Európai Idő, 1995 (6. évfolyam, 13-18. szám)

1995-07-01 / 13. szám

PIAC-GAZDASÁG-JOG Európai Idő 1995/13 Várhatóan 15 ezer lejre, vagy még többre ugorhat a külföldi tyúkok kilója - nehogy valami rosszra gondoljon a kedves olva­só: a Petreus-fivérek vágásra érett külföldi rokonairól van szó! ha életbe lép titokzatos kormányunk még titokzatosabb mezőgazdasági termékek beho­zatalára vonatkozó rendelkezése - vélekednek a szakértők. Miről van szó? A múlt év tavaszán Románia aláírt Marrakechben egy egyezményt, amely rögzítette a behozatalra kirótt vámok felső határait. Parlamentünk ratifikálta ezt az egyezményt, s a 133-as törvény leszögezi, hogy: "a vám értéke kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Marrakech-i egyezményhez csatolt LXIX. számú listában leírt értéknél." Ennek megfelelően a HG 353-as, májusi kormányhatározat, amelyik júli­us elejétől lép életbe, 500 százalékos növelést ír elő helyenként, azzal a be­vallott céllal, hogy védje a hazai termé­ket. Ezzel még nem lenne baj, ha a hazai tejterméket­ és hústerméket gyártó ipar nem a leveli békák nadrágszíjának a szintje alatt leledzenének, aminek egyenes következménye a termékek hi­ánya, míg kormányunk az importőrö­ket az árak megháromszorozására kényszeríti. Uniók és A Figyelő munkatársa megkérdezte a hazalátogató ex-miniszterelnököt, Németh Miklóst, aki időközben elfo­gadta az Európai Beruházási és Fej­lesztési Bank (EBRD) alelnöki poszt­jára való meghívást, hogy onnan szem­lélve miként látja Magyarország Euró­pai Unióhoz való csatlakozásának az esélyeit? Alább egy rövid részlet az interjúból. Németh Miklós: (...) Most vigyázó szemünket Párizs helyett Brüsszelre tragédiák vetjük. Jómagam is egyetértek azzal, hogy nem szigetelhetjük el magunkat: ott a helyünk a nyugati gazdasági és biz­tonsági szervezetekben. Ám ha felké­születlenül, a sokoldalú feltételrend­szer megteremtése nélkül leszünk akár az Európai Unió, akár a NATO tagjai, akkor a legnagyobb tragédiája lesz az országnak. Beláthatatlanok a követ­kezményei annak, ha nem verseny- és harcrakészen vezetjük át az említett szervezetekbe Magyarországot. Kijelentjük, hogy a békák, a macskák, a kutyák és a galambok stratégiai szövetségben forrnak össze, amelynek neve: Egyesült Államok A HARVARD BUSINESS REVIEW RAJZAI A háború ára 1500 milliárd rubelbe került ed­dig az infrastruktúra visszaállítása Csecsnyában - állítják az orosz ható­ságok. A teljes, visszaállításhoz szükséges tervezett összeg 5800 mil­liárd rubel lehet, vélekedik Petr Szu­­rov, a kormánybizottság alelnöke. Lesz hamburger! 1,2 millió dolláros bom­bázással indított Romániában a McDonald’s. A bukaresti Unirea komplexumban A britek mindmáig nem tudnak megbarátkozni a múlt év novemberé­ben bevezetett nemzeti lottóval. Hiába áldozzák a bevételek közel egyötödét különböző nemes célokra, többek között a művészetek, a sport és jótékonysági intézmények támogatásá­ra, alig múlik el nap, amikor a sajtóban nem jelenik meg cikk e játék káros ha­tásáról. Most az eddig kifizetett legna­gyobb nyeremény, 22,5 millió font bor­zolja a kedélyeket. Nagy-Britannia legfrissebb multimilliomosai a tenger­parti Hastingsben élnek, egy ablak­üveggyár társtulajdonosai és - leg­alábbis eddig - jó barátok. Mindket­ten harmadik házasságukban élnek, egyikük immár különélő feleségének viszont hatalmas szerencséje van: mindeddig ugyanis nem szentesítették válásukat, így a munkanélküli, szociális segélyből élő asszony be­jelenthette igé­nyét férje részének felére, kevés híján hatmillió fontra. Lapjelentések szerint az asszony útja már hétfő reggel egy ügyvédhez vezetett. Még az első nyer­test sem felejtették el az újságírók: a ta­valy 17,8 millió fontot bezsebelő mu­zulmán férfi is átokként éli meg Fortu­na kegyeit. A korábban a lancashire-i Blackburnben élő háromgyerekes apa, akinek nevét máig nem hozták nyilvá­nosságra, azt nyilatkozta, hogy a főnye­remény remetét csinált belőle, elvesz­tette az emberek iránti bizalmát, nevé­nek megváltoztatására kényszerült, idegen környékre kellett költöznie, ne­hogy szomszédai megneszeljék rendkí­vüli gazdagságát, ráadásul emiatt fivé­reivel is összerúgta a port.