Ethnographia • 110. évfolyam (1999)
Tanulmányok - Bárth Dániel: Asszonyavatás 359—398
részletesen ismertetett kora újkori, nyomtatott szertartáskönyvekben fennmaradt leírásokkal egyeznek. Nagy különbség viszont a későbbi évszázadok asszonyavatási szertartás leírásaihoz képest, hogy a 14. századból fennmaradt szertartásrend csak egy oratio, könyörgés elimádkozását írta elő. Ennek szövegét kisebb módosításokkal a későbbi szerkönyvek is tartalmazzák. „Deus qui per mousen famulum tuam israelitice plebi mandasti ut mulier que filium pareret quadraginta diebus se ab ingressu templi sequestaret dignare hanc famulam tuam ab omni inquinamento peccati mundare quatenus corpore mundato et mente syncera sinum matris ecclesie gremium mereatur introire et hostias pacificas pro suis delictis offerte." Az imát követően a pap bevezette az asszonyt a templomba („Hic introducatur ad ecclesiam") a következő szavak kíséretében: „Ingredere in templum dei et adora filium virginis Marie qui tibi fecunditatem tribuit resumitum dominum nostrum mediatorem dei et hominum qui vivit et regnat cum deo." Összevetvén az asszonyavatás szertartásának imént vázolt képét a későbbi korokból fennmaradt leírásokkal, leginkább a szertartás viszonylagos rövidsége feltűnő. Szerkezetét tekintve nagyjából a későbbi renddel egyezik. A szertartás legnagyobb része a templom kapujában zajlott le, míg a megáldott asszony templomba történő bevezetése, introduction az egész szertartás záróakkordjaként szerepelt. A bemutatott szertartásleírás szűkszavúsága következtében keveset tudunk az asszonyavatásra vonatkozó előírásokról, a szertartás körülményeiről, a szokás középkori elterjedtségéről. Utóbbira mégis némi fényt vethet az az esztergomi egyházmegyéből származó, szintén 14. századi adat, amelyik az anyaegyházak javairól rendelkezvén avatási (introductionalis) gyertyákról tesz említést. Balázs esztergomi érseki titkár 1394-ben kelt rendelete szerint a plébániák javadalmai között egyebek közt a kereszteléskor és az avatáskor felajánlott gyertyák is szerepelnek: „Item tertiam partem metretarum possessionis antedictae, nec non testamentorum offertorii Candelarum Baptismalium et introductionalium conferendo." 13 A gyertyaoffer keresztelésnél és asszonyavatásnál betöltött szerepére az alább felsorakoztatott levéltári forrásadatok és 20. századi néprajzi adalékok szolgáltatnak kiváló analógiákat. A jászói premontrei prépostság 14. századi breviáriumában fennmaradt szertartásleírás főként koraiságából fakadóan képvisel egyedülálló értéket. Segítségével azonban legfeljebb arra lehet következtetni, hogy a kódex másolásának helyén a bemutatott módon folyt le az asszonyavatás. Az egyházi szertartáskönyvek tartalmi változatosságának korában ennyiből nehéz képet alkotni a más hazai egyházmegyékben érvényes előírásokról. 14 12 EK. Cod. Lat. 36. f. 16T-102. 13 Batthyány 1827. III. 294. 14 A katolikus egyház liturgikus könyvei közül (Missale, Pontificale, Rituale, Graduale stb.) a nyilvános istentisztelet keretén kívül eső szertartások és a különféle szentelmények megszentelésének menetét, illetve a szertartásokra vonatkozó előírásokat a rituálék tartalmazzák. A rituálé típusú egyházi szertartáskönyveknek magyarországi forrásokban is többféle elnevezése maradt fenn. Ezek közül leggyakoribb a Rituale terminológia, de előfordulnak még az Obsequiale, Baptismale.