Ethnographia • 104. évfolyam (1993)

Ismertetések - Ujváry Zoltán: Népi táplálkozás három gömöri völgyben (Cs. Schwalm Edit) 256—257

Az első tanulmányban a szerkesztő egy helyi, tapasztalt önkéntes gyűjtővel, ANGYAL Bélával közösen mutatja be, a jelenleg több mint 11 000 lelkes, majdnem színtiszta magyar lakosságú kisváros természeti­ és társadalmi viszonyait, határhasználatát és a határ birtokstruktúráját a vizsgált időszakban. Különösen érzékletes a parasztság különböző rétegeinek finom „kitapintása", a parasztság soraiban ez idő tájt végbemenő elszegényedési folyamat tükrében. A kisalföldi tanyás települések vizsgá­latához értékes adalékot nyújt, a tanyásodás helyi formáinak bemutatása, amely a túlnépesedés és az öröklési rend miatt fellépő birtokelaprózódásnak és földhiánynak a következménye volt. A leírtakat statisztikai adatokkal is gazdagon alátámasztják a szerzők. A „Zsákmányoló gazdálkodás" című fejezetben DANTER Izabella precízen részletezve foglalja össze a település gyűjtögetését, méhészetét, vadászatát és gazdag halászati emlékeit. Az „Álattartás" és „Földművelés" c. fejezetek ANGYAL Bélától illetve GUDMON Ilonától - a pontos leíráson túl -hangsúlyozzák, hogy az állattartásban a fajtaváltás, a földművelésben a takarmánytermesztés térnye­rése csak a vizsgált időszak második felében ment végbe. GAAL Ida Guta gyümölcs- és zöldségtermesztésével foglalkozik a könyv ötödik fejezetében. A termesztett gyümölcsfajták adattárszerű felsorolása a helyi tájnevekkel és a nevek magyarázatával gondos és alapos adatgyűjtést sejtet. (A statisztikai adatokat viszont kár, hogy nem mutatja be a szerző!) KISBÁN Eszter - sajnos mindmáig kéziratban létező - kisalföldi táplálkozás monográfiáját, a helyi adatokkal hasznosan szélesíti a kötet táplálkozással foglalkozó dolgozata VARGA Lídiától. Az adatokon túl, a szerző kísérletet tesz a termelés és fogyasztás táplálkozásbeli összefüggéseinek feltárására is. A könyv rövid, de annál fontosabb fejeze­te a megtermelt javak cseréjével foglalkozik. A javak cseréjének formáit és annak változásait folyama­taiban is érzékelhetővé teszi az olvasó számára a tanulmány szerzője, LISZKA József. A nyolcadik fejezetet ismét FEHÉRVÁRY Magda írta. A vizsgált időszakban a parasztság gazdasági magatartását, a gazdaságok változásának menetét, főbb vonalaiban öt témakörbe foglalja a szerző: 1. A pa­rasztgazdaságok ingatlanai, 2. A gazdaságok egyéb termelőeszközei, munkaeszközei, 3. Munkaerő, 4. Önellátás, beszerzés, árutermelés, 5. A parasztgazdaságok típusai. Összefoglalva, a kötet egy nagyon fontos láncszem a kisalföldi paraszti gazdálkodás egészének részletező feltárásához, a termelés-fogyasztás illetve önellátás és árutermelés összefüggéseit is hangsúlyozva. FEHÉRVÁRY Magda a könyv bevezetőjében írja, hogy ugyanezen kutatási program keretében még három (más-más járásban fekvő) településen tervezik a Kisalföldön, a hagyományos gazdálkodás vizsgálatát. A további három kutatópont anyagának felgyűjtését és feldolgozását az egész hazai néprajztudomány kíváncsian és lelkesen várja. A munka elvégzéséhez kívánunk erőt és sikert! Budapest/Bécs BALOGH BALÁZS Újváry Zoltán: Népi táplálkozás három gömöri völgyben. Gömör néprajza XXIX. Debrecen, 1991. 273 p. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke Gömör - „Magyarország kicsinyben". Ezzel bocsátja útjára a Gömör kutatás eredményeit közreadó sorozat első kötetét ÚJVÁRY Zoltán. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke 1979-ben kezdett kutatást e sajátos arculatú tájon. Az 1985-ben megjelent első kötet után immár a XXXV. is elhagyta a nyomdát. Gömör néprajzának XXIX. kötete három völgy népi táplálkozását kíséri figyelemmel. A korábbi szakirodalomban szórványosan talákozunk e tájra, illetve közvetlen környezetére vonatkozó, a táplálko­zás témaköréből készült munkákkal. MÁRKUS Mihály, MORVAY Judit és BODNÁR Mónika ta­nulmányai, illetve REGULY Antal, PALÁDI-KOVÁCS Attila, valamint LAJOS Árpád munkáinak egyes fejezetei jöhetnek számításba. Ezeket kibővítik a Gömör-kutatás koncepciójába illesztett ta­nulmányok, melyek e sorozat valamelyik kötetében jelentek meg. Pl. BŐDI Erzsébet gazdag anyagot felsorakoztató, elemző tanulmánya a Medvesaljáról és Kelemér környékéről, valamint ZSUPOS Zoltán munkái a gyűjtögető gazdálkodás köréből. ÚJVÁRY Zoltán életművét a folklórkutatás határozza meg, s ez a könyv - némi előtanul­mányokkal - kis „kirándulás" egy új területre. Gömör táplálkozásáról eddig ez a kötet sorakoztatja fel a leggazdagabb anyagot. A három völgy kiválasztása is szerencsés: egymástól eltérő táji-termelési sajátos­sággal rendelkeznek, s gazdaságilag is különböző fejlettségi fokot értek el. A legdélebbi a Szuha-völgye, megfelelő termőfölddel és állatállománnyal rendelkezett, a hagyományos paraszti életmód itt kísérhető legjobban figyelemmel. A Túróc-völgyi falvak határa elég mostoha, viszont a falvak egy részének jó megélhetést nyújtott a fazekasmesterség. Az edényekért kapott termények mellett az aratás­ból hozott gabona egészítette ki a kenyérnekvalót. A legészakibb a Csermosnya-völgye, a Gömör-Szepesi Érc­hegység és a tornai hegyek találkozásánál. A szűk völgyben sem a földművelés, sem az állattartás nem jelentős, a lakosok megélhetését a bányák, vashámorok és a különböző erdei munkák biztosították.

Next