Tik-Tak - Európai Idő gyermekeknek, 1990 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1990-04-01 / 1. szám
Szerkeszti és kiadja az EURÓPAI IDŐ munkaközössége KEDVES GYERMEKEK! EURÓPAI IDŐ születésekor Teátok is gondolt. Hogy csak most kerül színetek elé, aligha múlott rajtunk. Lapunk is gyermek — korát tekintve — Újságországban; persze, hogy nőni kíván, mindenekelőtt a Ti szemetekben. Mint címe is mutatja — ha úgy gondoljátok, javasoljatok neki más, jobb neveit —, igényes kíván lenni s időszerű. Hogy nézhessetek fel rá. Nem feledve, hogy ő veletek egyivású, s szándéka, hogy minél több jó és hasznos dolgot a keretekre játsszon. Hogy kinek ajánlja magát lapunk ? Elsősorban azoknak, akik még gyermeknek érzik magukat, de azoknak is, akik még nem feledték el, és nem is akarják elfeledni soha a bennük élő gyermeket. Nem kívánjuk, hogy lemondjatok eddig is kedvelt gyermeklapjaitokról — hozzájuk felsorakozva újabb jópajtásotok szeretne lenni. Ha valóban úgy érzitek, hogy mától kezdve pajtásotoknak, játszótársatoknak fogadjátok, akkor segítsétek ötleteitekkel, javaslataitokkal, írásaitokkal és elképzeléseitekkel a lap jelenlegi istápolóit. A következő címre írjatok : TNC—TAK — EURÓPAI IDŐ GYERMEKEKNEK — Căsuţa poştală (postafiók): 141. 4000—Sf. Gheorghe — Sepsiszentgyörgy. Valamennyi olvasónknak és családjuknak kívánunk szerencsét alakuló új világunkhoz. A SZERKESZTŐK Székely ezermester volt Gábor Áron, már gyermekkorában jól rajzolt, folyton fúrt-faragott, szerszámot készített. Mint katona a tüzérségnél szolgált, tanult Pesten, sőt Bécsben is. Amikor leszerelték, asztalos lett, de kitűnt a kovácsolásban is. 1848 novemberében egész Erdély a császáriak birtokában volt, csak Háromszék nem hódolt meg. Puchner tábornok ezt a megyét is felszólította, csatlakozzék a császári hatalomhoz. Sepsiszentgyörgyön, a megye székhelyén gyűlt össze a vezetőség, maga a nép is, hogy sorsáról döntsön. Vajon, ellenállhat-e a megye az egész császári haderőnek ? Mit lehet ágyú és muníció nélkül tenni ? A tapasztalt főtisztek, a megye polgári vezetői szomorú szívvel, de teljes egyetértéssel határoztak. Azt javasolták a gyűlésnek, hogy ágyú és muníció híján adják fel Sepsiszentgyörgyöt, az egész székelységet. Ekkor felállt egy báránybőr ködmönös, füstös arcú székely. Gábor Áron, az ezermester, és azt mondta : — Uraim, hallom, a főtiszt urak meghajolnak az ellenség előtt, mert nincs muníció és nincs ágyú. fia csak ez a baj, úgy én azt mondom : két hét alatt lesz minden, ami kell! — Éljen Gábor Áron ! Harcolunk az utolsó csepp vérig! — ezt idahozta az egész tömeg. De a főtisztek biztosítékot kívánnak. Hogy is lehetne két hét alatt ágyút gyártani ? Gábor Áron pedig azt mondta erre : — Uraim, kedves polgártársak ! Semmi mást nem kérek, csak a füles vashámorba mehessek azzal a felhatalmazással, hogy ott dolgozhatom. Ha mához két hétre Szentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és én azokkal a próbalövésnél célba nem találok, akkor én magam állok tízlépésnyire az ágyú elé céltáblának. A felhatalmazást mindjárt megkapta, kezébe vett egy pálcát, elment Fülére, és két hét múlva ott állt a hat ágyú a piacon. Ezek az ágyúk csak vasból voltak, és mindegyik erősen bozontos, mert öntéskor a megtakarításhoz nem volt idő, különböztek is a rézágyúktól, ezért varasbékának nevezték őket. A céltáblát felállították, Gábor Áron célzott, és az első lövés a céltábla közepébe talált! Olyan éljenzés támadt, hogy az ég majd leszakadt! Ezután Gábor Áron hozzáfogott a tüzérek kiképzéséhez, különösen a székely diákok tanulták meg hamar az ágyúk kezelését. Ezt hamarosan megtudta az osztrák is: a Barcaságban megismerte a székely ágyútüzet. A mieink pedig örömmel hallották Gábor Áron ágyúinak hangját, az osztrákéhoz hasonlították és azt mondták: — A miénk nagyobbat szól! Győztünk ! Hatvannál több ágyút öntött Gábor Áron, a semmiből tüzérséget szervezett, és segített kivívni szülőföldje szabadságát. OKBÁN BALÁZS nyomán mesélik SEPSISZENTGYÖRGY POSTA FIÓK 141 FOLYÓSZÁMLA 5723 TELEFON 22235, 28242, 11149 MEGJELENIK HAVONTA — -------------___ Ára: 3 lei 1990. Felelős szerkesztők: Mészöly József és Zsigmond Győző ! 1. 1. ÉVFOLYAM GYERMEKEKNEK AJÁNLUNK néhányat húsvéti verseink közül Konsza Samu gyűjtéséből Flóra hegyén én is kertészkedtem, Hogy itt is leány van, ide is eljöttem. Állj elé, virágszál, a megöntözésre, Hogy jobban viruljál az Édes kertjében. Tojást elé, leány, mert itt a víz készen. Amit megmondottam, minnyát meg is lészen. Köszönöm leánynak szép tojás adását, Áldja meg az Isten e háznak gazdáját, Gazdájával együtt ékes gazdasszonyát, Ragyogó fáklyávalrakja meg udvarát. Piros hajnal után hozza fel a napját. (Angyalos — 1940, Gáspár Sándor) Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ. Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással. (Nagybacon 1934, Nagy Károly) Eljöttem hozzátok piros tojást szedni, Adjatok, leányok, ha akartok adni. Öntök asszonyt, embert, kedves leányával, Várok piros tojást, de azt is párjával. (Étfalvázoltán — 1948, Kész Imre) Húsvét másodnapján, régi szokás szerint, Fogadják szívesen az öntöző legényt. Én még a legénységhez, Igaz, kicsi vagyok, De azért öntöző legénynek, Mégis csak felcsapok. Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, Ha e locsolásért piros tojást kapok. (Lisznyó — 1948, Kese Zoltán) Én kicsike vagyok. Sokat nem órálok Piros tojást várok, S avval továbbállok. (Zágon — 1938, Both Lajos)