Ethnographia • 130. évfolyam (2019)
2019 / 4. szám - KÖNYVISMERTETÉSEK - Biernaczky Szilárd: Kecskési Mária: The Matengo in Southwestern Tanzania. History, Tradition, Development
772 Könyvismertetések szenioritás, a törvényes szülők tabuja, a nők helyzete, kapcsolatok, jogszolgáltatás, a németek, előtt, a németek idején, az angolok idején, a függetlenség óta; életkorszakok és átmeneti rítusok, terhesség, születés és gyermekkor, névadási rendszer, gyermekek és serdülők nevelése, házasság, halál és temetés, mágikus és vallásos elképzelések, szokások, legfelsőbb istenben való hit, a lélekkel kapcsolatos fogalmak, a halottak szelleme, ősök szelleme, kultikus helyek szentségek, természeti szellemek, erőkben való hitek, mágikus szokások (vadászrítusok, agrár rítusok, vetés és aratás; szájhagyományok, énekeke, mesélés, közmondások és találások; zene és tánc, hangszerek; játékok, gyermekek és felnőttek körében; ruházat és személyes díszek, díszítések; változások a késői 19. és a 20. században: gazdaság és anyagi kultúra, kormányzat, misszionáriusok, nevelés, előrelépési lehetőségek, egészségügy, fejlesztési projektek és tervek, emlékek a múltról a 21. században. A gazdag terepmunka adalékokat, leírásokat, gyűjtőmunka eredményeket igen gazdag feketefehér és színes felvételek egészítik ki, amelyek nemcsak egyszerűen illusztrációul szolgálnak, hanem a szöveges részek szerves kiegészítői. E felvételek sorában a szerző képei mellett számos archív, a 20. századi, század eleji missziós tevékenység idejéből származó fotó is helyet kap, amelyek között jó néhány közvetlen néprajzi információval szolgál. Vagyis e kötetben is érvényesül az az utóbbi évtizedekben mindinkább erősödő tendencia, amely a vizuális információ jelentőségét erőteljesen felértékelte / felértékeli. Ami a szájhagyományokat illeti, az énekek esetében csak az úgynevezett alműfajok ismertetésére kerül sor. (Csak a német kiadásban található a függelékben néhány dalszöveg, illetve a helyi klánfőnökök genealógiái.) A mesék kapcsán annyit tudhatunk meg, hogy viszonylag kevés gyűjtés létezik. Egy afrikai kolléga, Joseph L. Mbele adott ki egy mesegyűjtést, és a matengo-k szájhagyományainak témakörében írt doktori disszertációt. Egy bizonyos Christian Kapinga gyűjtése alapján kapunk egy csokorra való proverbiumot eredeti nyelven és német fordításban. Kecskési Mária ezen ismertetés szerzőjének már évekkel ezelőtt említette, hogy tanzániai barátai nagyon szeretnék könyvét megismerni, ehhez azonban angol nyelvű kiadásra volna szükség. Ez az elképzelés immár teljesedésbe került. Ugyan a német nyelvű kötet gazdag képanyaga jelentősen lecsökkent, a színes képanyag (355-395. old.) teljesen elmaradt. Azonban a szöveges információk jórészt (ha rövidítésekkel is) a munka angol változatában is megtalálhatók. Kecskési Mária e késői (későn megjelentetett, bár immár két nyelven is elérhető) munkájával kétségkívül a jelentős magyar afrikai terepmunkások sorába lépett, amelyek száma - számba véve mind a hazai földről, mind a külföldről Afrikába elinduló kutatókat, és persze odafigyelve a tegnapi és mai fiatalokra is - aligha lehet sokkal több két tucatnál. Úgy véljük, Magyar László és Torday Emil örökségét azonban, ha szerény mértékben is, de magas szakmai színvonaluk okán e gyűjtési munkálatokat magukba foglaló tanulmánykötetek kétségkívül jelentősen tovább gazdagíthatják. Éppen ezért hazai számbavételük immár kötelességünk volna. Amint mondjuk (általában a külföldre szakadt magyar afrikai kutatások területéről) a Franciaországban jeles etnológussá lett Görög- Karády Veronika immár megjelent magyar nyelvű kötete mellé a frankofon afrikai irodalom jelentős magyar származású kutatója, Riesz János írásgyűjteményét, az ugyancsak Franciaországban az afrikai etno-pszichológia kiváló képviselőjévé vált Zempléni András, mi több, Kecskési professzora, Vajda László fontos afrikanisztikai dolgozatainak antológiája mellé le kellene tenni a hazai tudományosság asztalára Kecskési Mária tanulmánygyűjteményének és itt ismertetett könyvének magyar nyelvű fordítását is.