Európai Tükör, 1999 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám
Magyarország szomszédsági kapcsolatainak alakulása - tekintettel a schengeni követelményekre Arday Lajos Magyarország remélt uniós csatlakozása felveti a kérdést, ennek hatásaként kandidátus, miként alakul a szomszédos országok bel- és kispolitikája, az integrációs ny. tud. folyamatban való részvétele, másrészt ezzel szoros összefüggésben Magyarország főmunkatárs,i Schengeni Egyezményhez való csatlakozásának következményei, és követelményei TLA ; miként és hogyan érintik a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségeit. Közép-Európa : A szerző a lehetséges hatásokat hét szomszédos országgal Intézet: kapcsolatban vizsgálja. ■ AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK A hét szomszédos államot különféle szempontokból csoportosíthatjuk: „régi” vagy a „létező szocializmus” bukásával, a szövetségi államok felbomlásával létrejött, etnocentrikus államok; nemzeti identitásuk része a magyarellenesség, s milyen mértékben; az ott élő magyar kisebbség száma, súlya; az egyes államok nemzetközi, geopolitikai jelentősége; esélyeik az euroallanti integrációban való részvételre. E - látszólag egymással kapcsolatban nem lévő - tényezők mindegyikének szerepe van a kétoldalú és regionális integrációs kapcsolatrendszerünk formálódásában. Az 1918-ban létrejött mai (német) Ausztriát, és az akkor megnagyobbodott Romániát tekinthetjük konszolidált régi államnak, bár Horvátország is rendelkezik sokszázados társországi államigazgatási hagyományokkal. Szlovénia ugyan új állam, de demokratikus hagyományai és politikai berendezkedése megóvja a nacionalista túlzásoktól. Kis-Jugoszlávia egyaránt örököse a nagyszerb törekvéseknek és a sztálini-titói diktatúrának: elmaradt a rendszerváltás, megrekedt a demokratizálódás és a piacgazdaságra való áttérés. A megkésett nemzetté válás és az etnocentrikus nemzetállamiság negatív hatásai, torzulásai legerősebben Szlovákiában jelentkeznek, s kevésbé Ukrajnában, európai takaró 1. szám • 2