Ethnographia • 109. évfolyam (1998)
Tanulmányok - Sabján Tibor: Tüzelőberendezések a történeti forrásokban II. 477—503
következtethetünk. Az adott korban vörös mázzal nem készítettek kályhacsempéket, tehát a kifejezés mázatlan és fényes, tehát csillámos, csempékre vonatkozik: az Aszszony Házában...téglából rakott tűzhelly fundamentumra futáson fényes veress kálhákból laposs rud vasra rakott szoritos csipkés és gombos tüzella kementze (Széplak, Kis-Küküllő m., 1737.). 334 B. Nagy Margit Oprakercisoran (asszony szobája, 1683.), Görgényen (vár, kis boronaház, 1652.), Bethlenen (1690.), Egeresen (1699.), Szombatfalván (XVII. század) talált „veres fényes kályhák"-ból épített tüzelőberendezéseket. 335 Vita Zsigmond a nagyenyedi kollégium 1722. évi leltárát elemezte a tüzelőberendezések szempontjából, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyakran emlegetett „fényes kályha kemence" kifejezés csillámos csempékből épített kandallót takar: egy tégla tűzhelyre rakott tisztességes fényes kályhából szegletesen párkányosan csipkésen, függősen, gombosan vaspántra tsinált kemencze. 336 Különösen árulkodó a következő leírás, melyből kiderül, hogy a fényes csempe mázatlan. Tégla tűzhelyre tsinált fényes kályha paraszt kemencze 331 A fentiek alapján azon a véleményen vagyunk, hogy a „fényes kályha" kifejezés leginkább a csillámos csempékre vonatkozik, bár az adatok egy részénél ezt nem tudjuk bizonyítani: szoba...fémjes kályhákból csinált kemencze (Kóródszentmárton, Kis-Küküllő m., kúria 1683. évi leltára). 338 a „zöld mázas kályha" A mázas csempék zöme az egyszerűen és olcsón előállítható zöld ólommázzal volt bevonva. A forrásokban „zöld kályhás kemence"-ként, „zöld mázas kemence"-ként vagy egyszerűen csak „zöld kemence"-ként említik az összeírók. A sümegi vár 1588-ban készült leltárában több változat is szerepel: Az ur zobaiban...Zöd mázos kemenche ... Az Jo Thamas hazában...Zeod kemenche 7. 339 Egy alsóregmeci (Zemplén m.) kúria 1675-ben kelt leltárában a kisded házban zöld mázu kályhás kemenczét rögzítenek a leltározók. 340 1787-ben Marosvásárhelyen készült az alábbi leltár: az utca felől lévő nagy házba...egy vason álló Zöld Kájha Kementze, és ugyan afféle Kájhákból rakott futta. 341 Érdekességként említjük meg, hogy a fogarasi vár 1656-os leltározója a zöld mázas kályhát annyira közönségesnek találta, hogy több helyen is így fogalmazott: Medgyesi Uram háza...vagyon egy Paraszt Zöold Mázas Kemence, melynek eleje vas, alka Téglából rakott. 342 Természetesen ebben az esetben a „paraszt" jelző nem mázatlan csempét jelent, de tudnunk kell, hogy egyedi szóhasználattal van dolgunk. "mázas kályha " A leírók által egyszerűen csak „mázas kályha"-ként emlegetett csempék valószínűleg a zöld mázas típushoz tartoztak: mázas kályhát hatot (Kolozsvár, 1585.). 343 A kemencze mázas kajdakból 13 Milor (Radnótfája, Maros-Torda m., 1804.). 344 „ sárga mázas kályha " Viszonylag ritkán szerepelnek forrásainkban a sárga mázú kályhák vagy kandallók. A gerendi (Torda m.) kastély 1653-ban készült inventáriumában a leíró a vajszínű máz láttán bizonytalankodott: az Ur legfelső nyári házára...egi fejér avagi sárga mázu keő lábakon álló kálihás tüzeles kemencze 45 A szerencsi (Zemplén m.) vár 1648-as inventáriumában több sárga mázas kályha is 334 EMSzT IV. 479.; közli még: Szabó T. Attila 1941. 72. 335 B. Nagy Margit 1970. 98-99.; 145. 336 Vita Zsigmond 1980. 88. 337 Vita Zsigmond 1980. 88. 338 U. etC. l.f. 360. 339 Kozák Károly 1969. 118. 340 U. etC. 3.f. 10. 341 EMSzT VI. 63. 342 U. etC. l.f. 202. 343 EMSzT VI. 62. 344 EMSzT VI. 62. 345 U. etC. l.f. 257.