Tik-Tak - Európai Idő gyermekeknek, 1990 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1990-04-01 / 1. szám

Szerkeszti és kiadja az EURÓPAI IDŐ munkaközössége KEDVES GYERMEKEK! EURÓPAI IDŐ születésekor Teá­tok is gondolt. Hogy­ csak most kerül színetek elé, aligha múlott rajtunk. Lapunk is gyermek — korát tekintve — Újságországban; persze, hogy nőni kíván, mindenekelőtt a Ti szemetekben. Mint címe is mutatja — ha úgy gon­doljátok, javasoljatok neki más, jobb neveit —, igényes kíván lenni s idő­szerű. Hogy nézhessetek fel rá. Nem feledve, hogy ő veletek egyivású, s szándéka, hogy minél több jó és hasz­nos dolgot a keretekre játsszon. Hogy kinek ajánlja magát lapunk ? Elsősorban azoknak, akik még gyer­meknek érzik magukat, de azoknak is, akik még nem feledték el, és nem is akarják elfeledni soha a bennük élő gyermeket. Nem kívánjuk, hogy lemondjatok ed­dig is kedvelt gyermeklapjaitokról — hozzájuk felsorakozva újabb jópajtáso­tok szeretne lenni. Ha valóban úgy érzitek­, hogy mától kezdve pajtásotoknak, játszótársatok­nak fogadjátok, akkor segítsétek ötle­teitekkel, javaslataitokkal, írásaitok­kal és elképzeléseitekkel a lap jelen­legi istápolóit. A következő címre írja­tok : TN­C—TAK — EURÓPAI IDŐ GYERMEKEKNEK — Căsuţa poştală (postafiók): 141. 4000—Sf. Gheorghe — Sepsiszentgyörgy. Valamennyi olvasónknak és család­juknak kívánunk szerencsét alakuló új világunkhoz. A SZERKESZTŐK Székely ezermester volt Gábor Áron, már gyermekkorában jól rajzolt, folyton fúrt-fara­­gott, szerszámot készített. Mint katona a tü­zérségnél szolgált, tanult Pesten, ső­t Bécsben is. Amikor leszerelték, asztalos lett, de kitűnt a kovácsolásban is. 1848 novemberében egész Erdély a császáriak birtokában volt, csak Há­romszék nem hódolt meg. Puchner tábornok ezt a megyét is felszólította, csatlakozzék a császári hatalomhoz. Sepsiszentgyörgyön, a megye székhelyén gyűlt össze a vezetőség, maga a nép is, hogy sorsáról döntsön. Vajon, ellenállhat-e a megye az egész császári had­erőnek ? Mit lehet ágyú és muníció nélkül tenni ? A tapasztalt főtisztek, a megye pol­gári vezetői szomorú szívvel, de teljes egyet­értéssel határoztak. Azt javasolták a gyűlés­nek, hogy ágyú és muníció híján adják fel Sepsiszentgyörgyöt, az egész székelységet. Ek­kor felállt egy báránybőr ködmönös, füstös arcú székely. Gábor Áron, az ezermester, és azt mondta : — Uraim, hallom, a főtiszt urak meghajol­nak az ellenség előtt, mert nincs muníció és nincs ágyú. fia csak ez a baj, úgy én azt mon­dom : két hét alatt lesz minden, ami kell!­­ — Éljen Gábor Áron ! Harcolunk az utol­só csepp vérig! — ezt idah­ozta az egész tö­meg. De a főtisztek biztosítékot kívánnak. Hogy is lehetne két hét alatt ágyút gyártani ? Gábor Áron pedig azt mondta erre : — Uraim, kedves polgártársak ! Semmi mást nem kérek, csak a füles vashámorba me­hessek azzal a felhatalmazással, hogy ott dol­gozhatom. Ha mához két hétre Szentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és én a­­zokkal a próbalövésnél célba nem találok, ak­kor én magam állok tízlépésnyire az ágyú elé céltáblának. A felhatalmazást mindjárt megkapta, kezé­be vett egy pálcát, elment Fülére, és két hét múlva ott állt a hat ágyú a piacon. Ezek az ágyúk csak vasból voltak, és mindegyik erő­sen bozontos, mert öntéskor a megtakarítás­hoz nem volt idő, különböztek is a rézágyúk­tól, ezért varasbékának nevezték őket. A cél­táblát felállították, Gábor Áron célzott, és az első lövés a céltábla közepébe talált! Olyan éljenzés támadt, hogy az ég majd leszakadt! Ezután Gábor Áron hozzáfogott a tüzérek kiképzéséhez, különösen a székely diákok ta­nulták meg hamar az ágyúk kezelését. Ezt hamarosan megtudta az osztrák is: a Barca­­ságban megismerte a székely ágyútüzet. A mieink pedig örömmel hallották Gábor Áron ágyúinak hangját, az osztrákéhoz hasonlítot­ták és azt mondták: — A miénk nagyobbat szól! Győztünk ! Hatvannál több ágyút öntött Gábor Áron, a semmiből tüzérséget szervezett, és segített kivívni szülőföldje szabadságát. OK­BÁN BALÁZS nyomán mesélik SEPSISZENTGYÖRGY POSTA FIÓK 141 FOLYÓSZÁMLA 5723 TELEFON 22235, 28242, 11149 MEGJELENIK HAVONTA — -------------___ Ára: 3 lei 1990. Felelős szerkesztők: Mészöly József és Zsigmond Győző ! 1. 1. ÉVFOLYAM GYERMEKEKNEK AJÁNLUNK néhányat húsvéti verseink közül Konsza Samu gyűjtéséből Flóra hegyén én is kertészkedtem, Hogy itt is leány van, ide is eljöttem. Állj elé, virágszál, a megöntözésre, Hogy jobban viruljál az Édes kertjében. Tojást elé, leány, mert itt a víz készen. Amit megmondottam, minnyát meg is lé­szen. Köszönöm leánynak szép tojás­ adását, Áldja meg az Isten e háznak gazdáját, Gazdájával együtt ékes gazdasszonyát, Ragyogó fáklyával­­rakja meg udvarát. Piros hajnal után hozza fel a napját. (Angyalos — 1940, Gáspár Sándor) Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ. Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással. (Nagybacon 1934, Nagy Károly) Eljöttem hozzátok piros tojást szedni, Adjatok, leányok, ha akartok adni. Öntök asszonyt, embert, kedves leányával, Várok piros tojást, de azt is párjával. (Étfalvázoltán — 1948, Kész Imre) Húsvét másodnapján, régi szokás szerint, Fogadják szívesen az öntöző legényt. Én még a legénységhez, Igaz, kicsi vagyok, De azért öntöző legénynek, Mégis csak felcsapok. Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, Ha e locsolásért piros tojást kapok. (Lisznyó — 1948, Kese Zoltán) Én kicsike vagyok. Sokat nem órálok Piros tojást várok, S avval továbbállok. (Zágon — 1938, Both Lajos)

Next