Ethnographia • 108. évfolyam (1997)

Tanulmányok - Torma József, Almati: A sassal végzett vadászat hagyománya a közép-ázsiai népek folklórjában és a magyarok turulmadara 323

A SASSAL VÉGZETT VADÁSZAT HAGYOMÁNYA A KÖZÉP­ÁZSIAI NÉPEK FOLKLÓRJÁBAN ÉS A MAGYAROK TURUL­MADARA­­­ A közép-ázsiai népek néhány éve megalkotott nemzeti jelképei közül a kazakok zászlajára, és a kirgizek címerébe kiterjesztett szárnnyal lebegő, illetve kiterjesztett szárnnyal berzenkedő sas került. Úgy vélem, néprajzi, műveltségi és nyelvészeti megfontolások is komolyan alátámasztják: ez méltán történt így. A sas - mint látni fogjuk - uralkodói szimbólum, így megfelel a hazája irányítását saját kézbe vevő közép-ázsiai népek törekvésének. Azonkívül a sas több vonatkozásban e tájnak és népeinek jellemzője. Van egy idevonható sajátos néprajzi vonatkozású jelenség, amely csupán a közép-ázsiai nomád törökségi­­ népek körében és a Dél-Urálban ismert. A sassal végzett vadászatra gondolok, amelyre vonatkozó nyelvi és néprajzi anyagot két éve gyűjtöm a helyszínen. Magát a gyűjtött anyagot máshol kívánom bemutatni, most a kérdésnek csupán egy részletével, a témának a folklór­ban való megjelenésével foglalkozom, majd a magyar turulmondára teszek rövid kitekintést. A sassal végzett vadászatról a néprajzi szakirodalomban egy orosz nyelvű cikket, két-három kazak nyelvű, valamint egy kirgiz nyelvű kisebb kötetet találtam. Ezek a források azonban csupán csekély mértékben módosítják, legföljebb inkább megerősítik terepmunkán szerzett tapasztalataimat. Az európai és a törökségi (kazak és kirgiz) szaknyelvben egyébként jelentős terminológiai különbség van. Legelőször is e terminológiai kérdést próbálom meg tisztázni. A ragadozó mada­rakkal (főleg sólyommal) történő vadászatot ugyanis a világ számos táján jelen dolgozatom a sassal végzett vadászatról készülő monografikus feldolgozásom egyik részlete. E változat elkészülte előtt a témáról több előadást tartottam különféle változatokban: a nem­zetközi Abaj Tudományos Ülésszakon 1995. augusztus 6-án Almádban, a Mídiosz-ünnepségen Biskekben 1995. augusztus 23-án, valamint Budapesten a Magyar-Kazak Baráti Társaság és a Kazin­czy Társaság közös tudományos ülésén 1995. december 6-án, a Körösi Csorna Társaság 1995. de­cember 14-ei fölolvasó ülésén. Jelen változat a Magyar Őstörténeti Bizottság Honfoglalás és néprajz c. 1996. december eleji tudományos ülésszakára készült.­­ A "törökségi" kifejezésnek az egyébként töröknek vagy türknek nevezett nyelvcsalád tagjai­ra vonatkozó használatát Kovács Előd ajánlotta egy, a Magyarok Világszövetségénél 1995 nyarán tartott megbeszélésen. A "törökségi" kifejezést elfogadhatónak tartom, és a jövőben használatra ajánlom, minthogy ellene csupán az szól, hogy még nem szoktuk meg, mellete viszont sokkal több: kiküszöböli a török (1. "törökországi török" 2. "török nyelvcsaládra vonatkozó") és a türk (1. "középkori türk birodalmakra vonatkozó" 2. "a türk nyelvcsaládra vonatkozó") szavak többértelműsé­gét. Ethnographia CVIII. (1997) 1-2.

Next