Európai Tükör, 1999 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám

Magyarország szomszédsági kapcsolatainak alakulása - tekintettel a schengeni követelményekre Arday Lajos Magyarország remélt uniós csatlakozása felveti a kérdést, ennek hatásaként kandidátus,­­ miként alakul a szomszédos országok bel- és kispolitikája, az integrációs ny. tud. folyamatban való részvétele, másrészt ezzel szoros összefüggésben Magyarország főmunkatárs,­i Schengeni Egyezményhez való csatlakozásának következményei, és követelményei TLA ; miként és hogyan érintik a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit. Közép-Európa : A szerző a lehetséges hatásokat hét szomszédos országgal Intézet: kapcsolatban vizsgálja. ■ AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK A hét szomszédos államot különféle szem­pontokból csoportosíthatjuk: „régi” vagy a „létező szocializmus” bukásával, a szövetségi államok felbomlásával létrejött, etnocentri­­kus államok; nemzeti identitásuk része a magyarellenesség, s milyen mértékben; az ott élő magyar kisebbség száma, súlya; az egyes államok nemzetközi, geopolitikai je­lentősége; esélyeik az euroallanti integrá­cióban való részvételre. E - látszólag egy­mással kapcsolatban nem lévő - tényezők mindegyikének szerepe van a kétoldalú és regionális integrációs kapcsolatrendsze­rünk formálódásában. Az 1918-ban létrejött mai (német) Auszt­riát, és az akkor megnagyobbodott Románi­át tekinthetjük konszolidált régi államnak, bár Horvátország is rendelkezik sokszáza­dos társországi­ államigazgatási hagyomá­nyokkal. Szlovénia ugyan új állam, de de­mokratikus hagyományai és politikai beren­dezkedése megóvja a nacionalista túlzások­tól. Kis-Jugoszlávia egyaránt örököse a nagy­szerb törekvéseknek és a sztálini-titói dikta­túrának: elmaradt a rendszerváltás, megre­kedt a demokratizálódás és a piacgazdaság­ra való áttérés. A megkésett nemzetté válás és az etnocentrikus nemzetállamiság nega­tív hatásai, torzulásai legerősebben Szlováki­ában jelentkeznek, s kevésbé Ukrajnában, európai takar­ó 1. szám­ • 2

Next