Ethnographia • 129. évfolyam (2018)

2018 / 1. szám - KÖNYISMERTETÉSEK

174 Könyvismertetések 1973-ból, Petőfi verseinek a népi kéziratos könyvekben való megjelenéséről. A Petőfi versek zenei vonatkozásainak irodalmát ismereti, s egyben a témát idáig legrészletesebben tárgyalja Tari Lujza tanulmánya a Magyar Napló 1990. évi 7. számában, gazdag jegyzetanyaggal, szakirodalom-jegy­zékkel és kottákkal illusztrálva. Tari Lujza hosszú ideje foglalkozik - egyebek közt - népzenénk 19. századi zene-, irodalom- és művelődéstörténeti összefüggéseivel. A Petőfi-dalokról összegyűlt gaz­dag adatanyaga, illetve a Zenetudományi Intézet hangzó és kottás népzenei gyűjteményében rendel­kezésre álló, nagy mennyiségű ide tartozó népdalváltozat alapján, reméljük, hamarosan sort keríthet e számára kedves téma monografikus feldolgozására, s annak könyvalakú megjelentetésére is. „A népdalok hangzásvilágát, amely pedig elengedhetetlen kelléke a zenének, a kottakép nem adhatja vissza” - írta az említett cikkben, s hangoztatta több, Petőfi és a népzene kapcsolatát, illetve Petőfi és Szendrey Júlia zenei műveltségét bemutató konferencia-előadásán Tari Lujza (Budapest 1998, Kiskunfélegyháza 1999, Ráckeve 2000, Kunszentmiklós 2006). Ezért örülhetünk különösen az idén tavasszal megjelent kiadványnak. Ezt a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum vezetősége eredetileg a múzeum saját céljaira szánta: újabb eszközül a költő világának élményszerű felidézésére. Ám a gondosan válogatott zenei anyag és a lemezkísérő tanulmány révén a CD-korong már meg­születésekor kinőtte eredeti rendeltetését. A Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumából szár­mazó negyvenöt eredeti népzenei felvétel egyrészről olyan hangzó világot közvetít, amilyennel ma már nem vagy alig találkozhatunk, amilyenhez hasonló viszont Petőfi Sándort bizonyára körülvette. Másrészről a népdal-változatok megtanulásra, további dalolásra kínálják magukat, s a Petőfi versek­nek ilyen célzatú hangzó gyűjteménye idáig nem létezett. „Énekeljék a CD-n hallható dalokat, vagy akár más Petőfi-dalokat; egyáltalán: énekeljenek, és énekeljenek együtt minél többet, mert erre nagy­ szükség van” - üzente a szerkesztő a kiadványt bemutató ünnepségen, a Petőfi Társaság Egerben tartott 2017-es vándorgyűlésén megjelenteknek. Reméljük, a-jelenleg csak Kiskőrösön hozzáférhe­tő - CD-korong idővel szélesebb körben is elérhető lesz az olvasó- illetve daloló közönség számára. A lemezen hallható zenei és szöveganyag igen színes: jól képviseli Petőfi-vonatkozású népdalkin­csünk különös gazdagságát. Bár a 19. századi népies műdalszerzők Petőfi-dalai közül is jónéhányat megőrzött a magyar falu, mégis jellemzőbb, hogy zeneéletébe a versek, vers­részletek, népi szövegek mellé csatlakozva, ismert, kedvelt dallamokhoz, zenei néphagyományunkban mélyebben gyökerező anyaghoz kapcsolódva épültek be. Bőven akad példa honfoglalás előtti dallamstílust képviselő, illet­ve az adott szövegeknél akár évtizedekkel később keletkezett, új stílusú dallamokkal való társulásra is. A híres, 1941 -es Patria-felvételektől kezdve a 2001-ig terjedő időszakban gyűjtött, vokális és hangszeres felvételek szerepelnek a lemezen: jól ismert vagy ritkán hallható dallamok, nem ritkán különösen megkapó szépségű, időutazásra késztető népi előadások. Az Ezrivel terem a meggy gyi­­mesi felvétele például közvetlenül az élő gyakorlatba, táncmulatságba röpít. A Dunántúltól Moldváig a magyar népzenei dialektusterületek mindegyike képviselteti magát a lemezen. Megragadóak az új stílusú dallamok régies hangvételű palóc előadásai, és kiemelkedő az erdélyi Mezőség, ott is elsősor­ban Szék jelentősége, ahol különösen sok Petőfi-szöveget őrzött meg a néphagyomány. Ami a szövegváltozatokat illeti: „Egyszerű parasztcsaládok birtokában az imakönyv, a Biblia és a kalendárium mellett Petőfi versei jelentették az írott betűt, az olvasmányt” és „az iskolába járóknak a tanítók olvastak és tanítottak Petőfi verseket” — hívja fel a figyelmet a szerkesztő, saját gyűjtési tapasztalataira is támaszkodva. Így találkozhatunk egyes verseknek akár szinte betű szerint hűsé­ges megtartásával éppúgy, mint kisebb-nagyobb variálásukkal vagy jelentős átköltésükkel is. A CD- én egy-egy költeményt esetenként több hangfelvétel is képvisel, így érzékeltetve szöveg és dallam változatosságát, illetve változékonyságát. A legterjedelmesebb ilyen „bokor” pedig mintha mindjárt

Next