Ex Symposion, 2019 (102-104. szám)
2019 / 103. szám
Zala György szobrászunk élethistóriáját is? Csak majdnem, hiszen a tetőtől talpig gipszbe öntött Marx Károlyról a mi Hőseink terén még nem szóltunk bővebben. Marxról, aki sokáig volt közöttünk, és a szelleme még mindig itt tud vörösleni, néha-néha felvisítani a fejünk fölött, visongni körötte valamiféle mutáns formában, bár újabb köztéri szobor valószínűleg aligha lesz belőle. Se gipszből, se ólomból, miként bronzból sem. Semmiből, és végképp nemrég halott művészünk, Zala György újabb óriási ihletéből. (Illetve hát: jogos rémületéből.) Mesélhetjük úgy is tovább - útban a vége felé -, hogy akkor, amikor a monumentális, egész országra kiterjedő tanácsköztársasági kommunista ünnepségre készülődés egyik ugyancsak súlyosan idegbajos pillanatában Zala György szobrász belepillantott az ajzottságában fegyvert rántó Szamuely Tibor népbiztos 9 milliméteres Parabellumába, rögtön és ismételten eszébe jutott neki az a nap, amikor az édesapja elvitte megnézni az agyagot. De azt a napot már elmeséltük. Viszont a halálos fenyegetettség hatására, amely azáltal keletkezett, hogy Szamuely a maga szokásos módján kérte fel a köztéri átalakításokban való lelkes részvételre, a művész elméje tartósan megrendülhetett, amiről több helyütt is olvashatunk a tollforgatás ügyességének különféle szintjeiről tanúskodó írásokban. Summa summarum az történt ott 1919-ben Pesten, hogy május 1-jére, a munka ünnepére vörös drapériával vonták be az egész Millenniumi emlékművet az új hatalmasok. Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították át, a hét vezér szoborcsoportja elé pedig Marx Károly gipszből öntött hétméteres figuráját állították széles atyai kebelén jobbról és balról egy-egy szorgos proletárral. Egy bányásszal és egy fémmunkással. Eme sajátos szentháromság megalkotásában - úgy tudni - maga Zala is közreműködött Marx szakállát a saját szakálláról mintázva meg. Tüzetesen megvizsgálva a régi fotókat, teljes lelki nyugalommal kijelenthető: a kései Zala György a saját képmására teremtette meg Marx Károlyt az alkalmi műhellyé átalakított Nemzeti Lovardában. Hogy ezt tulajdonképpen bosszúból követte-e el, nem világos. Nem. A nagy szobordöntögetéseknek, tudvalévő, nem egy királyi status is áldozatává vált. Ezzel kapcsolatban többen is állították a szemtanú meggyőző erejével, hogy Ferenc Jóska alakját maga Zala csúfította el. Illetve hát kalapálta szét, ahogy azt jóval később majd egy másik híres magyarunk teszi Michelangelo Pietajával, amelyet azóta golyó- 55