Magyar Évkönyv, 1966
A honfoglalástól a jelenig
fellépés) Béccsel együttműködve és a forradalmi erőket elnyomva kell kormányozni. Súlyos jelek mutatják, hogy a bécsi udvar a nemzetiségekkel akarja megkezdetni a magyar forradalom eredményeinek megsemmisítését. Felkelnek a szerbek, készülődik a horvát bán, Jellasics. Most mutatkoznak meg a reformpolitikusok nemzetiségi politikájának súlyos hatásai. Közben a magyar történelem első népképviseleti országgyűlését választják — a képviselők többsége középbirtokos nemes, a következetes baloldal gyenge. Az országgyűlés első tette: 200000 újoncot és 42 millió forint hitelt szavaz meg Kossuth drámai felhívására, az ország fegyveres védelmének céljaira. Időben, szeptember végén a Bécs által támogatott Jellasics támadott, elfoglalta már Székesfehérvárt is. (A forradalmi kormány hadserege, kaszára - kapára kelt parasztok segítségével szeptember 29-én a Velencei-tó mellett szétverte hadait.) Batthyány lemondott, a végrehajtó hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe került; elnöke Kossuth lett, az ellenállás szervezője. (Marx 1848-ban: „Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára .Danton és Carnot [vagyis lelkesítő politikus és katonai szervező] egy személyben — Kossuth Lajos.”) 1848 szeptemberében kezdődött a harc, szeptembertől decemberig Kossuth 14-ről 64-re emeli a honvédzászlóaljak számát. Közben a túlerő leverte a bécsi forradalmat, vérbefojtója, a császári főparancsnok, Windischgraetz 50 000 katonával megindult Magyarország ellen. (Bécsben uralkodóváltozás is volt, V. Ferdinánd helyére a 18 éves Ferenc József került.) A császári csapatokkal szembenálló magyar erők létszáma akkoriban csak 25 000 fő (a többi seregek szerte az országban állomásoztak vagy harcoltak), parancsnoka a fiatal tisztből hirtelen tábornokká lett Görgey Arthúr volt. Az év végére a császári csapatok elfoglalták a Dunántúlt, Szilveszter napján az országgyűlés Debrecenbe költözött. Pest-Buda is elesett. (A főurak nagy része, és a klérus ekkor nyíltan Bécs oldalára állt.) A Habsburgok kijelentették : teljes megadást akarnak. A Honvédelmi Bizottmány, Kossuth, Debrecenből szervezte az ellenállást. Februárban még sikertelen volt az ellentámadási kísérlet (Kápolnánál), de Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló győztes csatái után a honvédseregek felszabadították Komáromot. Májusban Buda is felszabadult. Az országgyűlés a harcok idején, április 14-én történelmi döntést hozott. Elfogadták (előadó: Kossuth Lajos) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely „szabad, önálló és független európai státusnak” nyilvánította Magyarországot és megfosztották a tróntól a Habsburgokat. Kormányzó-elnököt választottak Kossuth Lajos személyében. Ám ekkor már gyülekeztek a viharfelhők a forradalom és a szabadságharc ügye felett. Az országon belül szerveződni kezdett egy, a Habsburgokkal kiegyezni óhajtó csopport, az országgyűlés egyes tagjai mellett ide tartozott 32