Nők Évkönyve, 1977
Baranyai Tibor: A mohácsi vész krónikájától a százéves Népszaváig
tűzzel-vassal üldözte a baloldali és haladó sajtót. Elkobozták, elégették a megjelent lapokat, szétdúlták a szerkesztőségeket, zaklatták az újságírókat, sőt a gyilkosságoktól sem riadtak vissza. A kommunista lapokat (Proletár, Vörös Újság, Új Március, Szabad Nép) itthon illegálisan szerkesztik és nyomtatják, külföldön pedig az emigrációs központokban jelentetik meg (a Sarló és Kalapácsot Moszkvában, a Párisi Munkást Franciaországban, a Bécsi Magyar Újságot Ausztriában, stb.), és illegálisan juttatják el Magyarországra. Az illegalitásba kényszerült kommunistáknak időnként sikerült kijátszaniuk a Horthy-rendőrség éberségét, és ideig-óráig megjelentetni néhány lapot. Legfontosabb közülük az 1927-től 1930-ig megjelenő 700% c. folyóirat. Tamás Aladár szerkesztésében kommunista írók, tudósok írásait közölte, gyakran álnéven. E lap hasábjairól ismerhették meg a magyar olvasók a korszak könyvkiadásában agyonhallgatott szovjet írókat, költőket. A harmincas évek másik jelentős kommunista folyóirata, a Gondolat. A párt népfrontpolitikája jegyében tömörítette maga köré azokat az írókat, akik felemelték szavukat a fasizmus elleni nemzeti összefogásért. József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Zelk Zoltán versei és műfordí tó Vörös Újság 1919. április 22-i száma 67