­ ­ Akit a lottó szele megcsapott megnyíló éttermük az első jele an­nak, hogy "látnak már valami fantá­ziát” Romániában üzletelni. Elő a harisnyából a pénzt! Az 1991/34-es törvény rendelkezé­sének értelmében a Román Nemzeti Bank július 1-től visszavonja forga­lomból az 1992-ben kiadott 200 lejes és az 1991-ben kiadott 500 lejes bankjegyeket. 1995. szeptember 3­1- től ezeknek a bankjegyeknek a hasz­nálata már nem lesz legális. Elemi matematika vezet oda, hogy méregdrága lesz a külföldi, nem igazi hazánkfia csirke, s a lezüllött csirke­gyárak Petreusékat csak mutatóba fog­nak árulni, s azt is ritkán. A Capital nevű tekintélyes gazdasá­gi lap hiába vadászott a felelős minisz­tériumok képviselőire magyarázato­kért, azok hallgatnak, mint a lakat, s a hiánycikkek árai - titokzatosság ide vagy oda - az égbe mennek. Lezajlott a jelenkori történelem eddigi legnagyobb magyar sajtópri­­vati­zációjá­nak nevezett ügylet: 2 mil­liárd forintért kelt el az Expressz cí­mű hirdetési újság. A vételárat már teljes egészében ki is fizette a Hírlap­kiadó vállalatnak a 100 százalékos tulajdonossá vált Ilebdo Mag. Inc. A kanadai illetőségű, három kontinen­sen mintegy 70 lapot kiadó cég ma­gyarországi leányvállalata többek közt az Antenna Sopron tulajdonosa is lett Az eladó, a Hírlapkiadó Vál­lalat az ügylet végén nullszaldót tett végre, de a hozzá tartozó lapok egy része továbbra is veszteséget termelt a Heti Magyarország havi 1 millió, a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap ha­vi 50-70 millió forintot. A század szoftverüzlete! Az amerikai szoftveripar eddigi legna­gyobb vállalatfelvásárlási akciója fejező­dött be, amikor az International Business Machines (IBM) 3,52 milliárd dollárért megvásárolta a Lotus Corporation szoft­verfejlesztő cégek A világ legnagyobb szá­mítógépgyártó cége azért vágott bele ebbe az üzletbe, hogy a személyi számítógépek csoportos és hálózati szoftvereinek piacán felvehesse a versenyt az eddigi piacvezető­vel, a Microsofttal. A Lotus a nyolcvanas évek közepén az 1-2-3 nevű táblázatkezelő szoftverével alapozta meg hírnevét. A cég azóta több népszerű és elterjedt szoftvert fejlesztett ki, például a csoportos munkát elektroni­kus postával, közös adat- és táblázatkeze­léssel segítő Lotus Notes-t, továbbá a CC-Mail levelezőrendszert. A Lotus fel­vásárlásával az IBM a Microsoftnak sze­retne erős konkurenciát támasztani. Az IBM kínálatából ugyanis eddig hiányzott a személyi számítógépek helyi hálózatára írt ún. munkacsoportos szoftver, az ope­rációs rendszerek piacán ellenlábasának számító Microsoft viszont rendelkezett ilyennel. A Lotus Notes népszerűsége felülmúlta a Microsoft hasonló terméke­­ét, eladásai azonban az utóbbi időben érezhetően csökkentek. Pedig a Notes-t olyan világcégek rendszeresítették min­dennapi munkaeszközükként, mint a General Motors, az US West és az Uni­lever. Az IBM több operációs rendszer bázisán is eladhatóvá tenné a Notes-t, be­leértve a saját fejlesztésű OS/2 Warp el­nevezésű rendszerét is. Az események jú­nius 5-én gyorsultak fel, amikor az IBM hivatalosan is bejelentette vételi szándé­kát. A Lotus részvényeinek árfolyama a New York-i tőzsdén 28,94 dolláron - az elemzők szerint teljesen reális szinten - állt, a vásárlást megelőző pénteken pedig 32,5-en. Amikor az IBM bejelentette 60 dolláros részvényenkénti ajánlatát, a Lo­tus részvényei 61,44 dollárra ugrottak. A 60 dolláros árfolyamon az IBM 3,3 milli­árd dollárt, meghökkentően sokat aján­lott a Lotusért. A Lotus vezérkara elő­ször nem fogadta el az IBM ajánlatát, s