Európai Idő, 1993 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1993-06-02 / 21-22. szám

.LÁS d­en em­­elmi és fájának s kelet­­alakulá­­ő szaká­­rulóján m 1990. eg. Cé­­ererrrte­­rapátla­­/etemes­nek kétz­­it­lanság­gal szel­hetnénk­­tv, a ki­te miség ?bb há­ziként árnyala­ta Euró­­üak po­­rdekünk j Kuráb­a ég, min­­t őrzéso­­koztatá­­setemen értékek irt azor­­:ó kuttó­­egiame­­sztó tör­­liggadt, át éljük fel légiesí­­srtékek­­a zabad ■eket el­­sáért ni náció, érdekek I ellené­­trfejező, az igaz­­• elköt­e-I Alpár idóhrva­torghe­­he éa tór-( KFT) t rend­imdájá­szignó) szerzőik­­et, én ik ki a nyét 11EURÓPAI IDŐ 1991/71-22. ÉLET & TUDOMÁNY MIÉRT UGATNAK A KUTYÁK ? Amerikai etológusok szerint azért, mert a kutyák sosem válnak felnőtté,­ vagyis kö­­lyökkori szokásként őrzik az ugatást. A háziasított kutya felte­hetően a farkastól származik, ám sem a farkasok, sem a vadkutyák nem ugatnak. A kutyaugatás hangjának elem­zéséből azt derítették ki, hogy ez valamiféle hangjelzés a kö­lyökállat sírása és az agresszív mozgás között. Olyasmit jelent, hogy "gyere ide" vagy "takarodj in­nen". Egy tenyésztési kísérlet folyamán, amelyet vadkutyák­kal folytattak, megállapítot­ták, hogy végeredményben a félénkség, a gyávaság vagy­ ép­­pen a szelídség vezetett el a "kutyás" viselkedés kialakulá­sához. De miért jár együtt az ugatás a szelídséggel? Való­színűleg azért, mert a szelíd­ség a fiatalkori viselkedés jel­lemzője. Pl. a farkaskölykök, amíg rá vannak szorulva arra, hogy anyjuk táplálja őket, szintén ugatnak, de hamaro­san felhagynak vele, mihelyt önállóvá válnak. EMBERI AGY A SZÁMÍTÓGÉPRE!! A hamburg-eppendorfi egyetemi klinikán olyan számítógépi prog­ramot dolgoztak ki, amely az emberi test megismerését és boncolását teszi lehetővé a képernyőn. Elsőnek a fej három kiterjedésű atlaszát alkották meg. Ehhez mag­mágneses rezonanciás (MMR) felvé­telt készítettek, s azt 16 millió kép­pontra felbontották. Majd hosszú hó­napok munkájával minden elemnek meghatározták a koordinátáit és élet­tani szerepét. Az így kapott adatokat magába foglaló számítógépi program­mal az agy bármely metszetben, szem­szögből vagy megvilágításban vizsgál­ható, rajta bonctani beavatkozás szi­mulálható. A számítógép a benne fog­lalt adatok felhasználásával kórképet is meg tud jelentetni, s azt is láttat­ja, hogy miképp néznének ki a különféle irányokból készíthető röntgen­képek. A hamburgi kutatók most az emberi magzatról és a csípőtájékról készítenek hasonló elektronikus atlaszt. VESZENDŐ FÉRFIASSÁG A Koppenhágai Egyetem kutatóinak az elmúlt heteken öt­ven esztendőre kiterjedő vizsgá­lata arra a következtetésre ju­tott, hogy egyre romlik az ember hím ivarsejtjeinek "minősége". A dán kutatók áttanulmányozták az 1938 és 1990 között megje­lent, erre vonatkozó szakiro­dalmat, s belőle, hogy az adato­kat egymással összehasonlíthas­sák, csak az egészséges férfiak ivarsejtjeire (spermiumaira) és ondójára (spermájára) vonatko­­zókat dolgozták fel. Felmérésük­ben összesen 15 000 férfi adata szerepel. Beszámolójuk szerint ezen idő alatt csökkent a spermiumok sűrűsége. 1940-ben az ondófo­lyadék minden milliliterében át­lagosan 113 millió spermiumot találtak, 1990-ben már csak 66 milliót. Míg 1960-ban csak a férfiak 5 százalékánál fordult elő milliliterenként 20 milliónál ke­vesebb spermium, az elmúlt évti­zedben ez az arány mintegy megháromszorozódott. Ezzel egyidejűleg "drámaian" csökkent ama férfiak aránya, akiknek on­dója milliliterenként 100 millió ivarsejtnél többet tartalmazott. A spermium töménységének csökkenésével egyidejűleg az on­dó átlagos mennyisége is keve­sebb lett: a vizsgálati idő alatt 2,7 millilitert tett ki. A dán kutatók szerint e vál­tozások nem vezethetők vissza sem etnikai, sem földrajzi ténye­zőkre. A dán lakosságban épp­úgy bekövetkeztek, mint Afrika négerei körésben. A jelek szerint a herékben kevesebb spermium képződik. Minthogy pedig e vál­tozások néhány év alatt követ­keztek be, a kutatók arra gyana­kodtak, hogy azok okai a környe­zet károsító anyagaiban keresen­dők_______________________ H. Ildikó, Szatmárnémeti: Nem Ön az egyedüli, aki le­velében őszintén leírja hely­l ■ zetét. Több ilyen levelet is«=A" kaptunk, de azokat névtelenül, aláíratlanul dobták a postaládába. Mi ezért nem nehezte­lünk. Az alábbiak