identitástudattól, kommu- 1. kép. Kiállításrészlet (1953) a Néprajzi Múzeumban a martosi viseletgyűjtésből

Next