Ethnographia • 125. évfolyam (2014)

KUTATÓK, ÉLETMŰVEK - Fejős Zoltán: Fél Edit levelei Balassa Ivánhoz, 1947-1948 289-307

290 Fejős Zoltán lakres-ben folytatott hónapokon át elsősorban muzeológiai tanulmányokat.”5 Hazatér­tekor, az 1948-as őszi félévben egyetemi magántanárként a Pázmány Péter Tudomány­­egyetem néprajzi tanszékén etnoszociológiát adott elő.6 Tanulmányútjáról beszámolt a Magyar Néprajzi Társaság felolvasó ülésén 1948. október 27-én.­ Ismeretes továbbá, hogy a fordulat éve a magyarországi néprajzban is ideológiai földcsuszamlást hozott, legalább­is a meghirdetett elvek, illetve a folyamatosan hangsúlyozott szlogenek terén, s kevésbé a tényleges felfogásmódok mélyreható átalakulásában. Az indítást Ortutay Gyula 1949 végén a Néprajzi Társaság közgyűlésén elmondott híres-hírhedt elnöki megnyitója adta. A magyar néprajztudomány elvi kérdései című programbeszéd éles kritikával illette a magyar néprajzot. Bár a szakma egészét bírálta, személy szerint részletesen egyedül Fél Editet marasztalta el, a népi társadalom kutatásáról közzétett, a Néptudomány Ké­zikönyve számára írt összegzése miatt.­ Ekkor Fél Edit már nem volt az Ethnographia szerkesztője, a közgyűlésen sem vett részt. A társaság 1949. június 8-iki választmányi ülésén az elnök, Ortutay Gyula hangsúlyozta, hogy a „Magyar Néprajzi Társaságra az ötéves terv folyamán nagy feladatok várnak. Éppen ezért szükség van arra, hogy a Társaság alapszabályát módosítsa, tisztikarában és választmányában megújhodjék.” Az új tisztikar és a választmány névsorát - bizonyára megfelelő előzetes megállapodások alapján - Vargha László korábbi főtitkár terjesztette elő. A társaság folyóiratának élére főszerkesztőként Ortutay Gyulát nevezi meg, továbbá egy ötfős szerkesztő bizottságot: Vajda László, Tálasi István, Vargha László, Gunda Béla, Dégh Linda személyében. A szerkesztői feladatok ellátására Balassa Iván, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője kap . Külföldi tanulmányutak. Ethnographia. 59.1948.252. - ez volt a kiadvány - s ekképpen a szerkesztő­­ utolsó mondata. Fél Edit 1948. július 1-ig kapott a VKM és a Nemzeti Múzeum Tanácsa engedélyével fél éves szabadságot ösztöndíja igénybe vételéhez. Ortutay Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával augusztusban részt vett a III. Nemzetközi Antropológiai és Etnológiai Kongresszuson Belgiumban, a kongresszus főtitkárának meghívására. Lásd Néprajzi Múzeum Irattár (NMI) 78- 1948. Az iratokból nem egyértelmű, hogy Fél Edit hazafelé jövet, vagy Budapestről újra elutazva vett részt a kongresszuson. A meghívást Vargha László július 19-én terjesztette elő, az engedély augusztus 6-i keltezésű; egyik irat sem tartalmazza a brüsszeli tartózkodás idejét. Az augusztus 15 és 23 között tartott rendezvényről részletesen beszámoló Marót Károly (1948) nem említi őt mint magyar résztvevőt.­­ „Maga a cím is figyelemre méltó - fogalmaz az előadásra emlékező Hofer Tamás: nincs benne szó néprajzról, népről, hanem mintegy áttolja a témát a társadalomtudományok közé.” Lásd Hofer 2005. 157. 7 Jegyzőkönyv 1949. 420. Az előadás kézirata: Néprajzi szemlélet és munka Franciaországban. MTA Kézirattár, Ms 2017/236. Köszönettel tartozom Máté Györgynek, aki a Fél-hagyatékban talált, a korszakra vonatkozó dokumentumok másolatát rendelkezésemre bocsátotta. 8 Ortutay 1949: 8-9. Filep Antal lektori véleményében hivatkozik Balassa Ivántól 1961-ben nyert információjára, mely szerint Ortutayt Rusznyák István, az Akadémia elnöke utasította Fél Edit kipellengérezésére. Ennek okát az szolgáltatta, hogy Fél Edit csak oly módon lett volna hajlandó az Akadémia átszervezésében s új vezetésében részt vállalni, „ha tudomásul veszik, megmarad keresztyén világnézete, reformátussága, hagyományos etikája mellett”. Tolnai Gábor, Fél Edit anyai nagybátyja eleget tett Rusznyák István elvárásainak.

Next