tehát másoknak is szólnak. Soraiból az derül ki, hogy önbecsülése komoly csorbát szenvedett. Fontosnak találjuk, hogy a kudarcot lehetőleg objektíven szemlélje, s amíg az önbizalma helyrebillen, próbáljon olyasmivel foglalkozni, ami sikerélményhez juttatja. Megszakadt a kapcsolata? Merüljön jobban el például a munkájában, hiszen - amint írja - szereti azt! Amit ezután ír, azzal nem érthetünk egyet: nem jó, ha efféle kudarcok után kalandokba bocsátkozik. A csorbát így nem lehet kiköszörülni. Gondoljon arra, hogy a "kis kiruccanásai" újabb kudarcokat jelenthetnek. Két-három hónap múlva kiderülhet, hogy a baj mélyebben gyökerezik. Ha önbecsülése addig nem javul, szakorvoshoz kell fordulnia. __________ dr. Ligethi Béla FT (SZEXUÁLIS TANÁCSADÁS fi U siv is sí 4^"** m ip" sí. <■ |WÍ 8 sí [fii. Ü\S Általában annak fáj a feje, aki ahelyett, hogy a problémákat megoldaná, különböző okokból kifolyólag HALMOZZA azokat, s ettől zúg a feje. NE OKOZZUNK FELESLEGES FEJTÖRÉST MAGUNKNAK! A fejfájást kísérő kínzó feszültségérzést a legtöbben értelmük segítségével próbál­ják "agyonmagyarázni". Ebből rögtön következik, hogy a fe­szültség okozta kellemetlen állapot annak ellentettjével, a lazítással oldható fel. Ilyen­kor tehát engedjük el magun­kat, s hagyjunk fel azzal, hogy önmagunkat stresszhelyzetbe juttassuk. Ha ez sikerül, ha függetlenülni tudunk az izgal­maktól azáltal, hogy azokat belsőleg levezetjük, elmúlik a stressz és a fejfájást okozó fe­szültség. Mindez bizonyítja, hogy a fejfájást az agy túlter­helése, a túlzott intellektuális tevékenység idézi elő. Szakemberek mondják, hogy a migrén sajátos oka a túlzott becsvágyban és gör­csös akaratban keresendő. A nagyravágyás, a tökéletesség­re, sikerre és elismerésre való törekvés állandó, feszültséget kelt, aminek egyenes követ­kezménye a fejfájás, a migrén. Bár a kimagasló teljesítmény és elismerés iránti vágy egyé­ni indíttatású­­, minthogy az érintett ily módon próbál ro­­konszenvet ébreszteni maga iránt­­ az esetleges kudarctól, sikertelenségtől, következés­képp a környezet (olykor csak­­ vélt) lekicsinylésétől való ret­­­­tegés be van előre programálva az ilyen beteg tudatába, s beteg­sége ezért időről időre olyan méreteket ölthet, hogy semmilyen telje­sítményt nem lehet tőle elvárni. A migrénes ro­hamok kiváltó okául mélységes elégedetlen­ség, a kényszerítő kö­rülményekkel szembeni öntudatlan agressziók szolgálhatnak. Egyéb okok lehetnek a szexu­ális élet öntudatlan problémái: a szexuali­tás elfojtása vagy a túl­zott kompenzáció. E vi­selkedésformák elárulják, hogy a téma a beteg számára problémát jelent, de a nehéz­ségekkel nem hajlandó szem­benézni, ezek feldolgozását az értelem szférájába helyezi. Ahol viszont az emiatt kelet­kező feszültségek migrén vagy fejfájás formájában nyil­vánulnak meg. AMIT TENNI KELL érdezzük meg magunktól: "Vajon nem vagyok-e túlzot­tan becsvágyó, nem törekszem-e görcsösen az előbbre­­jutásra? Nem vagyok-e annyira makacs, hogy fejjel me­gyek a falnak? Min és miért "töröm "a fejem?" Gyakori eset, hogy amit helyesnek tartunk és az, amit megélni szeretnénk, ellentétben áll egymással, s ez a kettősség stresszhelyzetet okoz. Ne hajszoljunk eszményképeket, ne tagadjuk meg a tu­lajdon valóságunkat! Hagyjunk fel azzal, hogy a mások elvárá­sai szerint éljünk, mert ezáltal leszünk képesek megszabadíta­ni magunkat az önnön lényünket megbéklyózó elképzelések­től. S a kellemetlen migréntől és fejfájástól is. A SÍRÓ FÉRFI TOVÁBB ÉL Az elfojtott érzelmek súlyos betegségekhez vezethetnek, ez különösen a férfiakra érvényes. Azok a férfiak azonban, akik a könnyeiknek néha-néha szabad folyást engednek, tovább ma­radnak egészségesek, mint azok, akik hamis büszkeségből csak belül tudnak sírni. Erre a megállapításra a Berkeley Egyetem tudósai jutottak. A megfelelő pillanatban egy felszabadító sírás néhány esztendővel meghosszabbítja a stressztől aláásott egészségű férfiak életét - fedezték fel a kutatók. (Ez különösen a stresszre leginkább érzékeny jegyekre, a Rákra, Oroszlánra, Szűzre, Skorpióra és a Vízöntőre érvényes.) Az érzelmek elfojtása a következő betegségeket válthatja­­ ki szívroham, a szívkoszorú erek rossz vérellátása, gyomorpa­­­­nászok, mivel az elfojtott érzelmek veszélyes mértékben fokoz­zák a gyomorsavtermelést. (mn)

Next