a sajtóban megjelent hírek szerint azzal ijesztgette a számítógépgyártó óriáscé­get, hogy ellenlábasai is ajánlatot tettek megvásárlására. Végül Louis Gerstner, az IBM elnöke kijelentette, hogy a Lotus megvásárlása az IBM fejlődési stratégiá­jának kritikus pontját képezi, s bejelen­tette: kifizeti a 64 dolláros árfolyamon kért vételárat, 3,52 milliárd dollárt. KAPUK A JÖVŐRE: METATRENDEK V. A jólét növekedésével párhuzamo­san a fogyaszói modell rugalmassága is növekszik. A fejlett országokban felfi­gyeltek az utóbbi időben a fogyasztók viselkedési normáinak a szétdaraboló­­dására: nem léteznek már jól elkülönít­hető szegmensei a piacnak, a fogyasztói társadalom fokozottan tagolódik. Gerd Gerken A kereskedelem jövő­jében (Die Zukunft des Handels) 12-féle fogyasztói kultúrát ír le: 1. élvezetek megszerzésére orientá­lódott 2. szerény I 3. hivatásos I 4. környezetvédő felelősség H 5. gazdaságos I 6. én - transzcendens I 7. kísérletező kedvű I 8. presztízsre épülő I 9. nárcisztikus I 10. regionális I 11. kozmokultúra I 12. egészségvédő fogyasztói kultú­rák. A fogyasztói modelleknek eme komplexitása a tömegmarketing elér­téktelenedéséhez vezet, az ún. hálózati (networking) munkához és a személyre szabott termékek irányába — tehát kö­zelebb a fogyasztóhoz. Egyre több szociológiai tanulmány bizonyítja új társadalmi rétegek, az "új szegények" és az "új nomádok" megje­lenését. Friss, az USÁ-ban végzett felmérés igazolja, hogy a szegények jövedelmük több mint 50 százalékát lakbérre és éle­lemre fordítják. Noha nem ismerjük pontosan az al­ternatív értékek hatásmechanizmusát, a "zöldek" életmódjában, a fiataloké­ban fokozatosan teret nyer a fogyasz­tásban gyakorolt visszafogottság, a kör­nyezet növekvő megbecsülése. Rendkívül érdekesek azok a tanul­mányok, amelyek az idő és a pénz kate­góriáihoz való újfajta viszonyulást ku­tatják. Itt kell megemlítenünk S.B. Lindner axiómáját: a jólét növekedésével pár­huzamosan az embereknek egyre ke­vesebb idejük lesz. "Minél szegényebb vagy, annál sza­badabb vagy" - írja E.F. Schumacher. Ez az állítás egyre inkább realitássá vá­lik, a tudatos visszafogottság generáló tényezői hatására is, mint: I 1. a pénzügyi gondok (új szegény­ség) I 2. ökológiai gondok I 3. a pszeudoaszkézis mint életforma elterjedése. Természetesen ez az új, tudatos visszafogottság két különböző stratégia képében jelentkezik: s a gazdagok számára a szabadságfok növekedésének formájában,­­ a szegények számára helyzetük fel­dolgozásaként, kész tényként való elfogadásaként, ami elégtétel is szá­mukra. Duane Elgin az "egyszerű élet" köz­pontjába öt értéket állít: az anyagi egy­szerűséget, az emberi mértéket, az ön­­rendelkezést, az ökológiai tudatot és az individuális növekedést. Hangsúlyozzuk, hogy ez a trend nem sima jelszó csupán, több kutató bizo­nyította életképességét. dr.Domokos Ernő (folytatjuk) ■ ■ Ki ad több kamatot százezer lej utáni 1 hónapra: magénsomályoknak a Credit Bank - 3 833 lejt jogi személyeknek a Bancorsx - 3 166 lejt 3 hónapra; magánszemélyokn­ek a Bankcoop - 13 740 lajt jogi Homályoknak a BT - 11 500 lejt 6 hónapra; magánszemélyoknek a Credit B. - 35 500 lejt jogi személyoknek a Ion Tiriac * 22 500 lejt ^£z 12 hónapra, magánszemályoknak a Bank Coop - 64 169 lejt jogi Homályoknak a Bank Coop ~ 55 104 lejt •P SZORGALMAS PÉNZÜGYŐRSÉG Ha a termelés akadozik is országos szinten, a Pénzügyőrség jóvoltából a román állam nem kell, hogy tartson kincstára kiürülésétől. Az említett in­tézmény ugyanis csak az év első öt hó­napjában nem kevesebb mint 40 milli­árd lejt gyűjtött össze a különféle álla­mi és magáncégekre, intézményekre kirótt büntetések révén. Árgus szem­mel figyelik a pénzintézmények műkö­dését is, amit leginkább az bizonyít, hogy jelenleg kb. 250 magasrangú bankvezető tengeti hétköznapjait el­őzetes letartóztatásban. K.L. 2

Next