Ex Symposion, 2019 (102-104. szám)

2019 / 103. szám

Zala György szobrászunk élethistóriáját is?­­ Csak majdnem, hiszen a tetőtől talpig gipszbe öntött Marx Károlyról a mi Hőseink terén még nem szóltunk bővebben. Marxról, aki sokáig volt közöttünk, és a szelleme még mindig itt tud vörösleni, néha-néha felvisí­tani a fejünk fölött, visongni körötte valami­féle mutáns formában, bár újabb köztéri szo­bor valószínűleg aligha lesz belőle. Se gipsz­ből, se ólomból, miként bronzból sem. Sem­miből, és végképp nem­­rég halott művé­szünk, Zala György újabb óriási ihletéből. (Il­letve hát: jogos rémületéből.) Mesélhetjük úgy is tovább - útban a vége felé -, hogy akkor, amikor a monumentális, egész országra kiterjedő tanácsköztársasági kommunista ünnepségre készülődés egyik ugyancsak súlyosan idegbajos pillanatában Zala György szobrász belepillantott az aj­­zottságában fegyvert rántó Szamuely Tibor népbiztos 9 milliméteres Parabellumába, rögtön és ismételten eszébe jutott neki az a nap, amikor az édesapja elvitte megnézni az agyagot. De azt a napot már elmeséltük. Vi­szont a halálos fenyegetettség hatására, amely azáltal keletkezett, hogy Szamuely a maga szokásos módján kérte fel a köztéri át­alakításokban való lelkes részvételre, a mű­vész elméje tartósan megrendülhetett, ami­ről több helyütt is olvashatunk a tollforgatás ügyességének különféle szintjeiről tanúsko­dó írásokban. Summa summarum az történt ott 1919-ben Pesten, hogy május 1-jére, a munka ünnepére vörös drapériával vonták be az egész Millenniumi emlékművet az új ha­talmasok. Gábriel arkangyal szobrát obeliszk­­ké alakították át, a hét vezér szoborcsoportja elé pedig Marx Károly gipszből öntött hét­méteres figuráját állították­­ széles atyai ke­belén jobbról és balról egy-egy szorgos pro­letárral. Egy bányásszal és egy fémmunkás­sal. Eme sajátos szentháromság megalkotá­sában - úgy tudni - maga Zala is közremű­ködött­­ Marx szakállát a saját szakálláról mintázva meg. Tüzetesen megvizsgálva a régi fotókat, teljes lelki nyugalommal kijelenthető: a kései Zala György a saját képmására teremtette meg Marx Károlyt az alkalmi műhellyé átalakított Nem­zeti Lovardában. Hogy ezt tulajdonképpen bosszúból követte-e el, nem világos. N­em. A nagy szobordöntögetéseknek, tud­valévő, nem egy királyi status is áldozatává vált. Ezzel kapcsolatban többen is állították a szemtanú meggyőző erejével, hogy Ferenc Jóska alakját maga Zala csúfította el. Illetve hát kalapálta szét, ahogy azt jóval később majd egy másik híres magyarunk teszi Mi­chelangelo Pietajával, amelyet azóta golyó- 55

Next