Ethnographia • 109. évfolyam (1998)

Tanulmányok - Sabján Tibor: Tüzelőberendezések a történeti forrásokban II. 477—503

füzéri várban is: Deák ház...Egy öregh fejér kályhás kemencze kivül fűtő No.­­.. öregh alsó Palo­ta... Vagyon benne egy fejér kályhás kivül fűtő kemencze körülötte Pad székek No. 7. 321 A második csoportba olyan mázatlan kályhák tartoznak, melyeknek felületét az elhasználódás miatt bemeszelték. A paraszti gyakorlatból ismert ez az eljárás, de a leírások csak ritkán említik: egy szoba, meszelt kupás kályhával, rész (Zsid, Zala m., molnár ház 1856. évi leírása). 322 Hasonlóan csak meszelt szemeskályhát kell elképzelnünk az alábbi lakóházban: 10­ szoba - kályha veres kupás 1­2 dik szoba - kályha fehér kupás­­ (Keszthely, Bolha u. hajdú lakás 1847. évi leírása). 323 A kályha lemeszelése a paraszti gyakorlatból is ismert, Erdélyben a mázatlan kandallókat, a Dunántúlon a mázatlan szemeskályhákat meszelték be. " 4 A fehér kályhák harmadik csoportját a viszonylag ritka fehér mázas kályhák alkotják. Ezek ónmázas technikával készültek, ezért elterjesztésük a habánok működéséhez köthető. A Batthyány­kastélyok számadáskönyveiben 1637-ben található az első olyan kiadás, melyben fejér kemencze kaliba égetéséhez adott pénzt az új keretten Gerenczeinek a tiszttartó. 325 Egy fehér mázas kályhát említenek a borbereki (Alsó-Fehér m.) kastély XVII. század végén készült inventáriumában is: eme­leti bolt...kül fütö fejér bokaly kementze. 326 A fehér máz legtöbbször a színes mázas kályhacsempék alapszínéül szolgál, ahogy az egy 1625-ben kelt gyulafehérvári limitációban olvasható. Egy mázas kályhát, tarkát, fejér mázzal, jót, öreget 11 pénzen. 321 „fövenyes kályha " Ha nem is túl gyakran, de néha felbukkan a forrásokban „fövenyes kályha" kifejezés. Először homokos felületű mázatlan csempére gondolhatunk, hiszen a fából készült dúcok felületét finom homokliszttel szórták meg, hogy az agyag ne ragadjon bele. 328 Azonban ha meggondoljuk, hogy az agyagot mindig homokkal soványították, amely többé-kevésbé látható is az agyag felületén, akkor ez nem említésre méltó jellegzetesség. Egy 1681-ből származó csíki adat segít a kérdés megoldásában: Ezen új házban vagyon fényes és fövenyes kályhás kemencze, ennek szájában egy szál vas. 329 A fé­nyes és fövenyes csempe csak mázatlan lehet, és mint ilyen, csak a csillámos csempe jöhet számítás­ba. A csillám természetes előfordulásában megtalálható a homokkőben is, így a homokkal való keve­redése természetesnek tekinthető. Fövenyes csempéről szól az alábbi leírás is: Vagyon...faból fel rett bontakozott tűz hellyen egy fövenyes kályhás kemencze (Alsóporumbák (Fogaras m. ), 16­80.). 330 Azt a föltételezést, hogy a fövenyes csempék mázatlanok, a következő adat is bizonyítja: egy fövenyes s csak paraszt kályhábul csinált, keő lábos kemenczéjű hámor­bőrzeő ház (Csík, vashámos 1681 .). 331 a „fényes kályha " A „fényes kályhás kemence" kifejezés mögött az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár mázas csempekemencét feltételez. 332 Erre vonatkozóan azonban csak egyetlen adatunk van: mentünk az vegseo öreg házra...Ebben vad(na)k... Mázos, fényes kályhás kemencze Nro 1 (Borberek, Alsó-Fehér m., 1685 előtt). 333 Az ilyen szóösszetétellel jellemzett csempék mögött azonban az esetek többségé­ben a csillámos csempék húzódnak meg. Erre legbiztosabban a „fényes veres kályha" kifejezésekből 321 Feld István-Cabello, Juan 1980. 121., 122. 322 OL. P275. 109.cs. 410-413. 323 OL. P275. 107. 4. 637. 324 Végh Olivér 1977. 54.; Kós Károly 1989. 311.; Sabján Tibor 1991. 49. 325 Katona Imre én. 56. 326 B. Nagy Margit 1970. 327 Benkő Elek 1984. 25. 328 Kós Károly 1989. 296-297. 329 EMSzT VI. 64. 330 EMSzT VI. 64. 331 EMSzT VI. 344. 332 EMSzT VI. 64. 333 EMSzT VI. 64.

Next